A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-10 / 33. szám
járású lett, és szinte sántított már a hullámokon. Helyette viszont két vastestű nyersolajmotoros luxushajó: a Martin és a Zilina bonyolítja le a sétahajózás forgalmát; a szlovák fővárost átszelő Duna jobb és bal partja között, ingajáratban, komphajó közlekedik. Tu-uu, tu-uuu. Kettőt vakkant a Martin hajókürtje, ami azt jelenti: indulás. Dolgozni kezd a motor, s öt perccel később már a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja alatt járunk. Odaföntről gyalogos városnézők integetnek a hajóval városnézőknek. Kattognak a fényképezőgépek itt is, ott is; hálás téma a vár, a folyam, a hajó és a Duna-part látképe. Valaki lelkendezve megjegyzi: Bratislava legszebb közlekedési útvonala a Duna, maga is idegenforgalmi látványosság. Igaza van az illetőnek, lám most is vagy száz turista gyönyörködik a fedélzeten, forgatják a fejüket jobbra és balra, hogy semmit el ne mulasszanak. Jó néhányan vannak vidékről is. Egy termetes hölgy Szarváról (Rohovce) bevásárolni jött a Priorba, s mint mondja, a nagy tülekedés után jár egy kis szórakozás is. Az ötéves Érika viszont Léváról (Levice) jött, mert — beavat a nagy titokba — ott nincs sétahajó. Elemében van, szülei alig győznek utánaszaladni. A nagyobb lányok bezzeg nem szaladnak, egyik-másik talán még azt is elfelejti, hogy merre jár, úgy ábrándozik. Szó ami szó, az öttagú legénység most is jóképű fickókból áll... A Martin hossza egyébként 39 méter, szélessége 6,5 méter, vízkiszorítása mintegy 250 köbméter, teljes terheléssel 16 deciméter a merülése, tehát viszonylag alacsonyabb vízállás esetén is közlekedhet. Hétfő kivételével naponta általában óránként indul a tíz kilométeres hajóútra. Túl az SZNF hídon, a Művelődési és Pihenés Park fölött visszafordul, s viszi utasait. a Téli Kikötő legalsó csücskénél téve újabb fordulót. Hétágra süt a nap, mindenki a nyitott utastérben tartózkodik. És műszakilag is rendben van minden. A vízi jármű anyekönyvének számító Hajókönyvből kiolvashatók a téli karbantartási munkálatok igazolásai: A hajó partra húzva, víz alatti rész átvizsgálva lemezvastagságmérés elvégezve, bizonylatolva. Horgony egyengetve." És így tovább. A hajó tehát hibátlan, utas is van elegendő. Hivatalosan 300 főnyi a befogadó képessége, de már 35 utas kedvéért is elindítják a menetrendszerű sétahajót — így az előírás. Olyan kevesen persze akkor vannak, ha zuhog az eső. Napsütésben viszont óráról órára sokan sütkéreznek, a szellős fedélzeten. Derűs a kapitány: Vladimír Hanúsek is, aki talán a tenyerénél is jobban ismeri a Dunát, végigjárta elégszer Regensburgtól a tengeri kikötőkig. Finom mosollyal utasítja el a riporter kíváncsi gondolatát: nem, semmi kincsért nem cserélné el a Dunát „igazi" tengerért. Nem is vágyódik más vizekre, számára a Duna jelenti az „igazi" hajósélményt. A sétaút vége felé, mielőtt kikötnénk, a kapitány szúrósan a szemembe néz. — A dunai hajós a Duna nélkül: mint hal a szárazon! — mondja. — A Dunát mindennap meg kell nézni. Reggel, vagy délben, vagy alkonyatkor, akár csak pár percre, télen és nyáron. Persze, a legjobb hajózni rajta. Szól a zene a sétahajón. Dél van, verőfényes napsütés. Hajósnyelven hegymenetben, azaz ár ellen megyünk ... azután pedig már csak a kikötés van hátra. Estig még legalább öt fordulót tesz a Martin. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György MÁBAN ÉLŐ MÚLT 4. VERSENYSZELVÉNY A HÉT KÉPES VERSENYE • A HÉT KÉPES VERSENYE MÁBAN ÉLŐ MÚLT 1/ Ján Sverma, a csehszlovák és a nemzetközi kommunista munkásmozgalom kiemelkedő alakja, 1944-ben a CSKP moszkvai vezetőségétől azt a megbízatást kapta, hogy segítsen a Szlovák Nemzeti Felkelés politikai szervező munkájában. Az SZNT 1944. október 3-án tartott ülésén ismertette a moszkvai vezetésnek a nemzetiségi kérdésre vonatkozó elképzeléseit. Október 15-én Podbrezován az üzmei bizottságok konferenciáján a Forradalmi Szakszervezet háború utáni felépítésének elveiről számolt be. Amikor a túlerőben lévő német fasiszta csapatok elfoglalták Banská Bystricát, partizántársaival a hegyekbe vonult, ahol november 10-én életét vesztette. Képünkön Ján Sverma emlékműve az Alacsony-Tatrában. KÉRDÉS: Hol halt meg Ján Sverma? 1. Chabenec 2. Donovaly 3. Urpín Minden héten a helyesen kitöltött és időben beküldött szelvények tulajdonosai között három darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. A heti nyertesek is — ha mind a hét szelvényt beküldik — részt vesznek a fődíjak sorsolásában is. A szelvények beküldésének végső határideje 1984. szeptember 14. 2/ A vasmüvet, amely ma Ján Sverma nevét viseli, 1853-ban alapították. Már az osztrák—magyar monarchia egyik jelentős acélcső-gyártó üzeme volt. A felszabadulás után államosították és ettől az időponttól kezdve nagy fejlődésen ment át. Ma az üzemnek több mint ötezer dolgozója van. 76 szocialista munkabrigád tevékenykedik a legfontosabb termelési ágazatokban. Évente négy-ötszáz újítási javaslatot nyújtanak, amelyeknek realizálása több milliós megtakarítást eredményez. Az üzemet a Klement Gottwald érdemrenddel tüntették ki. KÉRDÉS: Melyik városban található a vasmű? 1. Krompachy 2. Podbrezová 3. Kassa (Kosice) 5
