A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-08-03 / 32. szám

A Gsemadok életéből A Csattá két szólistája lönbségeket... A magyar nemzetiség éle­tében végbement mélyreható változások meggyőzően bizonyítják és alátámasztják, hogy pártunk helyesen járt el, amikor a nemzetiségi politika lenini elméletével összhangban az oktatás és a kultúra fej­lesztésén kívül a szociális és gazdasági problémák megoldásáról, a szociális egyenlőtlenség megszüntetéséről is gon­doskodott. A csehek és a szlovákok, vala­mint a nemzetiségek egysége és interna­cionalista testvérisége szocialista rend­szerünk, forradalmi vívmányaink osztha­tatlan része." Sidó Zoltán szintén azt hang­súlyozta ünnepi beszédében, hogy „az egy­ség szilárdítása valós lehetőségeket te­remt nemcsak a mi céljaink elérésére, hanem arra is, hogy a haladó és békesze­rető erők elhárítsák a pusztulást, a hábo­rús katasztrófát. Ehhez a magasztos cél­hoz járulunk hozzá mi is, a CSEMADOK, amikor dallal, tánccal, a szép szó erejével, művelődési munkánkkal szilárdítjuk tag­ságunk eszmei-politikai egységét, amikor népünk kultúrájának ápolásával mentjük értékeinket a közöny romjai alól. amikor hazánk nemzeteivel és nemzetiségeivel közösen teljesítjük a CSKP XVI. kongresz­­szusának a határozatából ránk háruló fela­datokat." A Jaroslav Kanský vezette párt- és kor­mányküldöttség tagjai a tisztáson felállított sátorban megtekintették a gombaszögi mű­sor részét képező néprajzi kiállítást. A be­cses vendégek kalauza Méryné Tóth Margit volt. Megcsodálhatták a CSEMADOK KB ta­valyi losonci (Lučenec) néprajzi szeminári­umán a járás falvaiban feltérképezett és összegyűjtött anyagot, a kenderfeldolgozás eszközeit és a szőtteseket, a viselet fellelhe­tő darabjait és a különböző művészien fara­gott használati tárgyakat, néhány cserép­edényt, illetve ácsolt és festett ládát. Sok minden vette körül a gombaszögi tisztás hajószínpadát. Igazuk volt a műsorszerkesz­tőknek, hogy egy ilyen méretű országos kul­turális ünnepélyről nem hiányozhat a könyv­­sátor, a könyvei dedikálására kész író, aki az idei ünnepélyen én voltam, az ínyencségnek számító sokféle étel, az üdítő- és szeszesital, még a gyermekeket és fiatalokat szórakozta­tó körhinta sem. Hajónk nagy színpadán iskolás gyermekek szórakoztattak gyermeke­ket és felnőtteket, lejjebb, a gombaszögi barlang bejáratához közel játékos kedvű, szó­rakozó gyermekek önfeledt nevetését röpí­tette tova a szél. Az időre sem lehetett panasz. Ünneptisz­telő kedvvel dolgozott a hatalmas, mégis láthatatlan égi seprő, elbánt a fellegekkel, de estére mintha elfáradt volna, megeredt az eső, elmosta a MATESZ Koldusopera című előadását s az éjszakai órákra tervezett tánc­házat. A természet óriás szája hideget fújt, didergősre változtatta a hangulatot. Másnap azonban újra mosolygó ég borult a tisztásra, s az igazi jó hangulat akkor kerekedett. Mert úgy szép ez a rét az esztendő számunkra nevezetes két napján, ha emberek tömege üli és állja körül nemzetiségi kulturális éle­tünk színpompás hajójának színpadát. Más­nap körülbelül tizenöt ezren voltak kíváncsi­ak a jó ízléssel összeállított gazdag műsorra, az előző nap is szerepelt csoportok és ven­dégegyüttesek igényes számaira. Ekkor bi­zony már alig akadt „tenyérnyi" hely a tisztá­son! Az elhangzott vélemények? Soha nem volt úgy, hogy a műsor egészében mindenkinek tetszett volna. Egyedül a konferáló Dráfi Mátyás, a Magyar Területi Színház kiválósá­ga tetszett mindenkinek osztatlanul. A sze­replő gyermekek azonban mintha jobban odafigyeltettek volna magukra! A szakembe­reket a látottak kapcsán nyilván az foglalkoz­tatja, hogyan lehetne ismét lépni előre nép­tánc mozgalmunkban? Hogyan lehetne az eddiginél is jobban koreográfus és gyakorló táncszakember képző műhellyé tenni a Szőt­test és az Ifjú Szíveket? Egyszóval Gombaszög nemcsak szórakoz­tatott két napig körülbelül húszezer embert, de gondolkoztatta is az értő és kultúránkat formáló keveseket. Mert az évek majdnem ugyanolyan gyorsan röpülnek, mint a költői képzelet kergette hajó, és az illetékeseknek már most arra kell gondolniuk, hogyan lehet hajónk jövőre még vonzóbb, színpompá­­sabb, műsor-sokféleségében még választé­kosabb, hogy legrangosabb ünnepélyünk színhelyéről azok se távozzanak csalódottan, akik a KORÁL kiegészítéseképpen magyar­nóta énekesek látása és hallgatása kedvéért zarándokolnak el a gombaszögi tisztásra ... MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor (3) és Böszörményi István felvétele (1) zottságait, kapcsolatba lépnek más tisztség­­viselőkkel, elbeszélgetnek velük s elhelyezik egy-egy emlékműnél a kegyelet virágcsokra­it. Az útvonal meghatározásánál figyelembe vették, hogy ebben az esztendőben emléke­zünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójáról, amelynek nem egy dicső feje­zete éppen ezekben a járásokban íródott. A Szlovák Nemzeti Felkelés témaköre fele­levenedik a tábor műsorában is. Bizonyosan nagy élményt jelent fiataljaink számára, hogy olyan előadó ismerteti a nagyszerű, hősies­séggel teli történelmi eseményt, aki saját élményekkel is hitelesebbé és szemléltetöb­­bé teszi a mondottakat. A fennállásának 35. évét ünneplő CSEMA­DOK megtett útjáról, munkájának értékelé­séről és az új feladatok felvázolásáról tart majd előadást Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke. Ez a találkozás lehetőséget ad fiatal­jainknak arra, hogy maguk is beszéljenek tapasztalataikról, elképzeléseikről, s hogy választ kapjanak kérdéseikre. A tábor idei műsorában jelentős helye van a csehszlovákiai magyar irodalomnak. Az egyik tervezett előadás irodalmunk két há­ború közötti eredményeivel, termésével fog­lalkozik, a másik az utóbbi negyedszázad költészetét és prózáját ismerteti. Erre kap­csolódik két további előadás, a műelemzés kérdéseiről, illetve a lakosság esztétikai ne­velésének elmélyítését célzó tervezetről. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy egyre inkább érvényesül a művelődési tábor mód­szertani oktató jellege. A résztvevők, akik nagy többségükben maguk is klubvezetők, sok esetben járási vagy helyi művelődésitá­­bor-szervezök, gondjaikat, problémáikat akár az esti tábortűz mellett is megbeszélhe­tik. Időszerű elbeszélgetni arról, hogyan sike­rült eddig — főképp a helyi szervezetek viszonylatában — gazdagítani a klubéletet a társadalmi szervezetekkel való együttműkö­dés révén. Jó eredményeink vannak, a tábor pedig megfelelő fóruma a tapasztalatcseré­nek. Közös erővel kellene megkeresnünk, feltárnunk azokat a lehetőségeket, amelyek megteremtenék a^lőrelépést ezen a terüle­ten. Egyet már tudunk! Hiába vannak jó anyagi feltételek, ha az illetékes személyek nem tudnak, nem akarnak velük élni. De azt is tudjuk, hogy az áldozatos igyekezet támo­gatás, hozzájárulás, anyagi bázis nélkül nem hoz megoldást... Felemelő érzés, hogy ezidén művelődési táborunkat olyan neves helyen szervezzük, ahol több mint fél évszázaddal ezelőtt is találkoztak ifjú komszomolisták, haladó gon­dolkodású fiatalok, munkások és értelmisé­giek, magyarok és szlovákok, köztük Sarló­sok is. Ezt tudatosítva egyben éreznünk kell a felelősséget is! A szervezők szeretnék biz­tosítani a tábori rendtartást, a figyelmet. Mivel a tábor a településektől távolabb lesz, valóban fegyelmezetten kell betartani a tá­bori élet követelményeit, vállalni az esetleges nehézségeket. Másrészt viszont a csodálatos völgy és környékének szépsége, a természet közvetlen közelsége, a gyalogtúrák, kirándu­lások bőven kárpótolhatják a civilizáció ké­nyelmét. A régi ismerősökkel való találkozás, az új ismeretségek, a közösen tanult ének, a tánc maradandó érzéseket, gondolatokat csiholhatnak a résztvevőkben. Küszöbön tehát a Vili. Nyári Művelődési Tábor a maga gazdag műsorával, sokrétű Ígéretével, feladatával, lehetőségeivel. Hogy valóra váljon mind a művelődési program, mind a társadalmi igény, és hogy a szórakoz­tató jellege is érvényre jusson, össze kell fognia vezetőnek, szervezőnek, előadónak, hallgatónak, minden résztvevőnek. A felvá­zolt igények, célok korunkhoz méltóan ma­gasak. Azt akarjuk, ez a tábor is tükrözze: művelődve haladunk előre a jövő országút­­ján. S az emlékoszlop, amelyet felavatnak majd a tábor résztvevői, hirdesse, hogy fi­ataljaink a tegnapiak harcos szellemében, az irántunk érzett tisztelettel és felelősséggel vállalják szocialista jövőnkért a ma gondjait, s nagyobb tudással vértezik fel magukat a küzdelemre, a feladatok megvalósítására. PETRIK JÓZSEF a CSEMADOK KB titkára 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom