A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-08 / 24. szám
A FALISZEKRÉNY TITKA Az okiratfordítások szerkezetileg három jól elkülöníthető részből állnak: a) a fejrész a legfontosabb tájékoztató jellegű adatokat tartalmazza: a sorszámot, rövid tartalmat, a keltezés helyét és idejét az iszlám és a Gergely naptár szerinti jelölésben. Ezt követően az okirat birtokosának neve található: pl. RVL 92 sz. TO (—Rimaszombati Városi Levéltár 92. sz. török okirata) vagy BÁL 25 sz. TO (— Beszterceradványi Állami Levéltár 25. számú török okirata) — valamennyi rimaszombati okmány e két irattár egyikében van elhelyezve. Ezt követi az okirat mérete centiméterben. A fejrész utolsó sora az okiratgyüjtemény többi darabjára tartalmaz utalást. b) a következő rész a török szövegek fordítását tartalmazza, lehető legnagyobb szöveghűséggel, a jövevényszavak fonetikus írásával. c) az okirat hátoldalán található török feljegyzés fordítását és a magyar jegyzeteket a tergum szó vezeti be. Ez utóbbiakat eredeti helyesírással közöljük. Az okiratgyűjtemény kétségtelenül legértékesebb darabjai a szultáni fermánok. Többet közülük a Magas Porta hivatala bocsájtott ki Rimaszombat lakosainak védelmében A 25. sz. okiratot ugyan a budai helytartó adta ki, de formáját tekintve nem különbözik a fent említett fermánoktól, azonban a sérelmek jogorvoslása mellett tárgyalja a keresztény menekültek kérdését is, ez indokolja közlését. Az okirat egyértelműen bizonyítja, hogy a rimaszombatiak nem hiába fordultak a felsőbb hivatalokhoz. Tény viszont, hogy az alacsonyabbrangú hivatalok vonakodtak maradéktalanul végrehajtani a felsőbb parancsokat, emiatt több fermán kiadatására volt szükség, mig végül is az ügy rendeződött. A szövegfordításokban zárójelben szerepelnek az idegen kifejezések magyarázatai. 25. Vezír Ali pasa budai helytartó fermája, amelyben meghatározza Rimaszombat keszimjének [földesúri készpénzadó] összegét és megparancsolja, hogy a város lakosaitól senki se követeljen többet. Buda, 1615. augusztus 14—23 — Budún. 21-29 Sábán 1024. Őrig : BÁL 25 sz. TO (50,5 X 20,5 cm) Vö: 1, 12. 73, 163 sz. Tugra (Díszes szultáni monogram): Ahmed, Mehmed kán fia, a mindig győzedelmes. Kegyes emirek emírje, az előkelő nemesek kiválósága, a hatalom és méltóság tulajdonosa, akit a legfelső király (azaz Allah) bőkezű kegyeivel megajándékozott, Ibráhim egri beglerbég — tartson soká a szerencséje! — továbbá kádik és bírák mintaképe, erény és bölcsesség kincsesbányája, mev/áná [uram] egri kádi — szaporodjanak az erényei! Mihelyt a magas szultáni fermán megérkezik, szolgáljon tudomásul a következő: A füleki szandzsák egyik hássza, Rim Szonbot város lakossága, ezen felséges fermán tulajdonosai, követet küldtek és a következő kérést terjesztették elénk: Évenkénti keszimjük 1 000 fekete gurus [ezüstpénz], 70 pint vaj, 70 pint méz. 70 küe liszt, 70 kile szemestakarmány, 300 szekér széna, 50 szekér fa és hivatalnokainknak 200 fekete gurus dzsizjét fizetnek. A szokás ellenére az előző egri mirimirán [tartományi katonai parancsnok] 1 100 fekete gurus keszimet 100 pint vajat és 100 pint mézet 100 kile lisztet és 100 kile takarmányt, 500 szekér szénát és 500 szekér fát szedett be tőlük. Ezen kívül nem elégedett meg a régóta önként hozott és kapott ajándékokkal, hanem erőszakkal többet követelt tőlük. Dzsizjéjüket is 250 fekete gurusra emelte. Azt is jelentették, hogy már régebben kiadtam nekik felséges parancsomat, melyben elrendeltem, hogy a keszimet vajat mézet fát szénát és a dzsizjét valamint az ajándékokat a régi szokás szerint fizessék és kötelezettségeik emelésével ne háborgassák őket Mivel ennek alapján újból kérték felséges rendeletemet megparancsoltam, hogy amint megérkeznek kegyes parancsommal, amelynek mindenki köteles alávetni magát ezt az ügyet intézzétek el. Mivel — ahogy említettem — keszimjük 1 000 fekete gurus, 70—70 pint vaj és méz, 70 kile liszt 70 kile szemestakarmány, 300 szekér széna, 50 szekér fa, dzsizjéjük régóta 200 fekete gurus, tiltsátok meg, hogy ennél a szokásosnál többet követeljenek tőlük. Cselekedjetek régebben kiadott felséges parancsom szerint Továbbá ne hagyjátok hogy bárki zaklassa és háborgassa a rájákat [jobbágyokat] azzal, hogy a szokásosnál többet követel tőlük. Óvakodjatok attól, hogy elmeneküljenek tőletek. Továbbá előadták, hogy néhány, az ellenséges területről származó otthontalan rájának védelmet nyújtottak, a városukba fogadták őket a kölcsönös megegyezés alapján nálunk letelepítették. Némely zeámet és timártuiajdonos [hűbérbirtokosok] azt állította, hogy ezek a defterben feljegyzett rájáik közül valók, emiatt földesúrnak járó hódoltsági kötelezettségek megfizetését és visszatelepülésüket Követelték. Ezt az ügyet is rendezzétek. Amennyiben ilyesmi megtörtént, mivel ez megengedhetetlen, tiltsátok meg. Azok a ráják, akik után ellenséges területre mentek, ha önkéntesen jöttek, bárhol letelepedhetnek, a jobbágyság alól felszabadulnak. A jövőben tehát senkinek se engedjétek meg, hogy az ellenséges területről érkezett rájákat háborgassa, zaklassa, megfélemlítse vagy nyúgtalanítsa. Az ellenszegülőket törd meg, a felterjeszteni való dolgokat pedig közöld velünk és írd meg nekünk. Cselekedj úgy, hogy ez ügyben több panasz ne forduljon elő. így vedd tudomásul. Ezt a parancsot elolvasása után hagyd a kezükben. Bízz a fenséges jelben, íratott 1024. év tiszteletreméltó sában havának utolsó dekádján. A Buda melletti hadi táborban. Tergum: Szahh (kézjegy, szignálás) és olvashatatlan aláírás. Egykorú magyar feljegyzés: Anno 1615. 25 Die 7bris. Az Nagos Vezer Ali Pasa Lewele, Sigo Janos es Takacz Istwan Bírósagokba. Eger Varéban az Pasaknak az miwel tartozunk fizetni az summába eztendo áltál rend szerint Paisgi. Istwan, es Takacz Istwan Hoztak Budáról. Kész pénz ezer forint 50 szeker fa. Csiaszar Adoia Ft 200. Mész 70 pint Vaj 70 pint Lizt 70 kila. Zab 70 kila. Széna hordás Szeker 300. Vago, tehen 6. Ez után ne santsionk, se arassonk, se csiepel/iönk. Tized pénzt se adgionk. Határmenti területekről lévén szó, Rimaszombat lakosai többször kapcsolatba kerültek az iszlám katonasággal. Tekintettel arra, hogy az adót rendesen fizették, őket fosztogatni, tőlük rekvirálni tilos volt, ennek megszegése súlyos büntetést vont maga után. Bár Rimaszombatban nem állomásozott állandó jelleggel iszlám hadsereg — csupán a Rima folyó túlsó partján fekvő Szabatka erődjének volt egy maroknyi helyőrsége (általában 50—100 fő a hadi helyzettől függően), a környéken folyó háborúskodások miatt többször kellett a rimaszombatiaknak oszmán hadi táboron áthaladniuk. Ilyen esetekben útlevelet kértek és kaptak, amit a 104. sz. okirat is bizonyít. 104. Kászim pasa egri helytartó útlevele, melyet Rimaszombat lakosainak adott, hogy Köprülüzáde Fázil Ahmed pasa nagyvezirhez audienciára mehessenek Érsekújvárba. Eger, 1663. június 27 — július 6 — Égre, 21-30 zilkáde 1073. Őrig. BÁL TO 32 sz. (30,5X21 cm). Vö: 108 sz. Ezen levél megírásának oka a következő: Egyik hásszunk, Rim Szonbat nevezetű város bírói engedély kértek tőlünk, hogy őexelenciája, a hatalmas és boldogságos nagyvezír’ áldott lábaporához borulhassanak. Mivel útlevél kiadásáért könyörögtek, megírtuk ezt a pecsétes útlevelet és az említett városunk bírójának a kezébe adtunk, hogy mint említettük, a hatalmas és igazságos nagyvezír őexeienciájához odamenet és visszajövet ne zaklassák őket az iszlám hősök, akikkel útjuk közben a bánokban [oszmán vendéglő], erődökben vagy palánkákban találkoznak. Vége. Üdvözlet! íratott az 1073. év zilkáde havának harmadik dekádján. Aláírás: Kászim, Allah leggyarlóbb szolgája, az egri helytartóság pasája. Pecsét: Kászim (10)66. Egykorú magyar feljegyzés: Anno 1663 Kaszon Phassa urunk őnagissaga utravalo Levele mikor uy varba volt menessu (n)k. [’ Köprulüzáde Ahmed pasa nagyvezír az 1663. évi hadjárat főparancsnoka volt, amely Érsekújvár elfoglalásával ért véget.] Az Oszmán Birodalomban a törvénykezést az iszlám vallási előírások, törvények, a serc előírásai szabályozták. Amennyiben valamilyen bűnt a ser nem tárgyalt, a Magas Porta által kiadott világi törvény, a kánun rendelkezései szerint jártak el. Ennek érdekessége az volt, hogy tartományok szerint különböző volt. A kánunt általában az adókötelezettségeket tartalmazó okirathoz, a defternez csatolták, hogy a lakosság tisztában legyen vele, miheztartás végett. A legtöbb bűnt kisebb-nagyobb készpénzfizetés ellenében meg lehetett váltani. Ez alól a gyilkosság sem volt kivétel. Természetesen emberfiáiéi esetén az összeg meglehetősen nagy volt. Ilyen eset a rimaszombatiakkal is megtörtént. A tettes először elmenekült, később vissza kívánt térni, de félt a lehetséges következményektől. Ezért a rimaszombatiak az egri helytartóhoz fordultak, hogy engedélyezze a tettes visszatérését. A kért okiratot Kászim egri pasa levele, amelyben engedélyezi a templom körüli fal rendbehozatalát 10
