A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-06-22 / 26. szám

A Csemadok életéből A JÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYE mind a színpadi megjelenítésben eleget tet­tek a kabaré legfontosabb küldetésének: őszintén beszéltek a mindennapjainkat érin­tő dolgokról, s tették mindezt ötletesen, mértéktartó derűvel. A pozitívumokat sorolva kell említést tenni középiskolai szintű'diákszínjátszásunk fejlő­déséről, terebélyesedéséröl is. A Nagykaposi (Veiké Kapusany) Magyar Tannyelvű Gimná­zium, a Kassai Schönherz Zoltán Magyar Tannyelvű Ipariskola és az Alistáli (Hrobono­­vo) Helyi Művelődési Otthon Csiribiri Társu­lata egyaránt kiválóan szerepelt a Jókai-na­­pokon, így érthető, hogy mindhárom diák­­együttesünk díjakkal indulhatott haza jeles regényírónk szülővárosából. Fentebb jeleztem már, hogy a díjazott, valóban sikerült előadások ellenére is az idei rendezvény nemcsak külsőségeiben, hangu­latában, hanem színvonal tekintetében is halványabbnak tűnt fel a tavalyinál. A mosta­ni seregszemle egyik legfőbb tanulsága, hogy a megérdemelt taps ellenére bőven van mit tanulniuk a csoportok tagjainak és ren­dezőinek. Gondolok itt a választott darabok elmélyültebb vizsgálatára, fölkészültebb ér­telmezésére, tudatosabb és letisztultabb rendezői megközelítésére; a mondanivaló és a cselekmény egységesebb, kiforrottabb, hi­telesebb megjelenítésére. Ebben a tekintet­ben szinte valamennyi csoportunknak jócs­kán van mit tennie. A huszonegyedik Jókai­­napokon szerepelt, illetve az oda el nem jutott együtteseknek is! Befejezésképpen, általános tapasztalat­ként leszűrhető, hogy azoknak a népműve­lőknek, csoportszervezöknek, akik a hazai magyar műkedvelő mozgalmat irányítják, s azoknak is, akik gyakorlatilag vállalják az amatőrmunka sok-sok lemondással járó gondját és teendőit, még komolyabban kell foglalkozniuk a színpad dramaturgiai és esz­tétikai törvényszerűségeivel, mert csak így érhető el, hogy — a műfajok bármelyikében — művészileg érett, igazi színházi élményt nyújtó előadásokat tartsanak. Csak így érhe­tő el a válogató és a műsorbizottság részéről a valóban gyönge, esetleg ennél is rosszabb teljesítményt nyújtó csoportok kiszűrése, s körültekintőbb irányítással és a jelenleginél nagyobb szakmai odafigyeléssel a hazai ma­gyar amatőr színjátszó mozgalom olyan mű­vészileg magas színvonalú, számszerűleg is telített állapotának a létrehozása, hogy a sok jó együttes közül majd valóban csak a leges­legjobbak nyerhessék el az országos szemlé­re való meghívás jogát. Hogy miért fontos mindez? Mert egyetlen lépés hátra még nem jelent komolyabb bajt, „fesztiválnyelven" a seregszemlék egy-egy gyöngébb évjáratát jelenti... De két lépés már esetleg behozha­tatlan lépéshátrányt eredményezhet. Az amatőrmozgalomban különösképpen. MIKLÓSI PÉTER Prand! Sándor felvételei A CSEMADOK Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága nemrégiben értékel­te a Szövetség megalakulása óta eltelt idősza­kot és a 35. évforduló alkalmából emlékérem­mel jutalmazta az alapító tagokat, a kulturális munka kiváló irányítóit szervezőit; a legered­ményesebben tevékenykedő népművészeti együttesek emlékplakettet kaptak. A munkaértekezleten nagyra értékelték a párt- és állami szervekkel, a társadalmi szer­vezetekkel és a különböző intézményekkel kiépített jó kapcsolatot A járási pártbizottság dolgozói közül mindig voltak tagjai a CSEMA­DOK járási elnökségének. Gyurcsík József a Dunaszerdahelyi Városi Nemzeti Bizottság el­nöke már több mint két évtizede a CSEMA­DOK járási bizottságának is elnöke. A külön­böző intézmények vezetői közül szintén többen dolgoznak az elnökségben. Néger Károly, a járási népművelési központ igazgatója minden téren segíti a CSEMADOK munkáját A sokol­dalú kapcsolat kialakításában nagy része volt Fél Miklósnak, a járási bizottság vezető titká­rának, aki több mint 20 esztendeje tölti be a jelentős funkciót s emellett alaposan kiveszi a részét más közéleti tevékenységből. A helyi szervezetek vezetőségeinek hasonló a kapcsolata a falusi és városi szervekkel és szervezetekkel. Nem véletlen tehát hogy a szerdahelyi járásban van a legtöbb tagja a CSEMADOK-nak (az SZSZK-ban) és sokrétű népművelő tevékenységet folytatnak. A CSE­MADOK helyi szervezetei egész sorozat elő­adást tartottak társadalompolitikai, szakmai és kulturális kérdésekről. Az utóbbi években különösen nagy az érdeklődés a történelmi és helytörténeti előadások iránt Az irodalom A klub 1969-től működik Kassán (Kosice). Középiskolás társaimmal együtt időnként magam is ellátogattam a rendezvényeire. Ez az „időnként" nem nevezhető túl gyakorinak. Pár hónapja azonban felkeltette érdeklődé­semet a klub tarka, változatos programja. Ezért is döntöttem úgy, hogy felkeresem Palencsár Istvánt, a Fábry Zoltán Művelődési Klub jelenlegi vezetőjét. Először arról faggat­tam, hogyan került kapcsolatba a művelődé­si klubbal. — 1980-ban végeztem el a Schönherz Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Ipariskolát, azután jelentkeztem a Műszaki Főiskola Gépészeti Karára. Teljesen új kör­nyezetbe kerültem, új emberek közé. Hiány­zott a megszokott közösség. Az iskolatársa­imtól tudtam meg, hogy létezik ez a klub, ahol időnként összejönnek a magyar anya­nyelvű diákok. Első látogatásom alkalmával rögtön kezembe nyomtak egy igazolványt, és bejegyeztek a „nagykönyvbe" mint klubta­got. Ez 1982 szeptemberében volt. Ekkor a klubot Básti Róbert vezette, de mivel ő tavaly végzett a Műszaki Főiskolán, a klub vezeté­sét nem folytathatta. így 1983 szeptemberé­ben klubtagból klubvezetővé léptem elő. — A Fábry Zoltán Művelődési Klub a CSE­MADOK III. városkerületi helyi szervezetéhez népszerűsítése érdekében rendszeresen szer­veznek író-olvasó találkozókat, s a toll forgatói szívesen mennek az irodalomszerető közönség közé. Az ének és zenekultúra fáklyavivői főleg a kórusok, énekcsoportok, a népi, valamint a citerazenekarok. A járásban országos viszony­latban is népművészeti együttesek működnek, mint a somorjai (Samorín) Csalié és a járás székhelyén tevékenykedő Csallóközi Dal- és Táncegyüttes. A színjátszó mozgalomban ran­gos szerepet töltenek be a megyeri (Calovo), dunaszerdahelyi és vámosfalusi (Horné MytoJ csoportok, amelyek nemcsak otthon, hanem az egész környéken, sőt magasabb szintű versenyeken is szerepelnek. Annak ellenére, hogy a dél-szlovákiai járá­sok közül a dunaszerda helyiben van a legtöbb CSEMADOK-tag, a taglétszám további növelé­sét elsőrangú feladatnak tartják. Molnár Jó­zsef, a városi művelődési központ igazgatója — szintén elnökségi tag, a munkaértekezleten javaslatot tett egy tagtoborzási versenyre, amelyben a legjobb eredményeket elért helyi szervezeteket jutalmazzák. A versenypontok értelmében, attól függetlenül, hogy mennyi a helyi szervezet létszáma, egy-egy szervezetben a százalékarány dönti el a helyezéseket A javaslatokkal kapcsolatban voltak olyan véle­mények, hogy egy kisszámú csoportnak köny­­nyű lesz százalékarányban jó eredményt elér­ni, viszont a nagylétszámú községi szerveze­tekben, ez sokkal nehezebb. Dr. Molnár János másképp látja: „Az utóbbi években elég nagy egyes szervezetekben a lemorzsolódás. Vidék­ről, főleg az apróbb faNakból sokan költöznek a községekbe és a városokba. A lakóhelyet tartozik. Munkáját egy héttagú vezetőség irányítja, amely kassai főiskolás fiatalokból áll. Mi változott a klub életében 1983 szep­tembere óta? — Először is arra törekedtünk, hogy a klub tevékenységét állandósítsuk, illetve rendsze­resítsük, ne csak hébe-hóba legyen valami­lyen műsor. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a fiatalokban rögződjön: ha szerda, akkor a Fábry Klubban biztosan program várja őket. Klubunk a Moyzes utca 8. szám alatt műkö­dik egy régi épületben. Nem nevezhető ép­pen ideálisnak, de sajnos be kell érnünk ennyivel, mert nincs kilátás tágasabb helyi­ségre. így aztán ezt a termet próbáljuk klub­szerűvé varázsolni. A klub kifestését is a tagok vállalták, az ö munkájuk eredménye az újjászületett klub. 1984 januárjától minden szerdán programmal várjuk a kassai fiatalo­kat. A műsort megpróbáljuk úgy összeállíta­ni, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. Van szórakoztató műsor, irodalmi és isme­retterjesztő előadás. Megemlítenék egypárat azok közül, akik a közelmúltban a klub ven­dégei voltak: Gálán Géza színművész „Petőfi percei" című műsorával, Noviczky Béla „Napjaink számítástechnikája" című előadá­sával, és Feszty István, Feszty Árpád unoka­öccse, aki nagybátyjáról mesélt. Tervünk, hogy bemutatjuk a klubban a városunkban működő amatőr csoportokat. Ezt már félig­­meddig megvalósítottuk. Márciusban az Új Nemzedék tánccsoport mutatta be műsorát „Menjünk Székre ..." címmel. Áprilisban a változtatók közül a legtöbben nem jelentkez­nek az ottani társadalmi szervezetekbe, így a CSEMADOK-ba sem. Ezeket kell megnyerni, ezáltal jelentősen emelkedne a taglétszám a nagyközségekben, városokban." Remélhető, hogy a verseny eredményes lesz, s legalább ezer taggal emelkedik a létszám, s így elérik a 13 ezret a járásban. A jó együttműködést igazolja az is, hogy több mint egy évtizede a nemzetközi szövetke­zeti nap jegyében rendezik meg a járási dal- és táncünnepélyt. A kimagasló kulturális ese­mény előkészítését már megkezdték, s remél­hetőleg az idén is színvonalas műsorban gyö­nyörködhet a nagyszámú közönség. Gyurcsik József járási elnök az összejövetel ünnepi részében méltatta a kulturális szerve­zet három és fél évtizedes tevékenységét, s azt, hogy a CSEMADOK az elmúlt évtizedek során mindig fő feladatának tartotta a nemze­tek és nemzetiségek közötti barátság elmélyí­tését. Nyári István, a járási pártbizottság titká­ra is köszöntötte az összejövetel résztvevőit, s négy a CSEMADOK-ban is dolgozó kommu­nistának „A járás fejlesztéséért" emlékérmet adományozta. A CSEMADOK-ban dolgozók közül heten kapták meg a szövetség emlékér­mének aranyfokozatát, s ketten az ifjabb nem­zedékből az ezüstfokozatot A legjobb hét népművészeti együttes munkáját arany, ezüst és bronzplakettel jutalmazták. TÓTH DEZSŐ Kodály-napokra készülő Csermely kórus ven­dégszerepeit nálunk. Reméljük, közönségünk hamarosan a Szép Szó és a Parázs irodalmi színpadát, és a Pinceszínpad műsorát is megtekintheti. Munkánkban segít a Schön­­herz Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Középfo­kú Ipariskola is, és azok a főiskolás épitészlá­­nyok, akik plakátjainkat tervezik és rajzolják. — Népszerű a klub a fiatalok körében? — Attól függ, hogy mivel mérjük a nép­szerűséget. Átlagban 50 ember jön össze szerda esténként: középiskolások, főiskolá­sok, dolgozó fiatalok. Jól érzik itt magukat. A főiskolások egy kis csoportja például állandó látogatónk. Ezzel azonban nem lehetünk elé­gedettek. Természetesen azt szeretnénk, ha a középiskolások többen és gyakrabban jön­nének a klubba. Főleg az ismeretterjesztő előadásokon hiányoljuk a 15—18 éveseket. Segíteni szeretnénk a Kassán élő és tanuló fiataloknak az ismerkedésben, abban, hogy barátokra találjanak. — Mit csinál a klub nyáron? — Nyáron a fiatalok nagyon kis százaléka tartózkodik a városban, ilyenkor programot szervezni nem kifizetődő. Mi is vakációzunk tehát, illetve segítünk a nyári járási művelő­dési tábor szervezésében. Szeptemberben újra nekikezdünk a munkának, várjuk a fiata­lokat szerda esti műsorainkkal. Remélem, többen jönnek majd közénk, mint az első félévben. MISLAY EDIT FÁBRY ZOLTÁN MŰVELŐDÉSI KLUB 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom