A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-15 / 25. szám
TANÁCSOK KEZDŐ ÉREMGYÜJTÖKNEK il. E számunkban folytatjuk az éremgyüjtés egyes ágazatainak ismertetését: 5. Emlékérmék gyűjtése. Lehet híres emberekhez, városokhoz, történeti eseményekhez (pl. a Szlovák Nemzeti Felkelés, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom stb.) fűződő pénzkiadásokat gyűjteni, esetleg egy bizonyos korszakét is, pl. Csehszlovákia emlékérmei 1953-1980. 6. Születési évszám szerint. Vannak olyan különc gyűjtök, akik vagy a maguk, vagy a feleségük, esetleg a gyermekeik születési évében kiadott pénzeket gyűjtik. E gyűjtés kiterjedhet a világ összes pénzeire, vagy csak egy földrészre, pl. Európára, Ázsiára, illetve egy-egy országra. 7. Verőtő-különbségek szerint. A régi pénzeket ún. verőtövekkel (előlap, hátlap), kézi módon, vagy kezdetleges gépekkel verték, készítették. Így a kiadásokban az azonos időszakban vert pénzeknél is sokszor apró eltérések (variánsok) mutatkoznak. Ma már a modem gépeknél ez igen kis mértékben fordul elő, de ma is még előfordulnak hibás veretek, ún. „selejtek", melyeknek értéke gyakoriságuk vagy ritkaságuk szerint változik. Amikor valaki hetvenhét éves. és régóta betegeskedik, akkor a kerületi orvos jó ismerősévé válik. Theodor Müller doktort pedig már valósággal Gottfried Freudinger barátjának lehet nevezni. Egy szép napon kora reggel. Mutterhez lóhalálában beállított Freud inger felesége: kezében újságot lobogtatott, s már messziről kiáltotta: — Szörnyű dolog történt! — Micsoda ? Lehetetlen!... — A férjem ... — Mi történt vele? — Vele semmi. Egyszerűen fogta magát és nyert a lottón! Megütötte a főnyereményt. Ezzel a szelvénnyel! Fél évszázadon keresztül fotyton-folyvást lottószelvényeket vásárolt, és semmi eredmény, most pedig, hirtelen... Rengeteg. temérdek pénz üti a markát! A doktor eleinte arra a megállapításra jutott, hogy rosszul hallott, de miután háromszor is összehasonlította a szelvényt az újságban közölt számokkal, arca megnyúlt, és ezt kérdezte: — No és Gottfried hogyan fogadta ezt a hirt? — Még semmiről sem tud. Nem mutattam meg neki az újságol — Miért nem? — Félek, hogy megárthat neki az örömhír. — Nagyon helyes — mondta Müller elgondolkodva. — Óvatosan kell előkészítenünk Gottfriede! nehogy hipertóniás krízis lépjen fel. Gyerünk. Müller felvette az asztalról a táskáját és elindultak Freudingerék lakása felé. Ezen a reggelen Gottfried Freudinger szemlá-8. Próbaveretek. Ez egy nagyon költséges gyűjtési ág és sok türelmet igényel, mert a próbaveretekből általában igen keveset adnak ki. Ezért a „piacra" a gyűjtök asztalára, csak elvétve kerül. 9. Szükségpénzek. Legtöbbször a háborús években, vagy az után adták ki. Egyes városok, üzemek, földbirtokok, tartományok használták a hiányzó, hivatalos forgalmi pénzek helyett. Anyaguk vas, nikkel, réz, pléh, de Németországban (Meissen) kísérletképpen porcelánpénzeket is forgalomba hoztak. Egyik levélírónk (nem akarja, hogy nevét az olvasóknak eláruljuk) tizenkét éve szappangyűjtő. Azt írja, hogy ez ugyan nem oly nemes gyűjtemény, mint a bélyeg vagy az érnie, de színes, tarka, szokatlan és nagyon szép. Eddig 752 darab különféle szappanra tett szert, 34 országból pl. Kína, Japán. India. Algéria, Mexico stb. van a gyűjteményében. Megígérjük, hogy a nyári hónapokban kiutazunk hozzá és bemutatjuk gyűjteménye legszebb darabjait. Addig is, hogy gyűjteményét mi is bővítsük, szerkesztőségünk egy eredeti kubai szappant küld neki ajándékba. tomást egészen jó bőrben volt és az orvos úgy döntött, mindenképp közölni lehet vele a nyereményt. de természetesen meg kell tartani a szükséges óvintézkedéseket. — A doktor messziről kezdett neki: „ — Ide hallgass. Gottfried. Tanácsot akarok kérni tőled. Mit gondolsz, érdemes-e lottóznom ? Elvben van-e esély arra. hogy egy halom pénzt markoljak fel ? — Elvben persze hogy van, gyakorlatilag azonban ennek az esélye jóformán semmi. Hiszen magam is csak azért játszom, hogy egy héten keresztül feszült várakozásban éljek. Ez valahogy erősíti az embert tartalommal tölti meg az életét... — És mondd meg nekem, kedves barátom, mit tenné! ha egyszer váratlanul nyernél ? — Ez az összegtől függ. Tízezret? Harmincezret? Ötvenezret? Százezret? — Nem! Tételezzük fel, hogyha megütnéd a főnyereményt. — A főnyereményt? — felelt kérdéssel Freudinger. — Hát magam sem tudom. Nekem meg Marthának szerények az igényeink. Gyerekeink nincsenek, nincs kire hagynunk a pénzt. Talán a következőt tenném... — Gottfried Freudinger arcán meleg mosoly ragyogott fel. — Becsületszavamra, barátságunk jeléül a felét neked adnám, öreg fiú! — Müller doktor elsápadt, térde megrogyott, és teste szinte összecsukódott, akár a colstok. Leroskadt a padlóra. Sürgősen ki kellett hívni a mentőket. Fordította: Gellért György Jogi tanácsok Több olvasónk érdeklődött a dolgozó áthelyezésével, hivatalos útjaival, valamint az útiköltségek megtérítésével kapcsolatos igényeik iránt. Ebben a kérdésben a Munka Törvénykönyve 38. szakaszának, valamint a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium 1984. február 27-én keit 33. számú hirdetményének a rendelkezései az irányadók; ez utóbbi 1984. június 1 -i hatállyal újraszabályozta a dolgozóknak a hivatalos úttal kapcsolatos kiadásai és többletköltségei megtérítésére vonatkozó igényeit. Ez a hirdetmény hatályon kivül helyezi az eddig érvényben volt 1967. évi 96. számú hirdetményt és az ennek végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit. Áthelyezésnek kell tekinteni azt az intézkedést, amellyel a munkaadó — a Munka Törvénykönyve 38. szakaszának 2. bekezdése értelmében — a dolgozót a munkaszerződésben meghatározott munkahelytől eltérő munkahelyre (községbe, üzembe, telepre) osztja be. A munkaszerződésben ugyanis meg kell határozni a dolgozó munkakörét (beosztását), amit végezni fog, valamint a munkahelyet is (a község, üzem, telep megjelölésével), ahol a szervezet keretében dolgozni fog. Az ettől eltérő munkahelyre a dolgozót csak annak a beleegyezésével — a munkaszerződés megváltoztatásával vagy kiegészítésével, vagy ha ezt a munkaadó szervezet üzemeltetési szükséglete megkívánja — meghatározott időre, egy évben legfeljebb 90 munkanapra lehet áthelyezni. Bizonyos munkakörökben ez az áthelyezés egy évig tarthat (pl. a közlekedési, távközlési vagy egészségügyi dolgozóknál). A munkaadó a dolgozóját szükség esetén hivatalos útra küldheti, kivételt képeznek a terhes nők, valamint az egy évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó anyák, akiket gyermekük nyolcéves koráig csak a beleegyezésükkel lehet kiküldeni. (A Munka Törvénykönyve 38. szakaszának 2. bekezdése és 154. szakasza). A hivatalos útra kiküldött dolgozónak igénye van az útiköltségek megtérítésére, az utazással töltött időért járó térítésre, valamint napidijra, szálláspénzre és a legszükségesebb mellékkiadások megtérítésére is. Az útiköltségeket a vonat, autóbusz vagy repülőjegy, helyjegy, fekvő- vagy hálókocsi díja, valamint bérautó igénybevételi díja képezik. Vasút igénybevétele esetén 200 km-t meghaladó távolságnál első osztályra van igénye; egyébként csak II. osztályú jegyet térít meg a munkaadó. Az útiköltségeket a felhasznált jegyekkel kell igazolni. Ha valaki a jegyeket elvesztette, akkor kivételesen írásbeli nyilatkozattal is igazolhatja a kiadásait; ezt azonban az őt kiküldő felettesének, esetleg az útitársának is igazolnia kell. Ha a dolgozó fontos okból más tömegközlekedési eszközt vesz igénybe, mint amit a munkaadója számára meghatározott, pl. (vonat helyett autóbuszt), akkor a tényleges kiadásait térítik meg; ez alól kivételt képez a repülőjegy. A hivatalos úton az utazással töltött időért akkor jár térítés, ha ez a dolgozó rendes munkaidején kivül esik. így az utazással eltöltött időért reggel 6 és este 10 óra között minden egész óráért 2 Kcs, munkaszüneti napon pedig 3 Kcs jár. Éjjel, vagyis este 10 óra és reggel 6 óra között az utazással töltött minden teljes óráért 3 Kös térítés jár akkor. JOHANNES RÖSSLER (NDK) TAPINTATOS ELŐKÉSZÍTÉS ha a dolgozó sem fekvő- sem hálókocsit nem vesz igénybe. A hivatalos úton eltöltött minden teljes naptári napra 32 Kcs napidíj jár. Ha a hivatalos út nem tart egy egész naptári napig, akkor ennek 6-tól 12 óráig tartó ideje mellett 13 Kcs, ha 12 óránál hosszabb időt tölt távol, akkor 20 Kis jár. Hat óránál rövidebb ideig tartó hivatalos útnál napidijra nincs igény. Amennyiben a dolgozó a két vagy több napig tartó hivatalos utat reggel 6 óra előtt kezdi meg, vagy este 8 óra után fejezi be, akkor ezekre a napokra is a teljes napidij, vagyis 32 Kcs jár. Napidíjra nincs a dolgozónak igénye akkor, ha a munkaadója ingyenes ellátást biztosít a számára. Szállásdíj annak jár. aki a hivatalos útján nem vesz igénybe fekvő- vagy hálókocsit és a munkaadója sem biztosít neki ingyenes elszállásolást. A szállásdíj minden éjszakára 20 Kcs-t tesz ki. Ha a tényleges elszállásolási költség (hotelszámla) ennél többet tesz ki, akkor a munkaadó — a számlával való igazolás ellenében — a ténylegesen kifizetett összeget téríti meg. A hotelszámlába azonban nem lehet a reggeli árát beszámítani, ezt a dolgozónak magának kell fizetnie. A legszükségesebb mellékkiadások közé tartoznak pl. a legszükségesebb személyi poggyász vagy szolgálati csomagok, munkaeszközök, segédeszközök szállításáért, a gépkocsi parkolásáért, telefonhasználatért, fürdőszoba igénybevételéért kifizetett összegek, amennyiben ezek számlával vagy nyugtával igazolhatók. Nem térítik meg a magánjellegű kiadásokat, mint pl. fehémeműmosás, a ruha- és cipőtisztítás költségeit, a magán-telefonbeszélgetések illetékét stb. A dolgozó áthelyezése esetében, ha ez a munkaadó szervezet érdekében történt, az idézett rendelet értelmében különélési pótlék jár. Különélési pótlékra annak a nős dolgozónak van igénye, aki a családjától külön él, mert abban a községben, ahová áthelyezték nincs megfelelő lakása és nem lehet tőle megkövetelni, hogy az állandó lakhelyéről naponta odautazzék. Igazolnia kell azt is, hogy mindent megtett, hogy ebben a községben lakást szerezzen. A különélési pótlék az áthelyezés folytán felmerülő nagyobb étkeztetési és elszállásolási költségek fedezésére szolgál, és az áthelyezés első három hónapjában napi 37 Kős-t, három hónap eltelte után pedig napi 22 Kös-t tesz ki. Egy év után a különélési pótlék napi 14 Kcs-t tesz ki. Különélési pótlék nem jár akkor, ha a munkaadó az áthelyezés helyén ingyenes étkezést és elszállásolást ad. A különélési pótlék legtovább két évig jár; ebbe az időbe be kell számítani azt az időt is, amelyre a munkaadó a dolgozójának ingyenes étkezést és elszállásolást nyújtott. Az építőiparban a szerelési és más hasonló munkákat végző dolgozók, a gépkocsivezetők és kocsikísérők számára az idézett hirdetmény bizonyos eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Dr. B. G. 19
