A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-06-15 / 25. szám

Hans Günther Mengen nemzetközi utazási és házasságközvetítö irodát nyitott Mün­chenben. Jópénzü és válogatós házasulan dóknak kínálja segítségét, hogy a világ sok tájáról begyűjtött színes felvételek, személyi adatok alapján élettársat találja­nak maguknak. Az utazással összekötött ismerkedés és párválasztás ára három­ezertől tízezer márkáig terjed. Egyszerűen csak Leónak nevezett londoni csavargó telefonos lakásba költözött - azaz lakásának nyilvánított egy nyilvános telefonfülkét. A telefontársaságnak nincs szíve kidobni, 4_eó meg azt állítja, hogy óvja a fülkét a rongálóktói. Ilyen még nem volt — nincs és nem lesz Hallottuk' olvastak' láttuk KÖNYV Jan Neruda: Történetek a régi Prágából ízléses köntösben látott napvilágot a Ma­­dáchnál Jan Neruda Történetek a régi Prágá­ból című hires-neves könyve. A kötetet, amelyhez Zalabai Zsigmond irt magvas be­vezetőt, a Kiadó a Cseh Irodalom Könyvtára sorozatban jelentette meg, mint a sorozat első példányát. Már az a tény is örvendetes, hogy a Kiadó megindította ezt a sorozatot, hiszen a cseh irodalom gazdag hagyomá­nyokra tekinthet, írói mindig Európa élvona­lába tartoztak. Hisszük, hogy a sorozat sok­sok élményt nyújt majd mind a hazai magyar olvasóknak, mind a magyarországi közön­ségnek. Az előszóban Zalabai Zsigmond többek között így mutatja be a klasszikus Nerudát: „A prágaiaknál is prágaibb: a sajátos hangu­latú, kisemberek otthonául szolgáló város­rész, a Malá Strana szülöttje és neveltje, megfigyelője és avatott ábrázolója; ugyanak­kor ízig-vérig európai..." Igen. ízig-vérig prágai és európai. Prágá­ban született (1834. július 9-én, tehát most 150 éve) és Prágában halt meg, közben azonban beutazta Európát, járt Magyaror­szágon is. Tisztelte és szerette a magyarokat, rajongott Petőfiért, akinek forradalmi szelle­me nagy hatással volt rá. Sok költeményét fordította cseh nyelvre. Neruda szegényes kispolgári családban nőtt fel, meg is maradt a kisemberek barát­jának és szószólójának. Nemcsak ő maga puritán, de írásművészetében is ezt az elvet követi, mondatai sűrű szövésüek, mondani­valója lényegretörö, kevéssé törődik a részle­tekkel, cicomával. Ebben a könyvében emléket állít a prágai­aknak, prágai szemmel látván őket — igen­csak rátapint fogyatékosságaikra. „Neruda a különváló prágaiakat rajzolja, akik hasonlíta­nak is a nyugatiakhoz, s különböznek is tőlük. Az apró rejtett szenvedélyeknek, a nemeslelküséggel átfont önzésnek, a hóbort­nak és szemfényvesztésnek gyermekded s elszánt lelkeit prezentálja itt" — irta a könyv­ről Szalatnai Rezső. Több ez a könyv, mint szórakoztató mű, történelmi, társadalmi rajz is, az elmúlt év­század Prágájának finom lélektani eszközök­kel megrajzolt képe. Anyagát Dobossy László válogatta. Götzl Andor és Réz Ádám fordították. (-dénes-) Bábalelte babona Ki ne hallott volna valamit a boszorkányok­ról, a lidércröl vagy a táltosokról. Ha más­honnan nem, hát népmeséinkből tudunk egyet s mást ezekről az alakokról. Az ártó szellemek mesterkedéséről meg a mai falvak idősebbjei is mesélnek még egy-egy történe­tet. És jól ismerik nagyszüleink a naptári ünnepekhez kötött babonákat is. Csak egyre kevesebb időnk jut ezek lejegyzésére, felku­tatására. Ám akinek nincs alkalmg a gyűjtés­re, türelme az elődök faggatására, ma már az is megismerheti az ősök hiedelemvilágát, népünk egykori tudatát. Elsősorban az egyre szaporodó néprajzi monográfiák teszik ezt lehetővé. Luby Margit, a kiváló magyar néprajzkuta­tó hiedelem-közléseket és mondákat tartal­mazó kötete, a Bábalelte babona már 1936-ban megjelent. A könyv forrásértékű adatokat tartalmaz a magyar hiedelemkuta­tás számára is. A Helikon Könyvkiadó tehát nem véletlenül adta ki újra ezt az értékes gyűjteményt. A szerző mindenekelőtt a szatmári magyar falvak lakóinak két háború közti tudatáról készített hiteles és alapos számadását. S bár — amint ezt maga is megjegyzi könyve bevezetőjében — „közismertek ma már az összes babonakörök", újabb összefoglalásuk „mégsem henye ismétlés". A hiedelemtörté­netek ismételt számbavétele annál inkább is fontos, mivel „mindig felmerülhet új mo­mentum, amely, mint a tolvajlámpa a sötét­ben, rávilágít ősi kapcsolatokra". A már-már feledésbe menő adatok felkutatását ezenkí­vül más tény is indokolja. Többek közt az, hogy: „A babonás történetek ma már szinte közkincsei Európának. Ezen nem is csodál­kozhatunk, mert Európa népeit, mint egy boszorkányüst rázta-keverte össze a nép­­vándorlás". A gyűjtött anyag közlése előtt Luby Margit a boszorkányhitről értekezik, miközben tisz­tázza a fogalomkörbe tartozó fontosabb is­mérveket. ír az ördöggel cimboráié boszor­kányok tudományáról: a vizlopásról, a láb­nyom-felszedésről, a tejrontásról stb. Szót ejt a hírhedt szellemek elleni védekezés módszereiről, a különböző mágikus cseleke­detekről is. A gyűjtött anyagot ezután témák szerint rendezik. Boszorkánytörténeteket, kocsisbabonákat és táltosmeséket tesz köz­zé, de találunk anyagot bőven a lidércröl, a kincskeresésről és a naptári napokhoz kötött babonákról is. Csáky Károly KIÁLLÍTÁS Jiff Änderte művei Jih Änderte grafikáival nem is olyan régen, a „Kortárs cseh grafika" című kiállításon már Bratislavában is találkozhattunk, a gyűjtemé­nyes kiállításon szereplő két grafikája alapján azonban művészi törekvéseiről, művészete egészéről, mondanivalójáról vajmi keveset állapíthattunk meg: talán csak annyit, hogy Anderle kétségtelenül a jelenlegi cseh grafi­ka alkotógárdájának az élvonalába tartozik. Jirí Anderle most — május elején — a Szlovákiai írószövetség székházéban, a No­­vomeskýrôl elnevezett kiállitóteremben önál­ló kiállításon is bemutatkozott a szlovák főváros közönségének, s az új tárlat megte­kintése után már vitathatatlan megállapítás­ként jelenthetjük ki, amit a „Kortárs cseh grafika" láttán csak sejthettünk: hogy Jirí Anderle műveinek legnagyobb értéke a vilá­gosan, mindenki számára érthetően és ma­gas esztétikai szinten megfogalmazott, a korszerű képzőművészet „hangján" világba kiáltott háborúellenesség, az emberhez egyedül méltó tevékeny humanizmus. Anderle műveinek „főszereplője" a kato­na: a Katona, aki mindenkor véres, még ak­kor is, amikor kimosakodva-kiöltözve meny­asszonya oldalán áll vagy — családi kör­ben — a fűben üldögél. Anderle iszonyatos látomásokat bont ki a régi, megfakult kato­nafényképek idilljeiből; a szó szoros értel­mében levetkőzteti alakjait, s meztelenségü­ket, véres lényegüket tárja elénk: a háború embertelen, embert beszennyező, embert lealázó, az emberarcot szömyetegarccá tor­zító lényegét. És, sajnos, senkinek sem kell különöskép­pen bizonygatnunk, hogy Anderle mondani­valója napjainkban mindennél időszerűbb. Varga Erzsébet HANGLEMEZ Lúdus Danielis A Schola Hungarica már több alkalommal bebizonyította, hogy kiváló interpretálója a középkori kórusműveknek, gregorián éne­keknek, régi korok szebbnél-szebb dallamai­nak. A „Magyar gregoriánum" sorozatban megjelent lemezeik közül az egyik legsikere­sebb „A karácsonyi ünnepkör dallamai" című lemezük volt, mely XV. századi kézira­tok alapján rekonstruált középkori dallamo­kat tartalmaz, s ez a lemezük 1975-ben elnyerte a Francia Hanglemezakadémia Nagydíját is. A közelmúltban a Schola Hun­garica újabb, igen érdekes lemezzel lepte meg a lemezkülönlegességek kedvelőit. Di­gitális felvételi technikával készült a Ludus Danielis (Beauvais-i Dániel-játék) című leme­zük. Az érdekes hanglemez a középkori Fran­ciaország zenei világába enged bepillantást. A „Dániel-játék" születésének, létrejöttének körülményei meglehetősen érdekesek. Bea­uvais diákjai nagy fába vágták a fejszéjüket. Az évszázadok óta azonos liturgiával, azonos dallamokkal köszöntött karácsonyi ünnepet újszerűén, az addigitól érdekesebben és el­térően akarták megünnepelni. Úgy döntöttek tehát, hogy írnak egy karácsonyi ünnepi játékot. A zenedráma alapötletét az egyik bibliai hős, az oroszlánok verméből megme­nekült Dániel próféta változatos élettörténe­te adta. Az újító kedvű diákok alapos mű­gonddal alakították ki a játék szövegét és zenei anyagát. A Dániel-játék zenéje termé­szetesen nem mentes a gregorián motívu­moktól, hiszen abban az időben keletkezett, amikor a gregorián-dallamok még fénykoru­kat élték. A gregorián elemek mellett azon­ban a zenedráma egyes részei már kétségte­lenül a népzenei hatások hordozói. Különö­sen a nagy ki- és bevonulásokhoz írt con­­ductus-okra vonatkozik ez. amelyek már tel­jes mértékben a népzene hatását tükrözik. A Schola Hungarica Dobszay László kar­igazgató irányításával, Kósa Gábor közremű­ködésével (ütőhangszerek) és Szendrei Jan­ka vezényletével, korhű előadásban (latin nyelven), kitűnően interpretálja az érdekes Hungaroton-lemezen a kortörténeti doku­mentumként is érdekes játékot. Sági Tóth Tibor 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom