A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-06-08 / 24. szám

Jaj de ékes, jaj de nyalka, jaj de szép a páva farka! (A felvételt Gyökeres György készítette) Rekordkísérlet — és majdnem akko­ra parkoló kell neki, mint egy kis­busznak ... Lehár, mint losonci (Luőenec) kar­mester, 1892. február 13-án mutat­ták be a losonci műkedvelők a „Rit­ter Toggenburg" című operettet, me­lyet Lehár Ferenc dirigált. Lehár Fe­renc a csoportképen mint sapka nél­küli katona, kezében babérkoszorú­val látható. A fotókópiát Sólyom László küldte be. Hallottuk-olvastuk'láttiik KÖNYV Új Mindenes Gyűjtemény 2 Közel kétszáz esztendővel ezelőtt — 1789 és 1792 között — jelent meg a derék Péczely József szerkesztésében Komárom­ban az első magyar nyelvű tudományos-is­meretterjesztő folyóirat, a Mindenes Gyűjte­mény. Ez a tájainkhoz szorosan kötődő, úttö­rő jellegű vállalkozás ihlette névadásra a Madách Kiadó szerkesztőit, amikor elhatá­rozták, hogy egy olyan fórumot hoznak létre, amely lehetőséget nyújt a csehszlovákiai magyar társadalomtudósok és szakemberek — történészek, néprajzkutatók, irodalomtör­ténészek, közgazdászok stb. — számára, hogy tudományos kutatásaik, vizsgálódásaik és gyűjtéseik eredményeiről magyarul is szá-< mot adhassanak az érdeklődőknek. így szü­letett meg az Új Mindenes Gyűjtemény és első — akkor még évkönyvként aposztrofált — darabja 1981-ben látott napvilágot. Nyil­ván nem a szerkesztők kényelmességével magyarázható, hogy a folytatásra három évig kellett várni, jóllehet az eredeti elképzelés szerint minden esztendőben meg kellett vol­na jelennie egy kötetnek. A csehszlovákiai magyar tudományosság azonban ma még nem elég szervezett ahhoz, hogy egy ilyen elvárásnak kellő mértékben eleget tudna tenni. Ennek ellenére örvendetes — s a jövőre nézve minden bizonnyal buzdító is —, hogy akadnak közöttünk olyanok, akik elis­merésre méltó szinten művelik szakterületü­ket és a csehszlovákiai magyarságot is érin­tő, sőt vele gyakran szorosan összefüggő tudományos eredményeiket magyarul (is) megjelentetik. A turkológiái kutatások doy­­en-je, a nemzetközileg is jól ismert dr. Blas­­kovics József, aki az Új Mindenes Gyűjte­mény első kötetében is szerepelt, ezúttal „Gö­­mör az oszmán-török uralom idején" címmel írt érdekes és sok kérdést új szempontból megvilágító tanulmányt. Duka Zólyomi Nor­bert orvostörténész „Fejezetek a himlőoltás történetéből" című írásában elsősorban a mai Szlovákia területével kapcsolatos adato­kat ismerteti. Erdélyi Géza „Gömör klasszicista építészete" című dolgozatában részletes át­tekintést nyújt a Gömörben található klasszi­cista stílusú középületekről, templomokról, kastélyokról, kúriákról és ipari-gazdasági épületekről. Méryné Tóth Margit néprajzkuta­tó Tardoskedd hagyományos táncait és tánc­életét mutatja be szakavatottan és körülte­kintően. A kötetet záró „A valóság vonzásá­ban ..." című írás Fonod Zoltán munkája, aki a két világháború között Csehszlovákiában megjelent magyar nyelvű szocialista sajtóról ad alapos és elemző értékelést, hangsúlyoz­va azt a — korábban nem eléggé méltányolt — jelentős szerepet, amelyet a csehszlová­kiai magyar szocialista folyóiratok a harmin­cas évek baloldali mozgalmában játszottak. Lacza Tihamér Jirí Felix: Kígyók A Kígyók című könyvet — amelyet a buda­pesti Natura adott ki — a cseh természetbú­vár és író, Jirí Felix írta és szinte mindenről szó esik benne, ami a kígyókkal kapcsolatos. A könyv részletesen tárgyalja a kígyók testi felépítését, szaporodásukat, érzékszerveik működését, előfordulási helyeiket a Föld kü­lönböző területein; megismerkedhetünk táp­lálkozásukkal, a kígyók ellenségeivel, szó esik a kígyómérgekröl és azok hatásáról, képet kapunk a kígyók védekezési módjairól s általában minden furcsaságról, amely velük kapcsolatos. Az emberek ösztönösen irtóznak a kígyók­tól, pedig az emberiség történetében voltak korszakok, amikor szent állatnak tartották őket, imádkoztak hozzájuk. Ma gyűlölt állat a kígyó, s ha útjába kerül az embernek, igyek­szik elpusztítani. „A kígyók többsége pedig teljesen ártalmatlan" — jegyzik meg a könyv szerkesztői. „Még a mérges kígyók marása is kis óvatossággal általában megelőzhető. Ezek a hüllők ráadásul nem is csúnyák. Alaposabban megnézve bőrüket csak cso­dálattal adózhatunk mintázatuk változatos­ságának, szépségének. Ezért, ha kígyóval találkozunk, ne bántsuk. Inkább ragadjuk meg az egyre ritkábbá váló alkalmat és figyeljük meg érdekes mozgását, a maga nemében tökéletes felépítését." Olyan érdekes dolgokat tudhatunk meg a könyvből, hogy például hol táplálkoznak az emberek kígyóval; léteznek-e hajókat pusztí­tó tengeri kígyók; tudnak-e úszni a kígyók; ütnek-e a fejükkel; csak a mérges kígyók harapnak-e; mely állatok pusztítják a kígyó­kat; hogyan nyeli le a kígyó a zsákmányát; mit tegyünk, ha mérges kígyó mar meg bennünket; van-e hallásuk a kígyóknak stb. Az impozáns kivitelezésű könyvet gyö­nyörű színes felvételek teszik még változato­sabbá. (dénes) KÖZMŰVELŐDÉS KORTÁRS KÖLTÉSZET ÉS PRÓZA NAPJAI A Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat a CSEMADOK galántai járási bizottságával, a Szlovákiai Nőszövetség járási bizottságával, a Szocialista Akadémia járási bizottságával, a Járási Népkönyvtárral, a Járási Népműve­lési Központtal, a Galántai Művelődési Ott­honnal és a könyvesbolttal közösen immár harmadszor rendezte meg a „Kortárs költé­szet és próza napjaí"-t. A Madách ebből az alkalomból fennállá­sának a tizenötödik évfordulójára is emlé­keztetve legfrissebb és régebbi kiadványa­iból mutatott be néhányat, s a szép és ízléses könyvkiállítást a városi párt- és állami szervek képviselőinek, a meghívott íróknak és érdeklődőknek jelenlétében Duba Gyula író, a Madách főszerkesztője nyitotta meg. Elmondotta, milyen helyet foglal el a Ma­dách a hazai kiadók együttesében, milyen szerepet tölt be a csehszlovákiai magyar, valamint a cseh és a szlovák írók műveinek megjelentetésében és propagálásában, s ar­ról is beszélt, milyen feladatok hárulnak a kiadóra a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közös könyvkiadási egyezményéből. A könyvkiállítás május eleji megnyitásával kezdetét vette a „Kortárs költészet és próza napjai" több mint tizennégy napig tartó rendezvénysorozata, amelyet a CSEMADOK tizenhat helyi szervezetében, a járás tíz álta­lános iskolájában és a galántai gimnázium­ban író-olvasó találkozók tettek színessé és tartalmassá. A jól megszervezett találkozó­kon részt vett Bereck József, Dénes György, Duba Gyula, Koncsol László, Mács József, Moyzes Ilona, Zs. Nagy Lajos, Ozsvald Ár­pád, Püspöki Nagy Péter, Vincent Sikula, Tóth Elemér, Tóth László, Varga Erzsébet és Karol Wlachovsky. A minden tekintetben hasznos rendez­vénysorozat Galántán, a Barátság Házéban ért véget a kezdő írók és költők járási verse­nyének értékelésével és az eredményhirde­téssel. A már hagyományos „Kortárs költé­szet és próza napjai" lehetővé tették, hogy az olvasók a galántai járás számos falujában és a járási székhelyen közel kerüljenek az alkotókhoz és műveikhez. (mj) HANGLEMEZ Klasszikus rock and roll Amikor a rock and roll a hatvanas évek elején elindult világhódító útjára, még csak kevesen sejtették, hogy ez a ritmikus, fülbe­mászó, újszerű muzsika egyszer — klasszi­kussá válik. Az addig szokatlan témájú szö­vegekkel párosult melodikus zene, a merész és újszerű hangszerelés, a vérforraló ritmus elsősorban a fiatalok muzsikájává tette a rock and roll-t. Később azonban kiderült, hogy ez a zene nem csupán a fiatalabbakhoz szól. Mint minden jó muzsika, a rock and roll is belopta magát szinte valamennyi korosz­tály szívébe. Ma már ott tartunk, hogy a rock and roll klasszikus korszakáról és a műfaj reneszán­száról beszélhetünk. Akik rövid életet jósol­tak a „rock and roll-őrületnek", azok — tévedtek. A könnyű muzsika kedvelői hűsé­gesek maradtak ehhez a műfajhoz, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy a világ hanglemezgyártó vállalatai milliószám­ra adják el egyrészt a műfaj kezdeti (klasszi­kus) korszakában készült felvételek utánnyo­másai alapján készült lemezeket, másrészt az új jegyeket viselő, új hatásokról tanúsko­dó, más irányzatokkal ötvöződő újabb rock and roll muzsika lemezeit. A Sound és a Pepita közös gondozásában látott napvilágot ez a rock and roll-lemez, amely már címével is utal a korszakra, mely­ben a lemezen szereplő számok megszület­tek. A tizenhét remek ritmusú, színvonalas interpretálásról tanúskodó szám mindegyike — sláger. Előadóik szinte kivétel nélkül — sztárok. Mintha a műfaj legjobbjainak feszti­válján készült volna a lemezfelvétel, annyi kiválóság szólal meg itt. íme néhányan a névsorból: Carl Mann, Roy Orbison, Charly Rich, Little Richard, Johny Cash, Carl Per­kins, Warren Smith, Ray Harris stb. A lemez sikeres dramaturgiájának tulajdo­nítható, hogy a két lemezoldal csaknem háromnegyed órányi időtartamú koncertje kitűnően szórakoztat, nem válik egyhangúvá, sem unalmassá. Ez nemcsak a melodikus dallamoknak, a jóhangú énekeseknek és a beiktatott hangszerszólóknak köszönhető, hanem magának a rock and roll-muzsika varázsának, melyet — amint az számos jel alapján észlelhető — nem tud kikezdeni az idő vasfoga sem. Sági Tóth Tibor 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom