A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-01 / 23. szám
í&p zeti parasztok vagy ahogy itt nevezik, a szegény parasztok szövetségének járási titkárságát. Az ő segítségükkel kellett volna továbbutazni a már említett szövetkezetbe. Mondtam is ott, hogy szerintem nem is olyan szegények a szövetkezeti parasztok, mert ahol csak megfordultam, a napi tíz-tizenöt pessost (1 peso kb. 8 korona) mindenütt megkeresték. De itt nem is az anyagiak a döntők, hanem a hagyomány, a politikailag és gazdaságilag kisparasztra, mezőgazdasági proletárra épülő és fokozatosan kialakuló szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A meglátogatott szövetkezetben mesélték, hogy a közelmúltban sokhelyütt a cukornádat és dohányt egyszerre pusztította olyan penészfajta, amely soha a múltban nem fordult elő. Azután a sertésállományt tizedelte meg egy eddig ismeretlen kór. Mindez óriási kárt okozott az országnak. Szerencsére az agrártudomány és az állategészségügy dolgozói megtalálták a megfelelő védőszereket. Később az Egyesült Államok néhány lapja megírta, hogy a CIA alaposan gyanúsítható, hogy Kuba felett bizonyos bakterológiai fegyvereket próbált ki. Tehát ilyen körülmények között élnek és dolgoznak a kubai emberek. Nem kétséges, hogy Kuba a szocialista országok elsősorban a Szovjetunió segítsége nélkül nemigen tudott volna talpraállni és megmaradni a könyörtelen harcban. Már az a tény is érzékelteti a gazdasági kapcsolatok intenzitását, hogy Kuba teljes egészében a Szovjetuniótól kapja a népgazdaság vérkeringését biztosító nyersolajat is. 1972 óta Kuba a KGST tagja. Ennek köszönhetően más fejlődő országokkal összehasonlítva könnyebben vészelhette át a nemzetközi gazdasági élet megrázkódtatásait. A gazdasági életben és a külkereskedelemben ma is változatlanul a cukorágazat játssza a meghatározó szerepet. A cukortermelés a forradalmi öt- és félmillió tonnától éves átlagban hét-nyolc millióra növekedett az utóbbi években, a közeljövő célja a tízmillió elérése. A fejlődést új cukorfeldolgozó üzemek építése is szolgálja, a cukornádvágás nehéz fizikai munkáját — mint ahogy arról Guanajay járásban meggyőződhettem — gépekkel helyettesítik. A nádvágók „macheterók" száma állandóan csökken. Nincs messze az az idő, amikor a macheta a nádvágás eszköze múzeumba kerül. Ernesto Vera, a kubai újságíró-szövetség elnöke mondta nekünk, hogy az ország jövője Moa város környékén keresendő. A közép-kubai város körzetében ugyanis óriási nikkellelőhelyeket tártak’ fel. A elkövetkezendő években itt feldolgozó üzemek épülnek a KGST országok segítségével. Meg kell mondani, hogy jelentős szerepe van hazánknak is ezen a területen. Az iparosítás magával hozta az útépítések gyorsított ütemét, a halászati és kereskedelmi flotta fejlesztését. Meglepő volt számomra, milyen kiterjedt és jó minőségű autópályák kötik össze az ország nagyobb településeit. A kubai embereket őszinte büszkeség tölti el az elért eredmények láttán. A fejlődés nehéz időszakaiban a lakosság még egységesebben tömörült az ország vezetése, az elkötelezett politika mellett. STRASSER GYÖRGY A szerző felvételei 21
