A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-01-13 / 3. szám
A Csemadok életéből gyűjtőmunka. Persze naivak volnánk, ha mindent csak erre az egy tényre vezetnénk vissza, ha az elért eredményt a verseny mindenhatóságával akarnánk megmagyarázni. A versenyfelhívás nem helyettesítette, és nem helyettesíti az akaratot, a munka iránti odaadást, csak a munka irányát, tartalmát határozta meg. Azáltal pedig, hogy az eredmény felmutatása időhöz volt kötve, a munkavégzés ütemét gyorsította fel. Amióta az ONF keretében kétévente váltakozva versenyeznek a magyar nemzetiségi gyermek- illetve felnőtt-tánccsoportok, ezt a folyamatot nagyobb idő távlatából tudjuk figyelemmel kísérni. Megállapíthatjuk, hogy a verseny éve, az adott korosztály csoportjainál alkotásban mindig termékenyebb. Most e kis kitérő után válaszolhatunk az írásunk elején felvetett kérdésekre. Igen, van értelme a versenynek! Van értelme, mert lerövidíti az alkotások létrehozásának idejét, és maximális teljesítményre buzdíja az előadó csoport táncosait. Az elért siker pozitívan hat a kollektíva további munkájára. A sikertelenség is. Az eredmény lemérése után a csoport elgondolkodik a siker, illetve a sikertelenség okain, és következtetéseket, a jövő útjának a meghatározását vonja, vonhatja le az eredményből. A verseny értékelése után, a kevésbé eredményes csoportok közül is csak azok a kollektívák és alkotók sértődnek meg, akik önmaguk erejét, tudását többre becsülték, mint amennyi az valójában. Hosszú gyakorlatomban még nem találkoztam olyan esettel, hogy a zsűri tudatosan megkárosította volna a bírálandó objektet. Olyannal már igen, hogy nem mindenki ízlésének megfelelően döntött. S már itt is vagyunk a következő kérdéscsoportnál. Lehet-e egymáshoz hasonlítani az egyes műveket, műsorblokkokat, amikor azok más-más témát, más-más tájegység anyagát jelentetik meg? Abban az esetben, ha az összehasonlítás, az egybevetés kritériumait előre meghatározzák és ismertetik, ez lehetséges. A tánccsoportok és együttesek központi versenye esetében az értékelési kritériumok előre ismertek. A feltételeknek legjobban megfelelő, legszínvonalasabb teldonyi András és Urbán Aladár végez néprajzgyűjtést, inkább egyéni kezdeményezés, mint a járási szakbizottság terve alapján. Oroszlány József, Visehradszky Vilmosné és Orosházy Lajos a lévai járásban tevékenykednek, szülőfalujuk tárgyi emlékeit hoszszabb rövidebb időre ki is állították. Zoboralja gazdag népi hagyományai közismertek. Jókai Mária, Buday Endre, Sándor János kitartó, sokéves munkájának eredményeképpen három tájházzal büszkélkedhet a nyitrai járás. Lédec, Kolon és Zsére néprajzi gyűjteményeit nemcsak a szakemberek, de a turisták is megcsodálják. Az érsekújvári járás néprajzi szakbizottságának nagy előnye, hogy elnöke, Liszka József szakképzett néprajzos, aki a járás területén a néprajzi gyűjtések szakmai irányítója. Átgondolt, jól előkészített terepmunkával kezdték el a gyűjtéseket. A néprajzi anyagot cédulázzák, rendszerezik, publikálásra készítik elő. A lelkes gyűjtők közül elsősorban Csókás Ferencet kell kiemelnünk, aki évek óta gyűjt és lejegyzi szülőfaluja, Bény község hagyományait. Ürge Mária, Schuszter Éva, Gágyor József, Mórocz Károly, Dodek Ilona nevéhez több éves komoly munka fűződik. Ők azok, akikre számíthatunk a Tavaszi szél vizet áraszt jesitményt nyújtó csoport elnyerheti az ONF Nagydíjának első fokozatát. így van ez más versenyekben is. A színpadi alkotásnak megvannak a maga szabályai, törvényei. Az alkotással, a csoport műsorával szemben pedig megvan a kultúrpolitikai, társadalmi, müvészetigényességi elvárás. A döntések ezeknek a figyelembevételével történnek. Ez az a pont, amiben szembekerül egyesek véleményével a zsűri. Sokan a versenyzők közül, ha a kritériumok valamelyikében jelentős eredményt érnek el (pl. a színpadi előadásban), azt szívesen felnagyítják, és lebecsülik az elvárások további pontjait. Pedig a közönség nem ismerheti úgy a versenykiírás pontjait és szabályait, mint azt ismernie kell a versenyzőnek és a bíráló bizottság tagjainak. A CSEMADOK KB felismerte a versenynek a táncos kollektívákra gyakorolt pozitív hatását, az 1984-es évre a felnőtt-tánccsoportok és táncegyüttesek részére meghirdette az újabb versenyét. A felhívás hivatali levél formájában eljutott az érdekelt csoportokhoz, illetve beszerezhető a CSEMADOK járási bizottságainak titkárságán. A verseny ezévi kritériumai szigorúbbak, mint az előző években volt. Ez természetes, mert a művészeti ág és csoportjaink is folyamatosan fejlődnek. Az országos kategorizációs versenyben 1983-ban öt táncegyüttesünk vett részt. Megvédték az országos „C" kategóriás minősítésüket, illetve hárman közülük: a somorjai Csalló, a komáromi Hajós és a fülekpüspöki Palóc ez év tavaszán varsenyezhet az országos „B" kategóriáért. Ez a tény kihatással van központi versenyünkre is, és egyben eredményesen befolyásolja a csoportok rendszeres munkáját és felkészülését. A fejlődés eredményét figyelembe véve magasabbra lehet és kell helyezni a „lécet". Végezetül szeretnénk felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy a nemzetiségi tánccsoportok és táncegyüttesek részére meghirdetett 1984-es központi verseny jelentkezési határideje január végén lejár. A verseny központi fordulójára, a XIX. Országos Népművészeti Fesztivál keretében Zselizen, 1984. június 2-án kerül sor. TAKÁCS ANDRÁS népdalverseny szervezésében, szakmai irányításában. Segítenek a tájházak, a néprajzi honismereti szobák berendezésében, szaktanácsaikkal irányítanak. Munkájuk értéke felbecsülhetetlen, s mindezt ügyszeretetből anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik. A CSEMADOK Központi Bizottsága önkéntes gyűjtőink szakmai továbbképzését a nyári néprajzi szeminárium keretében biztosítja. Annak ellenére, hogy a szemináriumon való részvétel a hallgatók 10 napos szabadságába s napi 11—12 órás kemény munkájába kerül, az utóbbi időben rendkívül megnőtt az érdeklődés iránta. Az áldozatos, nehéz munkát örömmel vállalják, mert az ott kapott szakmai tudás, a módszertani felkészítés és a gyűjtőmunka öröme feledteti a sok fáradságot. Élmény számunkra az is, hogy a zselizi Országos Népművészeti Fesztivál, valamint az Országos Kulturális Ünnepély kiállításain ott láthatják azokat a tárgyakat, amelyeket egy-egy udvaron, vagy padláson fedeztek fel. Mivel a CSEMADOK anyagi támogatást gyűjtői munkájához nem tud biztosítani, felvetődött az az igény, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia mellett működő Szlovák Néprajzi Társaság aktivizálja a nemzetiségiek kultúrájának kutatására létrehozott bi-A CSEMADOK püspöki (Podunajské Biskupice) helyi szervezete — amely jelenleg 220 tagot számlál — 1983. december 11-én tartotta meg évzáró taggyűlését. Elnöki beszámolójában Jéghné Nagy Izabella értékelte a szervezet múlt évi tevékenységét, amelyre a sokoldalúság és a rendszeresség volt a jellemző. Hosszan tartana elsorolni, milyen akciókat szerveztek tavaly, ezért inkább találomra kiragadnék néhányat A helyi szervezet tagjai 1983-ban két ízben is kiránduláson vettek részt: áprilisban Győrben jártak, ahol a város nevezetességeivel ismerkedtek, majd a Győri Kisfaludy Színházban megtekintették Kodály Zoltán Háry János c. daljátékát; júniusban ellátogattak Zselizre, s XXVIII. Országos Népművészeti Fesztiválra, amely — s ez nemcsak az elnök véleménye — nagyon tetszett a pozsonypüspökieknek; útközben megálltak Nyitrán. ahol a város néhány nevezetes épülezottság tevékenységét, szakmai és anyagi támogatást nyújtson a kutatásokhoz és az e témakörökhöz kapcsolódó tevékenységhez. Három évvel ezelőtt a CSEMADOK által nyilvántartott mintegy 180 önkéntes gyűjtőnket a Szlovák Néprajzi Társaság felvette tagjai sorába, ami azért nagyon előnyös, mert a tagok a Társaság költségén terepmunkát végezhetnek, és gyűjtőmunkájuk eredményeiért bizonyos honoráriumot, anyagi hozzájárulást kaphatnak. Nagyobb problémát jelent az, hogy nem minden esetben élünk ezzel a lehetőségünkkel. Sokat vitatott néprajzi gyűjtötevékenységünk nem tud felmutatni annyi eredményt, amennyit szeretnénk. Viszont jól kiépített önkéntes bázisával és a tudományos intézmények anyagi, szakmai támogatásával azt előbbre vihetjük. Központi Bizottságunk plénuma ezévi októberi ülésén egyebek között a Szövetség kereteiben folytatott sokrétű nagyon is eredményes néprajzi gyűjtőmunka eredményeiről, problémáiról és távlatairól is tárgyalt. Az ott elhangzott széleskörű vita, a határozati javaslatok arra engednek következtetni, hogy a jövőben munkánk még hatékonyabb lehet. MÉRY MARGIT tét tekintették meg. A helyi szervezet tagjai állandó feladatuknak tartják az „utánpótlás" nevelését, is, s ezért úgy döntöttek, hogy védnökséget vállalnak a püspöki magyar óvoda fölött és bővítik kapcsolataikat a pozsonypüspöki magyar tannyeNű általános iskolával is. A kicsik számára novemberben bábelőadást szerveztek, amely iránt nagy volt az érdeklődés, közel kétszáz szülő és gyermek foglalt helyet a pozsonypüspöki kultúrház nézőterén. A helyi szervezet tagjai találkoztak dr. Püspöki Nagy Péter történésszel, aki a falu szülötte és monográfiát írt Pozsonypüspökiről, valamint a helyi tűzoltószervezetről, amely 1982- ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját Püspöki Nagy Péter ez alkalommal úti élményeiről beszélt az érdeklődőknek. Októberben Grendel Lajos, fiatal csehszlovákiai magyar prózaíró volt a helyi szervezet vendége; örült annak, hogy a pozsonypüspökiek figyelmes és értő olvasói könyveinek. A helyi szervezet a magyar tannyeNű iskola szülői munkaközösségével együtt minden esztendőben farsangi bált rendez, amely nemcsak a szórakozásra, hanem egymás kölcsönös megismerésére és a CSEMADOK népszerűsítésére is jó alkalom. Sok CSEMADOK-tag vett részt a CSEMADOK új klubhelyiségének rendbehozásában és kicsinosításában. A klubhelyiséget már ez év januárjában átadják rendeltetésének, s szeretnék, ha minél sokrétűbb és tartalmasabb klubélet zajlana ott. Rendszeresen szeretnének találkozni a Hét szerkesztőNel is, hogy megvitathassák velük a lapban megjelent cikkeket, riportokat, szépirodalmi alkotásokat. (Zárójelben jegyzem meg, hogy szerkesztőségünk örül ennek az érdeklődésnek és szívesen eleget tesz a meghNásnak.) S ha már a tervekről esett szó, meg kell jegyeznem, hogy a pozsonypüspöki helyi szervezet 1984-es terve is igen változatos és tartalmas. Szerepelnek benne író-olvasó találkozók, színházlátogatással egybekötött kirándulások, műsoros délutánok a legkisebbek számára stb. Szeretnének egy színdarabot is betanulni az idén, s tervbe vették, hogy felújítják a néptánccsoport munkáját is. (lacza) Prandl Sándor felvétele 7
