A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-05-25 / 22. szám

BURT WISEMAN HAT ESZTENDŐ UTÁN Mi a neve ennek a porfészeknek? — kérdez­te Willy Norton a csapostól és ivott egy kortyot a hideg sörből. — Ha nem tévedek, akkor Utah szövetségi állam egyik piszkos bárjában támasztom a söntést? A tulaj nem sértődött meg. Megvonta a vállát. — Ez nem is város, uram — mondta unottan. — Egy kis település. De csudára gazdag palik verték fel a völgyben a sátrakat. Nézze! Micsoda forgalom a téren!... És micsoda gépkocsik! San Diegóban láttam ehhez hasonlót.,. Mi történt? Szellemek kószálnak az úton? Willy Norton egy nyitott gépkocsira sze­gezte a tekintetét. — Ezt a szellemet egy esztendeje kere­sem. — A felesége? Netán megszökött a ház­ból? Norton szó nélkül a söntésre dobott egy féldollárost és a kijárat felé indult. Az ajtóból barátságosan visszaszólt: — Éppen ebben a porfészekben találtam meg a szerencsémet — jegyezte meg derű­sen. — Tartsa meg a visszajáró pénzt. Miről van szó tulajdonképpen? Willy Nor­ton ugyanis az egyik gépkocsiban felfedezte Glenda Morrisont. A látvány lenyűgöző. Glenda most is szép volt, és férfi legyen a talpán, aki nem fordul meg utána. Most aztán nem tévesztheti szem elöl a Ford Caprit. Glenda végre horogra került, gondol­ta Norton, aki szentül meg volt győződve arról, hogy őt hosszú távon senki sem ejtheti át. A leány nem sejti, hogy volt cinkosa kiszabadult a börtönből. Hat esztendővel ezelőtt csukták le Nortont. Hárman szövet­keztek : Willy Norton, Glenda Morrison és a rókaképü Russ O'Hara. A bankrablás után — milyen simán is ment minden — valaki lekopogta a rendőrségnek, hogy Willy Nor­ton az egyik tettes és a helyszínre érkező hekusok az ágy alatt megtalálták a zsákmá­nyt. A bankból frissen rabolt pénz jelentékte­len részét. Willy az első pillanatban arra gondolt, hogy magával rántja a cinkosait, de aztán győzött a józan ész. Előbb vagy utóbb úgyis kiszabadul a börtönből és akkor leszá­mol a leánnyal meg azzal a gazfickóval, aki minden bizonnyal ígéretekkel hálózta be Giendát. A nő egy fehérre meszelt villa előtt parkolt le. Norton természetesen szemmel tartotta a leány minden mozdulatát. Aztán gyalog kö­zelítette meg a villát. A vaskapu mellett felfedezett egy parányi acéltáblát: Glenda Morrison. Tehát a nevét nem változtatta meg. Biztos volt a dolgában ... Willy Norton visszatért a piszkos csap­székbe és a telefonkönyvben megtalálta a keresett számot. Most megfizet mindenért. — Jól érzi magát nálunk? — kíváncsisko­dott a csapos. — Irtózatosan rokonszenves lyuk — vála­szolta Willy —, ha egyszer sok pénzem lesz, akkor vásárolok magamnak a völgyben egy kis telket. Glenda arca zöld volt, amikor meghallotta a „barát" hangját. — Ő az — súgta. — Mégis megtalált bennünket. Russ O'Hara elnyomta a szivart a hamutál­ca szélén. — Willy boy? A szeplős Willy? — Igen. Lányok és fiúk! A karvai (Kravany nad Dunajom) Középfokú Mezőgazdasági Szak­tanintézet igazgatósága értesíti az általános iskola végzős tanulóit, hogy középfokú szaktanintézetünkben az 1984/85-ös tanévben a következő szakmákat lehet tanulni: 1. Kertész — zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, virágkerté­szet, díszkertészet 2. Szőlész — borászat, pincegazdaság és gyümölcstermesztés 3. Épületasztalos 4. Állattenyésztő A sikeres szakmunkásvizsga után továbbképzés keretében érettsé­gizni is lehet az iskolánkon a dolgozók középiskolájában. Tanulóinknak diákotthoni elhelyezést, teljes ellátást, zsebpénzt és kereseti lehetőséget biztosít. A szakgyakorlatot az iskola tanműhe­lyében és kertgazdaságában végzik. A tanulók a nyári szakgyakorlat egy részét külföldön töltik. Szá­mukra külföldi és belföldi üdüléseket biztosítunk. A tanulóévek alatt kulturális és sporttevékenységre is lehetőség nyílik. Jelentkezni a helyi általános iskolában, vagy iskolánk igazgatósá­gán lehet. Várjuk jelentkezésteket! Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatósága 946 36 Kravany nad Dunajom — Mit akar? — Megőrültél? Vajon mit akarhat? Alapo­san kibabráltunk vele, nem? — A pénzt nem említette? — Dehogynem. Hiszen Norton nem hülye, mondtam ezerszer. Azt is megmondtam, hogy lógjunk meg Brazíliába. — Ördög és pokol! Vadászkopókkal nyo­moztatott utánunk? Ennél eldugottabb vá­roskát el sem lehet képzelni! Sehol sem élhet nyugodtan az ember?! Glenda szinte megbénult a rémülettől. — Csak semmi pánik — mondta Russ határozottan. — Megmondod neki, hogy a pénzt megkaphatja. Aranytálcán, ha úgy kí­vánja. Még ma este. Ne szólj rólam egy szót se. Én eltűntem, nyomomat vesztetted. Át­lógtam Mexikóba, érted? — De... — Meghaltam. Világos? Russ O'Hara végtelen nyugalommal rá­gyújtott egy újabb szivarra. Vastag köd ereszkedett a völgyre. Willy Norton a kocsijában üldögélt. Pillantása újra meg újra a fehér villára vetődött. A csönd kissé nyugtalanította. — Azonnal beadta a derekát — morogta a bajsza alatt Willy. — Ez a nőcske úgy gon­dolja, hogy maszületett bárányka vagyok. No ... ezután következik az átnevelés. Nesztelenül a vaskerítés mellé lépett. Az­tán egy macska ügyességével felmászott a hatalmas platánra. A következő pillanatban a villa kertjében huppant a földre. Sehol senki. A ház mellett felfedezte a nő gépkocsiját. Willy Norton vigyorgott. Szakszerű mozdula­tokkal a kocsi bal kerekén meglazította a csavarokat. — Most nem szökik meg a bestia — mondta elégedetten. Magabiztosan lépett a teraszra. A függö­nyöket valaki elmozdította. Glenda egy ha­talmas karosszékben foglalt helyet és min­den arra utalt, hogy vendéget vár. Az asztal­kán üveg és néhány pohár. Willy lábujjhegyen lépett be a nappaliba. — Hello ... Nem kapott választ. — Glenda ... Aztán a gyomrához kapott. Glenda moz­dulatlan teste szokatlan látványt nyújtott. A szája szögletében véres csík. Üveges szemé­ben rémület. A nő nyakán halált hozó zsineg. Glenda Morrisont azzal fojtották meg. — A fenébe is — morogta Norton nagyon, de nagyon rosszkedvűen. Pillanatokig némán bámulta Giendát, de amikor végre valamelyest magához tért, ak­kor már késő volt. Willy Norton felfogta, hogy besétált a csapdába. — Visznek vissza a börtönbe — jegyezte meg halkan és leült. Megadta magát a sorsnak. — Egy ilyen tökkelütött marha nem húz­hatja keresztül a számításomat — mondta Russ O'Hara és megsimogatta a gépkocsiba éppen bemászó leány formás combját. — Willy Norton! Most életfogytiglanira Ítélnek, te ló! N — Bántott téged az a fickó? — kérdezte Russ új barátnője. — Semmi közöd hozzá — vetette oda Russ és megnyomta a gázpedált. — A házat körülvették a rendőrök, hehehe. Vess csak egy pillantást a hátsó ülésre ... — Mi van abban a bőröndben? — Egymillió dollár. Mindez az enyém. Szegény Glenda ... no ... ez nem tartozik rád, cicám. Russ O'Hara felkacagott. Úgy hitte, hogy ezután minden rendben lesz, hiszen két legyet ütött egy csapásra. Ez a világ rendje: az ügyesebb a túlélő. Öröme nem tarthatott sokáig. Russ az első pillanatban azt gondolta, hogy felültették a körhintára, mert a gépkocsi megperdült, majd nekivágódott az út menti sziklának. Akkorát robbant, akár egy bomba. A gépko­csi bal kereke messze elgurult a robbanás színhelyéről. Russ O'Hara ugyanis Glenda gépkocsijá­ban menekült. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom