A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-05-18 / 21. szám

Várna — kikötő-, ipar- és üdülőváros a bolgár tengerparton. A trákok alapítot­ták és nevezték el Odesszosznak. még az időszámításunk előtti időkben. Az el­nevezést a milétoszi görög hajósok is átvették, akik kereskedelmi telepet léte­sítettek e helyen. Nem változott a város neve akkor sem, amikor Róma, majd Bizánc fennhatósága alá került. Először a VII. században, a honfoglaló bolgár kánok keresztelték el Vrane, Vran. illet­ve Várna névre. A kikötő fölötti domboldalra épült egykori Odesszosz ma már természete­sen csak része, tulajdonképpen belváro­sa Várnának. Bejárjuk a várost. Az Odesszosz Szálló elől indulunk. Szemközt velünk, a Lenin út túlsó felén Dimitrov óriási szoboralakja magaslik. A közelmúlt történelmi emléke ez a szobor. Dimitrov hazájáért és a nem­zetközi munkásmozgalomért tett mun­kássága jelenünket is alakítja, formálja, mindezt elmagyarázzuk a tizenéves gye­reknek, majd folytatjuk a múltat, a távolit felfedező sétánkat. Túl a téren a Sejnovo utcában, a Régé­szeti Múzeum kertjében a hajdani Odesz­­szosz temetőjében rátalálunk a trák szai -Az üzletház, melynek falába beépítették Odesszosz egyik házának falrészletét Enyhén lejtős terecskére jutunk. A haj­­dukok, a török ellen felkelő harcosok egyik vezérének Hadzsi Dimitarnak a szobrát látjuk. Róla írta a bolgár Petőfinek nevezett Hriszto Botev, hogy: „Aki elesik a szabadságharcban/ Nem hal meg soha­sem .. A tér túlsó felén áll egy ház. Bejáratának küszöbét és az alapfalának egyik részét az egykori Odesszosz fürdőjének márvány­lapjából építették. A pompás, római fürdő­ből. a gótok rombolása után csak a 400 méter hosszú csatornarendszer maradt épségben. Milyen furcsán keverednek a letűnt korok emlékét idéző építmények, maradványok...! Már kifelé tartunk az egykori Odesz­­szoszból, a Július 9 utcában járunk, mely­nek házait a gótok dúlta város romjaira építették. Nem kétséges, hogy a romok köveiből sokat beépítettek a Miklós templom falába, alapzatába. A templom azért is érdekes, mert itt a templom és a város első bolgár iskolája közötti térségen fogadták 1878-ban a felszabadító cári orosz csapatokat, miután azok legyőzték a megszálló hadsereget. Megkerüljük a Bolgár Újjászületés Mú­zeumának épületét, mert a régész bará­tunktól kapott útmutatás és utcákat jelö­lő térképecske szerint a belvárosnak a kofágokra, kőkoporsókra. Oromzatos a fe­delük. Az oldalakat feliratos dombormü­­vek díszítik. Talányos feliratok; a görög jellegű írás megfejtésével foglalkozó tudó­sok is csak annyit tudnak a trák nyelvről, hogy közel állt hozzá a fríg és az albán nyelv. Kérdi a gyerek: A nép nem, csak a nyelve halt el? Hogyan történt? Ezt bi­zony nem tudom megmagyarázni. Az Oszmi Noemvri utca felé tartunk. A sarki modern üzletház falába beépítették a régi Odesszosz egyik házának a falrész­letét. Az üzletház kirakatában olyan gaz­dag a színes feliratos trikókból a válasz­ték, hogy egy időre megfeledkezünk a városjárási programról. Bemegyünk az üz­letházba, meg is vásárolunk két trikót, az egyik cirillbetűs felirata: Odesszosz. Folytatjuk az utunkat. A következő meg­állót a Han Krum utca sarkán tartjuk. Egy tábla a város legrangosabb rendezvényé­ről a hagyományos zenei hétről tájékoz­tat. Sokan nem tudják, hogy a városnak ezen a részén állt másfél ezer évvel eze­lőtt az a királyi palota, mely a bizánciak és a hunok békekötésének helye volt. A fel­tételeket Attila szabta: rendszeres, évj adó és váltságdíj fizetése a hunok fogsá­gába került tisztekért, katonákért. És 443-ban II. Theodosius a büszke kelet-ró­mai császár kénytelen volt elfogadni a megalázó békefeltételeket. Az idők folya­mán tönkrement a palota, a császárság, meg a hunok birodalma is. Ma már szín­tiszta romantika, hogy erről beszélünk. Megyünk tovább. múzeum túlsó felőli oldalán jutunk el arra a helyre, mely az egykori Odesszosz határ­vonala volt. A zöld szegélyű odesszoszi tengerpart­hoz értünk. Itt ma már palotáknál is na­gyobb. jóval nagyobb üdülőközpontot lá­tunk, amely csak egyik épülete az üdülő­városnak ... Odesszoszból Várnába jutottunk ... HAJDÚ ANDRÁS A szerző felvételei Trák szarkofág Ilyen ma az odesszoszi tengerpart

Next

/
Oldalképek
Tartalom