A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-05-18 / 21. szám

A Csemadok életéből LEHETŐSÉGEK FALU A DUNA MENTÉN tozzon ezekben a stagnáló szervezetekben a helyzet. Sajátos gondot okoz az a körülmény, hogy az apróbb falvak rohamosan elnéptele­nednek, az ott regisztrált — főleg fiatalabb — CSEMADOK-tagok nagyobb települések­re költöznek, ahol viszont már nem tartják nyilván őket és a munkába sem kapcsolód­nak be. Ami a szervezettséget illeti, a kassa­­vidéki járásban az említettek dacára nem rossz a helyzet, hiszen a magyar nemzetisé­gű lakosság 18%-a tagja a CSEMADOK- nak. A legaktívabban működő helyi szerveze­tek közé az alábbiak tartoznak: a hími (Pe­­rin-Chym), a tornai, a szinai (Sena), a szesztai (Cestice) a jánoki (Janik), a tomaújfalusi (Turníanská Nová Vés), a restei (Resica), alsólánci (Nizny Lanec), a szepsi (Moldava nad Bodvou), a buzitai (Buzica) és a somodi (Drienovec) helyi szervezet. Akárcsak a tere­­besi járásban, a kassa-vidéki járásban is a legtöbb helyi szervezet jól együttműködött a helyi nemzeti bizottsággal és a községben tevékenykedő társadalmi szervezetekkel. A tagság aktívan kiveszi a részét a 7. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításából és a Nemzeti Front választási programjának telje­sítéséből. A művelődési munka területén, amint a beszámoló is leszögezte, jócskán akadnak ki nem aknázott lehetőségek. Új munkaformákkal is próbálkoznak, számos eredeti ötletet valósítottak meg sikerrel. Népszerűek a honismereti kirándulások. A három közművelődési klub közül a Szepsi Csombor Márton Klub (Szepsiben) fejt ki rendszeres és aktív tevékenységet. Ezen a tájon számos országos hírű együttes és cso­port dolgozik, említsük meg közülük — a teljesség igénye nélkül — a szinai Rozmaring népi együttest, a Tavaszi szél... c. verseny országos döntőjében első díjat nyert hími női éneklöcsoportot, a 2. díjas szesztai és a 3. díjas zsamói női éneklőcsoportot, a szepsi iskola Fehér liliomszál nevű gyermekcsoport -tem. Az Ifjú Szívek számára több müvet írtam, melyben az általunk gyűjtött népdalok kaptak helyet. A mai napig figyelemmel kísé­rem a munkájukat, és ha meghívnak, ha szükség van rám, szívesen segítem a kar­mesterképzést és az, ígéretesen fejlődő ének-zenei mozgalmat. Csak azt nehezmé­nyezem, hogy kevés ilyen irányú igénnyel fordulnak hozzám ... — Mikor kezdtet zenét szerezni, komponál­ni. .. ? — Úgy tizenöt évesen, Nyitrán, egy szlo­vák népdalfeldolgozást írtam, név nélküL A Nyitra-vidéki szlovák kórusok még most is éneklik. Ebben az időben több más egyéb műfajú művet is írtam. Az igazi szerzeményt az Ifjú Szívek számára komponáltam Zobor­­alji lakodalmas címen. Ezt további müvek követték, főleg az Ifjú Szívek megrendelésére és a bratislavai Népművelési Intézet kórus­­mü-pályázataira. Ezek közül több díjat is nyert. Legutóbb a Csehszlovák Rádió népi zenekarának írtam szlovák és magyar népda­lokból összeállított népdalszvitteket. — Vokális alkotásaid közül legismertebb az Esti hangulat Zsérén. A CSMTKÉ repertoárján lassan 20 éve szerepel. Énekeltük nemzetközi kórusversenyen Angliában, Írországban, Ma­gyarországon és másutt, mint a csehszlovákiai ját, a buzitai énekkart, a Pinceszínpadot, a buzitai iskola Jóbarátok nevű gyermekszín­játszócsoportját, a tornai „Nevenincs" szín­játszócsoportot stb. Sikeresek a járási és a körzeti dal- és táncünnepélyek, amelyek né­melyike már komoly múltra tekinthet vissza. Említést érdemel egy érdekes kísérlet is: 1893-ban járási „Ki Mit Tud" döntőt ren­deztek, amelyen hat kategóriában csaknem negyven müsorszám szerepelt és aratott nagy sikert a nézők körében. A két plenáris ülésen részt vettek a CSEMA­DOK KB képviselői is: Sidó Zoltán a CSEMA­DOK KB elnöke és Gyenge János a CSEMA­DOK KB szervezési osztályának vezetője. Sidó Zoltán vitafelszólalásában elismerően szólt azokról az eredményekről, amelyeket a két járás helyi szervezetei az elmúlt évben elértek, ugyanakkor rámutatott azokra a te­endőkre is, amelyeket okvetlenül el kell vé­gezni annak érdekében, hogy a CSEMADOK valóban „szervezett szervezet" legyen. A plénumüléseket kővetően mind Királyhelme­­cen, mind Tornán ünnepi ülés keretében emlékeztek meg a CSEMADOK megalakulá­sának 35. évfordulójáról, a SZNF 40. évfor­dulójáról, arany-, ezüst-, és bronzéremmel tüntették ki a legaktívabb CSEMADOK-tago­­kat, a legjobban működő csoportok képvise­lői pedig arany- és ezüstplakettet és díszok­leveleket vehettek át. A rendezvények rang­ját emelte, hogy a járási párt- és állami szervek küldöttséggel képviseltették magu­kat. LACZA TIHAMÉR Fotó: Szalacsi József magyar kórusirodalom legrangosabb alkotá­sát, népdalfeldolgozását. Hogy vélekedsz róla ? — A legrangosabb jelző túlzott, bár ma­gam is úgy tartom, hogy 1955-ben, amikor megírtam, szerzői pályám csúcsát jelentette. Azóta született több más mö is, nekem személy szerint nem ez az alkotás hozta a legnagyobb sikert... — Szabad megtudnunk, melyik? — Nos, amit az idei, VI. Kodály-napokra közös számként választottak, és azt köszö­nöm. A legnagyobb elismerést egy szerző­nek az adja, ha a művét megszólaltatják. A legszebb és legfelemelőbb, máig is emléke­zetes élményt 1961-ben kaptam Zselizen, az I. énekkari találkozón, ahol a fesztivált befejező közös számként a Békét akarunk című művemet vezényeltem, amit Weöres Sándor versére komponáltam. Több mint 1 200 gyermek és felnőtt énekes áhítattal megszólaló hangja alig hagyott száraz szem­párt a nézőtéren; de harmatos az-énekesek tekintete is. Meg kellett ismételni... Életem legnagyobb sikerének ezt a művemet és ezt a szereplésemet tartom. — Elégedett vagy az életeddel? — Mióta megváltam az előbb említett együttesektől, illetve kórusoktól, csak a csa­ládomnak élek. A Csallóköz déli részén, a Nagy-Duna mentén pár év óta folynak a vízlépcsőrendszer munká­latai, amelyek megváltoztatják majd a vidék arculatát. E tájon változik Baka népének élete is. Fejlődik, szépül ez a község, amire joggal lehetnek büszkék becsületes, szorgalmas la­kosai. Harmincöt éve alakult meg ebben a faluban a CSEMADOK helyi szervezete. A példamuta­tás a kulturális munkában is meghozza gyü­mölcsét. A fiatalság részvétele biztosítja a szervezeti élet folytonosságát. A kultúrműsort — amely ünnepélyesebbé tette a jubileumi összejövetelt — úgy szervezték meg, hogy szinte minden korosztály szerepelt a színpa­don. Szépen kivitelezett, tartalmában is igé­nyes és színvonalas műsort adtak az iskolá­sok, a fiatalok és az éneklőcsoport tagjai. Lukács Ferencné, a szervezet elnöke — aki szintén alapítótag — nyitotta meg a gyűlést méltatta annak jelentőségét, üdvözölte a ven­dégeket a párt- és állami szervek helyi vezető­it valamint a tagságot Ebben a faluban dicsérendő szokás, hogy a NE és a hnb min­den szervezet ünnepi taggyűlésén képviselteti magát valószínű, ez is szerepet játszik abban, hogy a CSEMADOK bakai szervezete járá­sunkban az elsők között van. Az iskola pedagógusai aktívan részt vállal­nak a falu társadalmi életének irányításában, amit a lakosság nagyra becsül, s tiszteli is gyermekei tanítóit Megható volt, amikor Bartalos Rozália taní­tónőnek — aki már nem tanít Bakán — megköszönték a faluban végzett több éves kulturális tevékenységét. Ez csupán csekély figyelmesség, de erkölcsi elismerés, megbe­csülés. A gyűlést Török Ferenc pedagógus, a nem­zeti bizottság képviselője vezette. A szervezet eddigi tevékenységéről Dohorák Katalin kul­­túrfelelős tartott tartalmas beszámolót. El­mondta, hogy előadásokat, író-olvasó találko­— Kérlek, beszélj róluk bővebben. — Van egy húszéves, most érettségiző fiam, aki a Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnáziumba jár. Ilonka Budapesten tanul, a Kertészeti Egyetem tartósítási szakán. És van egy pótolhatatlan feleségem. — Hogyan telik egy napod? — Munkahelyemből adódóan későn kelő vagyok. Délután, illetve az esti órákban dol­gozom. A zenei rendező munkája nem látvá­nyos. Viszont a felelőssége annál nagyobb. Rendkívül jó hallása kell hogy legyen, hogy a zeneszerző által leírt minden gondolat, min­den hangjegy és utasítás „életre keljen". Megszámlálhatatlan szerzemény, köztük opera felvételét rendeztem eddig. A rádión kívül a televíziónak és az Opus lemezkiadó vállalat számára is dolgozom. (A CSMTKÉ hangfelvételét is ő rendezte, legutóbb ez év januárjában. — megj. D. D. G.) Munkám megköveteli, hogy „edzésben" maradjak, ezért délelőttönként rendszeresen zongorá­zom. Kedvenc zeneszerzőm J. S. Bach. Jól hangolt zongora c. művének prelúdiumait és fúgáit. Ezeket a dallamvezetés megfigyelése és rugalmas követése miatt játszom, ami a rádiófelvételek rendezésének alapkövetel­ménye. Ez segít a zeneszerzői tevékenysé-' gemben is. A Bach-művek a harmónia ritka lókat, ünnepélyeket, vetélkedőket, sőt tanul­mányi kirándulásokat is szerveztek. Vendég­szereplők fellépései tették színesebbé a szer­vezet életét így a dunaszerdahelyi színjátszók, a MATESZ művészeinek bemutatói. Rendez­vényeik sikeresek voltak, így anyagilag is jó helyzetben van a CSEMADOK bakai helyi szervezete. Ez tette lehetővé kirándulásaikat is. A CSEMADOK tagsága aktívan részt vesz a PÜT munkájában, valamint a faluszépítési és társadalmi, gazdasági munkákban. Anyagilag hozzájárultak a Dunamenti Tavasz megrende­zéséhez. Dunai elvtársnö, a hnb elnöke na­gyon pozitívan értékelte a szervezet munkáját, példásan kiveszik részüket a politikai és gaz­dasági feladatokból. Említésre méltó, hogy itt a CSEMADOK-nak 270 tagja van, ami a falu népességének 23 %-a. Nincs olyan rendezvény vagy meg­mozdulás a községben, amelyen a szervezet tagsága ne venne részt, ezt kiemelte Sárkány Imre, a NF elnöke is. Járásunkban alig van olyan CSEMADOK helyi szervezet, amelynek egyik-másik gyűlé­sén ne vettem volna részt. Egy-egy helyen többször is jártam, sőt 3—4 faluban az alaku­lásnál is bábáskodtam. Vannak nagyon szép és jó emlékeim, de akadnak kevésbé kelleme­sek is. Bakáról mindig olyan érzéssel távoz­tam, hogy ez a szervezet rendszeres, tervszerű munkát végez, ápolja népi hagyományait, fejleszti nemzeti kultúráját. Ez annak köszön­hető, hogy sok olyan tagja van, mint Lukács Ferencné, aki az alakulástól kezdve fáradságot nem ismerve dolgozik, szervez a faluban, és mint a jb elnökségi tagja sokszor besegít a járási rendezvények szervezésébe is MOLNÁR JÁNOS kincstárai. Van még egy célja a rendszeres zongorázásnak: a memóriafejlesztés, ami a karnagyi tevékenységhez kell. — Terveid? — Ez év decemberében nyugdíjba vonu­lok. Ebből és a közelgő 65. születésnapom alkalmából a rádió vezetősége felajánlotta, hogy két müvemet taníthatom be, vezényel­hetem és hangszalagra rögzíthetem a Szlo­vák Filharmónia énekkarával. A felvétel két hete készült el. Az egyik rögzített mű a Békét akarunk, a másik a Csallóköz, amit Dénes György versére komponáltam a Dunaszerda­helyi Bartók Béla vegyeskar felkérésére, tíz­éves fennállásának alkalmából... A kórus megalakulásának 20. évfordulójára két mü­vet igyekszem megírni. Hogy lásd, mennyire komolyan gondolom — a zongorán egy ha­lom könyvre mutat — itt a hazai költők összes eddig kiadott költeménye. A zene­szerzésen kívül a család az, aminek hátralevő éveimet szeretném szentelni. Köszönöm a beszélgetést DEBRÖDI D. GÉZA Archívumi felvétel 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom