A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-05-11 / 20. szám
◄ Kelmekészítők portékáikkal — Ecuadorban élnek Ilyen színvonalas gazdaság a munka jó szervezettségét feltételezte. Minden törzs köteles volt mezőgazdasággal foglalkozni, de az egyes törzsek ezen kívül speciális munkákkal és szakemberképzéssel is foglalkoztak. Ezt a gyakorlatot alkalmazták a művészek képzésénél is. A rukana törzs például hordárokat képzett, a csicsa törzs gyógynövényeket és illatos fákat termesztett. A csumpivilkók táncosokat neveltek. Jelentős szerepe volt a janakona törzsnek, ami fazekasokat, aranyműveseket, takácsokat és egyéb kézműveseket képzett. Az Inka birodalom Peruban élő törzsei nem értettek a betűvetés tudományához, de a betű helyett csomókat, pálcákat, tehát mnemotechnikai segédeszközöket használtak. Egyes híreket, statisztikai adatokat az inkák egyszerű rajzokkal ún. piktogramokkal ábrázoltak. A Titicaca-tavi indiánok kézügyességének a norvég utazó és etnográfus Thor Heyerdahl is hasznát vette. Ismeretes, hogy az aymara indiánok az Inka birodalom korától mindmáig megőrizték nádcsónaképítő ügyességüket. Heyerdahl ezért megkért négy aymara törzsbeli indiánt, hogy bolíviai tolmácsukkal utazzanak hozzá, Afrikába, s ott az etiópiai Taua-tó papiruszából felépítsék a Ra-ll hajót. Az aymara indiánok feladatukat nagyon jól teljesítették, norvég utazó barátaival együtt a Ra-ll-n átkelt az Atlanti-óceánon — s Afrikából az amerikai partokig hajózott. De térjünk vissza még az Inka birodalomban a Nap szerepéhez. A birodalom északi szélén az egyenlítő tájékán a quito indiánok éltek, akik ősidők óta lakták e területet. Szájhagyományból és mindennapos tapasztalataikból tettek szert a vidék alapos megismerésére. Az inka törzsbeli quitók előbb tudtak az egyenlítő létezéséről mint az európai tudósok. A quitók észrevették, hogy egyes helyeken — amelyeket mi ma egyenlítőnek nevezünk — a Nap évente kétszer „átvándorol" az égbolt egyik feléből a másik felébe. Megállapították, hogy ez mindig március 21 -én és szeptember 23-án következik be, és e napokon az „égi utas", a mindenek éltetője, pont az ő fejük felett áll, mivel az élőlények és tárgyak itt nem vetnek árnyékot. Quitótól északra az egyenlítőn ma egy emlékmű áll, ezzel a felirattal: Latilud — földrajzi szélesség — 0°, 0', 0". Nulladik fok, nulladik perc, nulladik másodperc. Az inkák átvették a quitóktól a Nap mozgásáról szerzett ismereteiket és terjesztették a többi törzs művelt tagjai között. Ecuador mai fővárosa nevét a quitó indiánoktól kapta, akik elsőként állapították meg ezen területen a Nap „vándorlását". Az indián törzsek Napisten tisztelete az Inka birodalomban pozitív hatással volt a múlt század kutatóinak tevékenységére. Ezt a hatást a kutatók és a hegymászók mindmáig érzékelik, ugyanis az Andok a világ azon kevés hegységei közé tartozik, amely a bennszülött lakosság számára nem jelent félelmet. A magasan elterülő fennsíkon élő indiánoknak a hegyek természetes, sőt kedvező környezetet jelentenek, mert a száraz területekre innen folyik az életadó víz. Az inka mitológiában a hegységek az Inti isten dicsőítésének természetes templomai. Éppen ezért a lakható hegységek többségét már nagyon régóta benépesítették az indiánok. Annak ellenére, hogy az inkák sokat tudtak a hegyekről, nem tudták — birodalmuk virágzása idején nem is tudhatták — legjelentősebb hegycsúcsaik pontos adatait. A XIX. és XX. században a hajdani Inka birodalom területén működésbe léptek a Chimborazo — a Föld csúcsa. A földutak 4900 méter magasra. Ecuador legmagasabb csúcsa alá vezetnek. A A legjobb állapotban levő inka építészeti emlékek egyike — Machu Picchu erőd. Machu Picchu Cuzcótól. az Inka birodalom fővárosától nem messze található. világ legnyugtalanabb tűzhányói: a Cotopaxi vulkán (5897 m), a 6060 m magas Guallatiri és az 5990 m magas Lascar nevű tűzhányók. Lehet, hogy az inkák korában a tűzhányók magasságának sorrendje más volt. Ez összefügg azzal a ténnyel, hogy Dél-Amerika olyan terület, ahol a Föld felszíne állandó vertikális mozgást végez, ezért a hegycsúcsok magassága változik. Ezen kívül a működő tűzhányók a kitörések során változtatják krátereik alakját, a tűzhányó alacsonyabbá válhat, máskor a lávakiömlés következtében csúcsaik magasabbra tornyosulhatnak. Az inkák természetesen azt sem tudhatták, hogy öt évszázaddal birodalmuk szétesése után éppen csehszlovák vulkanológusok és hegymászók lesznek azok, akik a világon először lépnek istenként tisztelt tűzhányójuknak a Cotopaxinak a kráterébe. Az inkák egyik hegycsúcsáról a Chimborazóról az a monda járta, hogy a spanyol hódítók támadása után az inkák vezére Ruminahuí e hegy belsejébe rejtette el az inkák kincsét. Sokáig a Chimborazót tekintették Amerika legmagasabb hegycsúcsának. Ma már tudjuk, hogy a 6956 m Aconcagua magasabb, és hogy a Chimborazo „mindössze" 6310 m. A legújabb adatok szerint — amelyet az észak-amerikai Smithson kutatóintézet munkatársai tizenöt éves, műholdak segítsé-Lámafajta. az ún. alpaka, amelyet az inkák a múltban és ma is tenyésztenek. Az alpakát főleg a gyapja miatt tenyésztik. gével végzett kutatás után megállapítottak — az acuadori hegység legmagasabb csúcsa a Föld középpontjától 2152 méterrel távolabb esik, mint a világ eddigi legmagasabb csúcsaként számon tartott Mount Everest. És ezt bizony az inkák kiváló természettudományi ismereteik ellenére sem tudhatták. FRANT1SEK KELE A szerző felvételei 21
