A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-05-04 / 19. szám
Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter riportja a környezetvédelemről Neszméri Sándor: A JÓKAI-NAPOK ELÉ Gágyor József: A MADARAK SZAVA Lacza Tihamér: B. SMETANA Mécs József: A ZSIBRICA ALATT Zolczer János: CSAK SZÍVVEL, SZERETETTEL Címlapunkon: J. Sámel felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Krát Petemé. Terjeszti a Posta Míriapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Bőfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Hétvégi levél 1945. május 9-én véget ért az emberiség legszömyübb háborúja. Az emberek fellélegeztek, a száz veszéllyel szembenéző életben maradottak boldogan összeölelkeztek, hittel és reménnyel eltakarították a háborús romokat, kidolgozták az ország újjáépítésének tervét, a pártok újra versenyre keltek az általuk képviselt nép szavazataiért, bizalmat előlegező támogatósáért. A kommunista pártok, különösen Kelet-Közép-Európa térségében, harci tapasztalatokkal felvértezve, a változás és változtatás elszánt akarásával számos országban a munkásosztály vezető pártja a hatalom birtokosa lett. S hogy ez vért nem követelő forradalom révén ment végbe nálunk, annak előzményei ismertek. A kommunista párt a két háború között osztályának igazságát kifejezően mindig határozottan szembeszállt az ország létét, biztonságát fenyegető veszéllyel, fegyverbe szólított mindenkit, amikor a fasizmus erői az országot feldarabolták, s a második világháború keserves esztendeiben is szervezte az ellenállást, s a felszabadulás után a nép teljes bizalmát kiérdemelten vette kezébe sorsának az irányítását. Mindaz, ami azóta történt, immár szép és gazdag fejezete a majd négy évtizedes háború utáni életnek. A szó legigazibb értelmében megszűnt nálunk az embernek ember általi kizsákmányolása, a fejlett szocialista társadalom építésének útjára léptünk, és minden erőnket a még nagyobb célok elérésére összpontosítjuk. Az új társadalom építése nem volt, s ma sem zökkenőmentes, olykor .nehézségekkel is szembe kellett néznünk, de mind a mai napig saját erőforrásainkra támaszkodva sikerült leküzdenünk a nehézségeket, s így lesz ez a jövőben is. Negyvenöt májusában vége lett az emberiség legszömyübb háborújának, de igazi béke nem köszöntött ránk. Néhány év eltelte után meg kellett ismerkednünk a hidegháborús uszítás lidércnyomásként ható félelmével, a koreai, majd a vietnami háborúk borzalmaival, s később, a hatvanas években az arab—izraeli háborúval. A feszültséggócok nemhogy csökkennének, hanem újabbak és újabbak keletkeznek a világ számos térségében. Az egy országban győzedelmeskedett szocializmus ma már világrendszer; példája állandóan ösztönzi a függőségtől szabadulni akaró ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokat. „Nem én kiáltok, a Föld dübörög" — írta József Attila. A költő verssorát értelmezhetjük úgy is, hogy forr a világ, a szocialista világrendszer létrejöttével népek, nemzetek ébredtek fel. s lettek fegyverrel is ellenfeleik a világimperializmusnak. Harminckilenc esztendeje született meg a béke. Köszöntöttük a napfelkeltét, a sötétséget száműző hajnalhasadást, az új hitek, akarások és reménységek idejének kezdetét, a változni és változtatni akaró emberek elszántságát, s a szívekbe oltott hatalmas, a népeket ma is, holnap is egyesíteni képes békevágyat. Legyen tehát harminckilenc év elmúltával is minden szavunk a békét zengő, vágyó, vigyázó embertől emberig hangzó üzenet. Ha ezt akarjuk, s ha mindennapi munkánkkal és tetteinkkel ezt ki is fejezzük, képesek leszünk elhárítani a világháború veszélyét, megőrizni a békét. 2
