A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-04-20 / 17. szám
Tudomány-technika Mikroszámítógéppel irányított automatikus, szimulált munkahely Elektronika a népgazdaságban Atomjégtörő a Jenyiszejen Szovjet és finn hajóépítők közösen egy új atommeghajtású jégtörőnek a tervén dolgoznak. E hajót arra szánják, hogy a Jenyiszejen nyisson utat az áruszállító hajóknak. A Szibir nevű jégtörő a tengeren hosszú úton teszi lehetővé a hajózást, de a Jenyiszej-öbölbe nem tud befutni, mert ahhoz az túlságosan sekély. Ezért az öbölben feladatát a Kapitan Szorokin és a Kapitan Dranyicin nevű dízelmeghajtású jégtörők veszik át s vezetik a kereskedelmi hajórajt Dugyinka kikötőjébe vagy onnan ki a szabad tengerre. Csakhogy a dízel jégtörők teljesítménye viszonylag csekély: kemény fagyban nehéz elérniük Dugyinkát, avagy onnan a tengert Márpedig a Jenyiszej fontos közlekedési útvonal, rajta szállítják a norilszki bányászati és kohászati kombinát termékeit, s rajta továbbítanak rengeteg fát és egyéb árut A hetvenes évekig a Jenyiszej csak fél évig volt hajózható. Ma már e két jégtörő majdnem egész éven át utat nyit a hajóknak Dugyinka és a tenger között Az atomenergia hajtotta új jégtörőt arra szánják, hogy majd mind a Jenyiszej torkolatvidékén, mind a nyílt tengeren hajózzon. Úgy tervezik meg, hogy egyesítse magában az atommeghajtású jégtörők nagy teljesítményét a csekély merüléssel. A méretei azonosak lesznek az első szovjet atomjégtörőnek, a Leninnek a méreteivel. Fedélzeti felépítményei azonban magasabbak, s erősebben a hajóor felé hajlanak; ezáltal a hajó vezetői jobban látnak előre. A szikla dala A Rock — azaz: szikla — hanglemezjátszó az angol híradástechnikai ipar figyelemre méltó alkotása. A lemeztányér és a készülék alapja szintetikus gránitból készül, amely olyan szilárd és formatartó, mint az öntöttvas, de tízszerte kevésbé érzékeny a vibrációra. A hangszedő kar is abszolút rezgésmentes: nagy viszkozitású ólai jaI csillapítják, kivédve ezzel a letapogató fej esetleg önrezonanciáját Mindennek eredményeként a Rock hangja rendkívül tiszta, a helyszíni műélvezet illúzióját kelti. A Hifi-rajongók új slágere iránt máris nagy az érdeklődés. A múlt évi nagy sikerű „Elektronizáció és automatizáció” című kiállítás után, idén márciusban egy újabb bemutatón, az „Elektronizáció 84" c. kiállításon is meggyőződhetett mind a nagyközönség, mind a szakemberek gárdája, hogy mennyire közel van már az az idő, amiről néhány évvel ezelőtt még mint „álomkorszakról” beszéltünk. A teljesen automatizált termelés, az ipari robotok kora sokkal közelebb van, mint öt évvel ezelőtt hittük. A legfejlettebb országokban öt, maximum tíz évről beszélnek, holott nemrégen még ezt az időszakot a jövő évszázad negyvenes-ötvenes éveire várták csak. A rohamos fejlődés középpontjában a mikroelektronika áll, amely minőségi változásokat és fejlődést hozott az automatizációban. Az aránylag alacsony költségek, a kisebb energiaszükséglet, a kis térfogat és a minimális súly olyan előnyökhöz juttatta a mikroprocesszoros technikát a klasszikus számítógépekkel szemben, amelyek forradalmi változásokhoz vezettek az automatizáció folyamatában. Az elektronizáció, új, meghatározó tényezője lett a tudományos műszaki forradalom jelenlegi időszakának. Az elektronika rohamos ütemben teret hódít a népgazdaság valamennyi ágazatában, s ez a folyamat szükségszerűen a termékek minőségének ugrásszerű javulásához, a technológiai folyamatok megváltozásához és a szolgáltatások újszerű értelmezéséhez kell hogy vezessen. Hazánkban az elektronikai ipar fejlődésének útvonalát a jelenlegi ötéves tervidőszakra a CSKP XVI. kongresszusa határozta meg. A kongresszus határozata leszögezi: „Tudnunk kell, hogy az elektronika és a mikroelektronika fejlesztése meghatározó tényezővé válik a műszaki fejlesztés folyamatában a népgazdaság valamennyi ágazatában." Azzal, hogy az elektronikai ipar fejlődését más iparághoz viszonyítva dinamikusabbra terveztük, azt a célt követtük, hogy megteremtsük a népgazdaság elektronizációjának feltételeit. Ezt a célkitűzést indokolttá teszi az is, hogy az elektronizáció terén nem tartozunk az élvonalhoz még a szocialista tábor országai között sem. Az elektronizáció fejlesztésének fontosságával foglalkozott a CSKP KB 8. plénuma is. Sürgette a folyamat kiterjesztését mind a termelő, mind a nem termelő ágazatokban. A plénum határozatai között jelentős szerepet kapott a tervezők, technológusok, gyártásvezetők, tudományos dolgozók, gazdasági és politikai vezetők tájékoztatásának javítása is. Többek között ezt a célt tűzték ki az „Elektronizáció ’84" c. kiállítás szervezői is. Szemléltető módon akarták megmutatni, hogy mi mindent lehet népgazdaságunkban elektronizálni és automatizálni a jelenlegi feltételek mellett. A bemutatott termékek arra engednek következtetni, hogy az elektronizáció már a közeljövőben jelentős változásokat hozhat a gépiparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, a fogyasztási cikkeket gyártó iparban, a közlekedésben és a hírközlésben, de más ágazatokban is. A kiállított 2 000 termék között szép számmal akadtak ipari robotok is. Természetesen a robotok fejlettebb generációjának a megjelenésével a termelésben csak a kilencvenes években számolhatunk, de már napjainkban ,is számos jele van annak, hogy az ipari robotok és manipulátorok alkalmazása teljesen reális és népgazdasági szempontból is szükséges. Az említett iparágakon kívül a mikroelektronika megtalálta az utat a háztartásokba is. Ma már szinte mindenki számára hozzáférhetők a kis számítógépek. Ezek együttes alkalmazása a televíziós készülékkel, a magnetofonokkal, telefonokkal beláthatatlan teret nyit a nem szakemberek előtt is. A mikroszámítógépek rövidesen elmaradhatatlan részei lesznek az automata mosógépeknek, a konyhák berendezéseinek, hangszereknek, játékoknak stb. Alkalmazásuk az alapkészülékek hatékonyabb kihasználásához, a villamos energia fogyasztásá-Automatikus manipulátor ANEMAT N-8 altató berendezés, légzésszabályzó automatikával és riasztóberendezéssel nak csökkentéséhez és a kezelés leegyszerűsítéséhez vezet majd. Talán ma még hihetetlenül hangzik a szakemberek jóslata, miszerint ezeknek a berendezéseknek és a mikroszámítógépeknek az alkalmazása a használati cikkek árának csökkentését eredményezi. Ezzel egyidőben megnövekszik irántuk a kereslet, amit csakis az elektronikai ipar intenzív fejlesztésével lehet kielégíteni. A számítógépes berendezések rohamos térhódítása és elterjedése már napjainkban szükségessé teszi a szervizhálózat megszervezését és kiépítését. Ez nem kis feladat, mert szorosan összefügg az alkatrészgyártással és szakemberek képzésével. Ma még reális követelmény lenne, hogy minden szerviz-mechanikus elektronikai ismeretekkel is rendelkezzen, ezért a javító-szolgálat megteremtése is magára az elektronikai iparra vár. KAMOCSAI IMRE (a szerző felvételei) 18
