A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-04-20 / 17. szám
alkalommal a kamarakórus és a Csipcsirip népdalkor szolgáltatja az ünnepi műsort az esküvőkön, a névadókon, az ötvenévesek, valamint a nyugdíjasok találkozóján. Az iskola kezdeményezésére a helyi nemzeti bizottság hozzájárulásával Honismereti Házat rendeztek be. Itt tekinthetők meg a környék munkásmozgalmi múltjával, a régi falusi élettel kapcsolatos dokumentumok és tárgyak. A községfejlesztési és -szépítési akciók rendszeres résztvevője a CSEMADOK helyi szervezetének tagsága. Rendszerint kétszáz munkaórát vállalnak, de az elmúlt esztendőben, amikor az óvodát építették, hatszázat dolgoztak. — Huszonöt évvel ezelőtt egy nádfedeles faluba kerültem — mondja Szikhart Zsuzsa. — Nádfedél már csak mutatóba maradt, de nem csupán a falu külső arca változott, hanem az élet is. Olyan jó műsoraink vannak, hogy a környéken is híre jár. A ma este elhangzó Garai Gábor verset visszafojtott lélegzettel hallgatta és megértette a közönség. Végre van hajlékunk! Egy év alatt készült el, a tartalommal való megtöltése sem okoz gondot. Nálunk nem gond bevonni az ifjúságot a munkába. Még iskoláskorban megszokják a szereplést. A Napsugár gyermek színjátszó együttesből alakult a Csiribiri-csoport. Ők azok, akik mindent tudnak a színpadon. Ha kell, énekelnek, ha kell, játszanak. Minden gátlást levetkőzve komédiáznak most is, a Vásári komédiák című összeállításban. Nagy Ágota, a Csiribiri „bemondónője", kilenc évig volt a Napsugár tagja. Még gimnazista korában is hazajárt a próbákra. Az eredmény önmagáért beszél. Bock Andrea úgy adja elő a Karinthy karcolatot, mint egy kész művész. Földes Ildikó és Lengyel Zsuzsa a csoport vezetője, szintén Szikhart Zsuzsa tanítványai. Nevelőnö az iskolában, de már bábcsoportot vezet. Az ünnepi esten nemcsak az újjáéledt énekkart hallhattuk és láthattuk, hanem a színjátszók is felidézték egykori fénykorukat. Részletet mutattak be a Szeretve mind a vérpadig című színműből, amelynek „ősbemutatóját" 1968-ban tartották. Az biztos, hogy a helyi nemzeti bizottság és a földmüvesszövetkezet állandó segítsége nélkül nem lett volna ilyen zavartalan és eredményes az elmúlt harmincöt esztendő. Kiváló összmunka folyik a tömegszervezetek között. Az eredményes munkáért a CSEMADOK járási bizottsága Szikhart Zsuzsának, aki tizenegy évig volt a helyi szervezet elnöke emlékérmet adnak át. — A jó munka nemcsak az én érdemem — mondja Zsuzsa. — Olyan gazdasági felelősök és jegyzőkönyvvezetők, lelkes vezetőségi tagok álltak mellettem a huszonöt év alatt, akikkel nagyon könnyű volt dolgozni. A jubileum számadásra késztette a CSEMADOK alistáli helyi szervezetének tagjait. Az út elején csak remélték, hogy idáig eljutnak. Az utánpótlásról, a folytonosságról idejében gondoskodtak. A távoli jövőbe néznek, a békés mát őrzik, a szebb holnapot építik. FISTER MAGDA Prandl Sándor felvételei A Gsemadok életéből MINDEN HARMADIK... • Csallóköz apró falvainak egyike Gomba (Hubice). A községben szlovákiai viszonylatban is az elsők között 1950-ben — alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. Negyvennyolc februárjának szellemét, nemzetiségi kultúránk szabad kibontakoztatásának lehetőségét itt is megértették az emberek, s az újonnan összeverbuválódott kis közösség — a Kilinger tanító-házaspár vezetésével — lelkesen látott munkához. Egy régi uradalmi épületet kultúrházzá építettek át társadalmi munkában, s máris megvolt a hely az első rendezvények számára. Természetes, hogy ök is a színjátszással kezdték. Munkatervük első feladataként Horony Jenő, Maries Ilonka, Deszkás László és még néhányan. Nagy Ernő irányításával szorgalmasan tanulták a Duda Gyuri című darabot. Hogy nagy sikerük volt. azt talán mondani sem kell, sokkal lényegesebb viszont, hogy a frissen alakult helyi állami gazdaság vezetői, bízva a csoport jövőjében, megadták a szükséges segítséget a községben levő egykori grófi kastély nagytermének kultúrházzá való átalakításához. Ezzel egyidejűleg új berendezést vásároltak, új díszleteket készítettek, egyszóval sokkal méltóbb környezetben dolgozhattak tovább, hiszen — most már elárulhatjuk — az előző, hevenyészve átépített kultúrház eredetileg ököristálló volt... Új otthonukat a Csikós című darab premierjével avatták, mely darabot a Kilinger házaspár tanította be. Ezzel a színmüvei mutatkoztak be szű-EGY PLENÁRIS ÜLÉSRŐL Március 17-én Rimaszombatban (Rim. Sobota) plenáris ülést tartott a CSEMADOK járási bizottsága. Az ülésnek ünnepi jellege volt, ahol megemlékeztek Szövetségünk megalakulásának 35. évfordulójáról és kitüntették a járás legjobb amatőr csoportjait, illetve azok vezetőit és a hosszabb időn át lelkesen tevékenykedő CSEMADOK-vezetőket, tagokat. A kitüntetéseket (a CSEMADOK-emlékérem arany, ezüst és bronz fokozatát) dr. Lukács Tibor, a CSEMADOK KB vezető titkára nyújtotta át nekik. A párt- és állami szervek járási képviselői is több díszoklevelet adtak át az arra érdemeseknek, megköszönve a jó együttműködést. Az ülésen a járási bizottság tavalyi munkáját is értékelték. Megtudtuk például hogy a szervezeti élet területén legfontosabb feladatuknak a tagsági bázis erősítését tartották. Megalakították a járás 80. helyi szervezetét (Szentkirályon). A 80 helyi szervezetben ma már 6726 tag tevékenykedik, 333 taggal több, mint 1982-ben. Nagy figyelmet szenteltek a sajtó terjesztésének, a Hétnek 101, az Új Szónak 144 új előfizetőt szereztek. Ami a népművelés, pontosabban a politikai nevelés és a tudományos ismeretek terjesztését illeti, a történelmi-honismereti szakbizottsággal együttműködve különböző előadói segédanyagot adtak ki, melyeket a helyi szervezetek előadások, emlékestek rendezésénél használhatnak. Ezen kívül a politikebb pátriájuk határain túl is, nevezetesen Békén (Mierovo), Csákányban (Cakany) és Csenkén (Cenkovce). A sikerről csak annyit, hogy ezeket a fellépéseket követően a gombai színjátszók egymás után kapták a meghívásokat a környékbeli falvakba. A hírnév — mert ez már kétségtelenül az volt — kötelez, ezért, miközben még javában aratták a sikereket a Csikóssal, már szorgalmasan tanulták a következő darabot, a Katicát. Újabb esztendő — még mindig csak 1954-et írunk! — újabb darab, újabb siker. A tapasztalat és az egyre nagyobb rutin folyamatossá tette a munkájukat, olykor csak úgy „évad közben", ráadásként tanultak be egy-egy rövid vígjátékot, mint például a Fényképészt vagy a Triciklit. Frenetikus sikere volt a darabnak és szereplőinek: Kubovics Lászlónak, Martai Mártának, Szlanyina Lászlónak, Csehy Ferencnek, Fehér Lászlónak. Deszkás Bélának, Madarász Teréziának, Jamrich Celesztinnek, Horváth Ferencnek. Aztán jött a János vitéz... A díszletek, kosztümök és egyéb kellékek beszerzése után mi tagadás, alig maradt valami a szervezet pénztárában, de ez az állapot nem tartott sokáig, mert a darabot végig telt ház előtt játszották. Közben persze nemzedékváltásra is sor került, de ekkorra már nemhiába volt hagyománya a községben a színjátszásnak. A fiatalok — Maries Frigyes, Mikóczi Misi, Molnár Vince, Maries Hédi, Johancsik Irma, Stermenszky Magda és társaik — zökkenőmentesen illeszkedtek be a gárdába. Zömmel már ök játszották a következő darabot, a Dzsómárt szőnyegét olyan sikerrel, hogy az első előadás után néhány néző nem volt hajlandó elmozdulni a helyéről; követelték a darab azonnali megismétlését... • Bár Gombán mindig is a színjátszás alkotta a CSEMADOK munkájának leglátványokai és tudományos ismeretek terjesztése érdekében 62 előadást tartottak. A tagság jogi nevelését 1983-ban a CSEMADOK JB mellett működő jogi szakbizottság irányította, s e bizottság tagjai tizenhárom előadást tartottak, jól együttműködtek a Szocialista Akadémia Járási Bizottságával és a JNB kulturális osztályával. Irodalomnépszerűsitő előadásra a múlt év folyamán 18 alkalommal került sor és 11 - író-olvasó találkozót szerveztek (Fábry István, Mács József és Kovács Magda részvételével). A találkozók alkalmával és a könyvhónap keretében könyvkiállításokra is sor került. Az irodalmi és nyelvművelő rendezvényeket jobbára a könyvhónapban, illetve a Tompa Mihály Kulturális Napok alkalmából szervezték. A járási bizottság munkáját aktívan segíti a történelmi-honismereti szakbizottság, amely tavaly egyes helytörténeti anyag feldolgozását végezte. Az anyagot főleg Lénártfalán (Lenártovce), Hanván (Chanava), Csízben (Cíz) gyűjtötték. A feldolgozott segédanyagból kiindulva a járás helyi szervezetei 22 történelmi-honismereti előadást rendeztek. A járásban három művelődési klub működik — közülük a rimaszombati Tompa-klub és a Safárikovo-i Palóc-klub működik rendszeresen. A járási bizottság az előző évekhez hasonlóan tavaly is meghirdette a színjátszó csoportok (felnőtt-, gyermekszínjátszás és bábszínjátszás) és irodalmi színpadok járási versenyét. A verseny folyamán az értékelő bizottság a feledi, (Jesenské) a baracai (Barca) és a bátkai csoportot találta a legjobbnak. sabb részét, a kultúra távolról sem korlátozódott csupán a színpadra. Ahogy mozgalmunk az évek során egyre újabb rendezvényekkel, versenyekkel gazdagodott, úgy vált egyre sokrétűbbé a kis falu kulturális élete. A színjátszókon kívül a vers- és prózamondók is bekapcsolódtak a járási versenyekbe, rendszeressé váltak a különféle kiállítások, újjáélesztettek egy régi farsangi népszokást, a dőrejárást. Ez utóbbi tény annál is örvendetesebb, mivel e tréfás farsangbúcsúztató néphagyomány ma már csak a Csallóköz néhány falujában él. Amióta Gombán — elsősorban Lengyel Vince kezdeményezésére — vagy harminc évvel ezelőtt újra felelevenítették. egyetlen esztendőben sem maradhat el, s ünnepnapnak számít a községben. • Lassan elérkeztünk a jelenhez, annál is inkább, mert ez a rövid történelmi áttekintés éppen a legutóbbi dőrejárás nyomán született meg. Ezt megtekintendő (lefényképezendő, megírandó) látogattam el egy március eleji vasárnap délutánon az aprócska faluba, hogy a cigánykerekeket hányó, képtelenebbnél képtelenebb jelmezekbe öltözött, malaclopó, tyúkriogató „dörékef' óriási hahotával kísérő tömegekhez csatlakozva összecsipegessem az emberektől, mindenekelőtt azonba Szlanyina László CSEMADOK-elnöktöl és dr. Brányik Györgytől, a szervezet krónikásától Gomba „újkori kultúrtörtónelmének" mozaikjait. S amivel még feltétlenül tartozom, hiszen illő lenne végre az írás címét is megmagyarázni : a CSEMADOK gombai helyi szervezetében jelenleg mintegy százhúszan dolgoznak. A szövetségnek tagja tehát — s ez az arány önmagáért beszél — a község minden harmadik felnőtt polgára. VASS GYULA Gyermekcsoportok közül legjobb a rimaszécsi (Rimavská Sec) alapiskola csoportja lett. A táncmozgalom területén nem valami rózsás a helyzet, hiszen a járásban csak a rimaszombati Gömör együttes működik rendszeresen. Más a helyzet a gyermekcsoportoknál. Nyolc gyermekcsoport működik a járásban, közülük legeredményesebben a gortvai alapiskola tánccsoportja, amely több alkalommal lépett fel járási és körzeti rendezvényeken, a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon például első lett. A járás két vegyeskara (Rimaszombat. Tornaija) körül az előbbi a híresebb, hiszen, hogy mást ne mondjunk, minden alkalommal részt vett a Kodály-napokon s három Aranykoszorúval is dicsekedhet. A húszéves kórus vezetője az ülés vitájában mégis arra panaszkodott, hogy kevés anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek. főleg nagyon kevés a fellépési alkalom, szinte semmi a Kodály-napokon kívül. Egyébként a plenáris ülésen, ha nem is túl gazdag, de érdekes vita bontakozott ki, többek között szó volt az ifjúság (diákok) bevonásáról a CSEMADOK munkájába, a Hét terjesztéséről főleg az iskolákban, Hét-ankétok szervezéséről, a járási szervekkel való szorosabb együttműködés szükségességéről. a szomszédos járások kulturális tevékenységének koordinálásáról, műsorcseréről stb. A felszólalók ötleteinek zömét a járási bizottság feltehetően hasznosítja majd az elkövetkezendő időszakban. Zs. NAGY LAJOS 11
