A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-03-16 / 12. szám

nyosságokat, ha a nyári időszakban részt veszünk azokon a szervezett ismeretterjesztő turistautakon, melyek Pec pod Snéžkouból az Obrí dűlőn az Óriáshégység fő hegygerin­cein és a Bük völgyön keresztül vezetnek, majd ismét Pec pod Snéžkouba térnek visz­­sza. Hatalmas völgy a Labský dul is, melyen keresztülhaladva az Elba elhagyja eredeti helyét, az Elba mezőt. A völgy egy része már 1904 óta védett terület. A Labský dűlőn keresztül is vezet egy 18 km hosszú és több mint 20 érdekes megállóval tarkított isme­retterjesztő turistaút. A Labský dűlőn keresztül jól megközelít­hető a terjedelmes Elba mező, amelynek felületét jellegzetes tőzegtelepek takarják. Ezek hegyi mocsarak, amelyek azokon a helyeken alakultak ki, ahol az esővizet fenn­tartja a talaj szerkezete. Az Óriáshegység tőzegtelepeinek nagy része a botanikusok valóságos paradicsoma. Sok olyan növény nő e területen, amely az Óriáshegység külön­leges természeti környezetének köszönhető­en csak itt tudott megmaradni. Az Elba mezőn keresztül már a 16. században keres­kedelmi útvonal vezetett Csehországból Szi­léziába. Központi részében 1386 m magas­ságban tőzegtelep található, melyből az Elba folyó ered. Az Elba szimbolikus eredési helye a Labská studánka. Ennek közelében kőfalat emeltek, amelybe belevésték annak a 24 jelentős helységnek a címerét, amelyen ke-Az Oriashegység panorámája Az Oriashegyseg lapos hegyháta Cseh Szocialista Köztársa­ság területe kevésbé ta­golt, mint a túlnyomóan hegyes Szlovákia felülete. Érdekes természeti jelen­ségeket azonban itt is ta­lálhatunk. Az Óriáshegység Csehország egyik legmagasabb hegysége. Központi részét húsz évvel ezelőtt Nemzeti Parkká nyilvánították, s így jött létre a cseh és a morva területek első nemzeti parkja. A cseh—lengyel határ mentén elterülő Nemzeti Park 385 km2, ez a védett terület az Óriáshegység legértékesebb részét foglalja magába. Hasonlóan Szlovákia legmagasabb hegyláncaihoz, az Óriáshegység is gazdag geológiai múlttal rendelkezik, hiszen néhány millió évvel korábban alakult ki mint a tátrai hegylánc. Ebből adódik, hogy az Óriáshegy­ség csúcsai nem olyan jellegzetesen élesek, mint a tátrai hegycsúcsok. A jégkorszakban, amikor területünkön lényegesen alacso­nyabb volt a hőmérséklet, mint napjainkban, kialakultak az Óriáshegység jéghegyei. A jég­nyelvek a hegység legmagasabb részeit is lecsiszolták, így az alacsony tengerszint fe­letti magasság ellenére is érdekes felszín alakult ki. Az Óriáshegység masszívumát két párhu­zamos hegyhát alkotja. A külső vonulat, melynek pereme a csehszlovák—lengyel ha­tárt alkotja, 1 300—1 500 m magas. Ez egy kiterjedt sík terület, melyből magányos csú­csok emelkednek a magasba. Az Óriáshegy­ség — egyben a Cseh Szocialista Köztársa­ság — legmagasabb csúcsa a Snéžka (1 602 m). Bár a Snéžka megközelítőleg sem olyan magas, mint Szlovákia hegységeinek csúcsai, de az Óriáshegység lapos hegyhátá­ból szembetűnőbben emelkedik ki, mint az Alacsony-Tátra néhány 1 000 méternél ma­gasabb csúcsa. Az Óriáshegység belső hegyhátát egy szűk, erősen tagolt hegygerinc alkotja, mely a Magas-Tátra hegygerincére emlékeztet. A külső hegyhátról folyó patakok a külső, illet­ve belső hegyhát között kiterjedt völgyet alakítottak ki. Ezeken a völgyeken keresztül A Vrchlabi-i Ortashegyseg-muzeum vezetnek napjainkban a legkedveltebb turis­tautak, melyeken végigbarangolva az Óriás­hegység Nemzeti Parkja látogatóinak ezrei ismerkednek meg az Óriáshegység érdekes­ségeivel. Az Óriáshegység Nemzeti Parkjának ter­­mészetileg legértékesebb részeit állami ter­mészetvédelmi területté, rezervátummá nyil­vánították még a Nemzeti Park létrehozása előtt. Ezekre a területekre turistákat — a természetvédelem érdekében — csak ritkán engednek be. Megőrzik a Nemzeti Park e részeit a biológusok, geológusok, geográfu­sok és egyéb szakemberek értékes termé­szeti laboratóriumának. Az Óriáshegység Nemzeti Parkjának legszebb részéhez tarto­zik egy völgy, a neve: Obrí dul pod Snéžkou. Ezt egy kb. 6 km hosszú jégmező alakította ki, amely a Snéžka délnyugati lejtőiről folyt a Pec pod Snéžkou melletti üdülőközpontig. Az egykori jégmező útját követi az Úpa folyó felső folyása, amely az Obrí dúl völgyében vízeséseket és más természeti különlegessé­geket alkot. Megnézhetjük ezeket a látvá-A drotkote/palya allomasa ľec pod Snežkou­­ban. resztül folyik az az 1 165 km hosszú folyó, egészen az Északi-tengerig. Az Óriáshegység Nemzeti Parkjába látoga­tóknak nincs elég idejük arra, hogy megis­merkedjenek az Óriáshegység minden érde­kességével. Kiegészíthetik ismereteiket, ha megtekintik a történelmi Vrchlabí városban berendezett múzeumot. Az Óriáshegység és az Óriáshegység környékének természeti és néprajzi tárgyainak értékes gyűjteményét he­lyezték el a két épületben, mely épületek maguk is a 17. és 18. sz. helyi építészetének szép dokumentumai. A legértékesebb kiállí­tott darab az a plasztikus térkép, amelyet 1736-ban egyetlen darab fából készített Franc Tadeáš, Vrchlabí-i koporsókészítö mester. Az Óriáshegység Nemzeti Parkjának 20 éves fennállása jó alkalom arra, hogy elgon­dolkodjunk Csehszlovákia legértékesebb ter­mészeti területei védelmének össztársadalmi jelentőségéről. PAVOL ZACHARA A szerző felvételei 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom