A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-03-02 / 10. szám

AZ ALAPÍTÓK

Harmincöt éve, 1949. március 5-én a CSEMADOK-ot Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezésére a csehszlovákiai munkásmozgalom ismert képviselői hozták létre, szervezték meg. Az alapítók sokat írtak és beszéltek arról, hogy miként tekintenek a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar dolgozókra, és milyen szerepet szánnak a CSEMADOK-nak. Alább az alapítók néhány gondolatát idézzük:

FÁBRY ISTVÁN:

„Szövetségünk nevének javaslata Lőrincz elvtárstól származik. Ő mondta az előkészítő bizottság gyűlésén, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete elnevezés megfelel a múlt hagyományainak, és megnyitja a lehetőségét annak, hogy a becsületes szándékú magyar dolgozók soraiban széles alapokon végezhessük mindazt, amit 1938-ban a párt betiltásakor kénytelenek voltunk megszakítani."

LŐRINCZ GYULA:

„... az alakuló közgyűlésünkön polgári jogainkat visszanyerve arra tettünk fogadalmat, hogy szervezetünk, a CSEMADOK, a csehszlovákiai magyarok között pártunk vezetésével olyan kulturális, népművelő munkát szándékszik kifejteni, mely elősegíti nemzeteink és nemzetiségeink súrlódásmentes együttélését. Hogy e békés együttélés feltételeinek megteremtése érdekében őszintén feltárjuk, megismerjük közös történelmi múltunkat minden hibájával és erényével együtt... Őseink elkövetett hibáit nem kendőzzük el, de a felelősséget sem vállalhatjuk értük, hiszen a volt elnyomó uralkodó osztálytól új társadalmi rendszerünkben distancoltuk magunkat, elítélve kizsákmányoló, elnemzetlenitő politikáját. A volt uralkodó osztály elhibázott, népellenes politikáját leleplezni mindkét részről kötelességünk. Közös, haladó hagyományainkat viszont ápolnunk, népszerűsítenünk kell, hiszen erre épül békés együttélésünk. Ezen közös haladó hagyományaink nagyban segítenek az új típusú szocialista ember formálásánál."

FÁBRY ZOLTÁN:

„Behozhatatlan hátránnyal, de le nem becsülhető előnnyel indulunk: tiszták maradtunk, emberek maradtunk. Némák voltunk és embertelen hang nem hagyta el szánkat. Némák voltunk, de a dac és harag nem gyülemlett fel bennünk. A sértődöttség, bosszú és türelmetlenség elvakitó szenvedélyét mi elemésztettük magunkban... A szlovákiai magyarság tegnap és ma csak csonkítatlan vagyonából, szociális emberségéből és emberségének élhet. Erre kötelezett el sorsunk és ez marad további tisztünk és lényegünk ... Amikor a gottwaldi jégtörő február nekünk is hangot, békét és tavaszt hozott, az 1918-tól 1948-ig tartó harmincéves időköz múlttá vált, hagyományi tétellé, emlékké és mellőzhetetlen adalékká."

Lőrincz Gyula: A CSEMADOK köszöntése című rajza. Készült a szövetség megalakulása 20. évfordulója alkalmából.

IMagántulajdon)

A CSEMADOK-ROL

FELLEGI ISTVÁN:

......a humánus küldetést vállaló, új keletű magyar etnikum

erkölcsi tőkéjét helyezte zálogba, útravalóul a CSEMADOK- nak az új életbe a régi »új arcú magyarok« élcsapata. Az újszülöttnek nincs múltja. Mégis úgy éreztem — és ma még inkább érzem —, hogy akkor, ott, már gazdag múlttal, mintegy idősebben a saját keresztlevelénél jött világra a CSEMADOK, hogy első lépéseivel újra csatasorba álljon a Február utáni megújhodás, az emberségeseb demokrácia szolgálatában."

EGRI VIKTOR:

„... a magyarság kultúregyesületének megalakulása és első kúltúrestje valóban sok melegséggel teli igazi ünnepünk volt... Ennek az újarculatú dolgozó magyarságnak érdemes lesz eljátszani akár Moliére Duda Gyuriját, hogy az évek igájától eltemetett derűje fölragyogjon újra, ennek meg kell mutatni Shakespeare mesefiguráit, a bárányként kezessé váló bősz Katát, a bajtkeverő Puckot, s el kell előtte mondani Tiborc keservét, vagy Gorkij öreg Lukájának egyszerű igazságait és az újakat mind. akik arccal feléje fordulva beszélnek az új emberségről, az új emberről: róla!"

MAJOR ISTVÁN:

„A hangsúly azon van — és ez közös valamennyi, a szocializmust építő nép kultúrtörekvéseiben —, hogy az a kultúra, amit nyújtunk a népnek, hű kifejezője legyen a haladás, a szocializmus eszméinek, hogy a szocialista társadalmi rend építésének szolgálatában álljon. Ez a közös célkitűzés teszi lehetővé, hogy elhárítsunk minden akadályt, eloszlassunk minden bizalmatlanságot, mely az egymásra utalt népek kölcsönös megértését megnehezítené, vagy késleltetné ... Legyen tehát ez a kultúregyesület a magyar és a szlovák dolgozók közötti testvéri megértés és szolidaritás melegágya."

Összeállította: B. B.

A CSEMADOK VI. közgyűlésének (1957) szünetében. Balról: Kugler János, Egri Viktor, Major Sándor, Fábry István (Archívumi felvétel)

i

7