A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-24 / 9. szám
Tudomány-technika MŰANYAGOK A MAGASBAN Mind a polgári, mind a katonai célokra gyártott repülőgépek és helikopterek össztömegóben egyre tekintélyesebb a műanyagok aránya. A kémia e termékei nemcsak azért előnyösek, mert lényegesen csökkentik a légi járművek súlyát, hanem azért is, mert bizonyos tulajdonságaik sokkal kedvezőbbek a hagyományos (fém- stb.) elemek-alkatrészek azonos jellemzőinél. A szovjet repülőgépiparban egyre szélesebb körben alkalmaznak műanyagokat fedélzeti rádiólokátor burák, szárnyak, réteges kormánylemezek, csűrök, fékszárnyak, stabilizátorok, törzsek, belső elválasztok, padlózatok, átjárók kialakítására. A tapasztalatok arra vallanak, hogy az üveg- és textilszál erősítésű műanyagokból kiváló burkolókat és héjazatokat, főtartókat, hosszmerevítőket és kisebb szerkezeti elemeket (tartókat, szorítókat) szerkezetszekrényeket, jégtelenítő-rendszeri alkatrészeket, üzemanyagtároló tartályokat, védőlemezeket és védőlemez-beállítókat, rugalmas üzemanyag adagoló membránokat lehet előállítani. Minthogy az üvegszál erősítésű műanyagok kiváló csillapító tulajdonságúak, kitűnően alkalmazhatók olyan szerkezetekben, amelyekre nagy rezgések hatnak. Más műanyagokkal együtt lényegesen növelik a repülőgépek tartósságát, gyorsaságát, a repülési magasságot és a légi járművek terhelhetőségét. Jó hasznát veszik a repülőgyártásban a műanyagok villamos szigetelő tulajdonságainak is vezetékek, csövek, nagyfrekvenciás Az amerikai repülőgépiparban is egyre több műanyagot használnak fel a hagyományos alumínium helyett. A Lear Fan 2100 típusjelzésű gép 20 százalékkal kisebb önsúlyú mint fémből épült társai és kétszer távolabbra jut egy liter üzemanyaggal mint azok. berendezések, híradástechnikai készülékek esetében. Ilyen célokra a kitünően bevált polietilén, polisztirol, politetraflouretilén (teflon) mellett, széles körben alkalmazzák már a közelmúltban kidolgozott polifenil-epoxidot is, ami azért nagyszerű szigetelő, mert dielektromos tulajdonságai függetlenek a hőmérséklettől és az áramerősségtől. Minthogy azonban a műanyagoknak nagy a fajlagos felületi és térbeli elektromos ellenállásuk, ki kell küszöbölni azt a veszélyt, hogy magukba gyűjtsék a statikus elektromosságot, hiszen a műanyag idomok villamos feltöltődése nem kevés bajt okozhat. Ezért a repülőgépeken alkalmazott műanyagokba antisztatikumokat is „kevernek", olyan adalékokat, amelyek felületaktív tulajdonságaikkal gátolják a statikus feltöltődést. Számos műanyag bevonatként védheti megbízható-Szovjet és lengyel konstruktőrök alkotása az M—15 típusú mezőgazdasági repülőgép, amely annak köszönheti kis önsúlyát hogy viszonylag sok műanyag elem-alkatrészt „tartalmaz". Mivel hasznos-teher kapacitása nagy, naponta 1200 hektárnyi területet képes műtrágyával, növényvédőszerrel beszórni. an a repülőgépek fémelemeit a korróziótól. A Szovjetunió múlt évi népgazdasági kiállítását meglátogatók a legújabb penoplasztokkal (hab-műanyagokkal), a zárt pórusú polimer-habokkal is megismerkedhettek. A repülőgépiparban könnyű és szilárd hőszigetelő panelek, padlózatok, átjárók, ajtóbetétek, illetve olyan lemezek készíthetők belőlük, amelyek védik az utasteret a hajtóművek zajától. A puha penoplasztok — habszivacsok — előnyös anyagai az üléseknek, elnyelő-szigetelő rétegeknek, dekoratív elemeknek, a kemény penoplasztokbó! viszont tartós ülésvázat lehet önteni (utasszállító repülőgépek berendezéséhez). Összehasonlítva a fémvázakkal, a penoplaszt vázak könnyebbek, olcsóbban és egyszerűbben előállíthatok, tartósságban viszont egyenértékűek a fém gyártmányokkal. Kemény penoplasztokból önti a szovjet repülőgépipar a hidroplánok úszótalpait, s készülnek már üzemanyagtartályok, mentőfelszerelések (katapultáló szerkezetek) is belőle. Napjaink legkiválóbb műanyaga a teflon. A kiváló kémiai tulajdonságok meghökkentően nagy hőtűréssel és kivételes dielektromos (szigetelő) tulajdonságokkal párosulnak benne. A teflonbevonatok tökéletesen ellenállnak az agresszív anyagoknak, köztük a nitrogén-vegyületeknek, az oxidálószereknek, a lúgoknak, sőt még a királyviznek is. A teflonbevonatú (vagy kizárólag teflonból készült) alkatrészek, elemek stb. károsodás nélkül elviselik a mínusz 195 fok és plusz 250 fok közötti hőmérsékletet. A repülőgépek „üvegezésére" korszerű átlátszó műanyagokat használnak, meglehetősen széles választékban. A szerves üvegen (plexin) kívül mind fontosabb szerephez jut a triplex, ez a törhetetlen kombinált műanyag üveglap, amelynek két szilikátüveg-rétege közé egy harmadik — rugalmas — réteget építenek be. Bizonyos triplex-lapokba már gyártásuk során villamos fűtőszálakat is ágyaznak, hogy ezzel az ellenállásfűtéssel védjék a repülőgépek ablakait az eljegesedéstől. A repülési sebesség növelésével szükség volt a szerves üvegek hőállóságának javítására is. E fejlesztés jegyében dolgozták ki azokat a szerve süveg-típusokat, amelyekből a nagy hőterhelésnek kitett hermetikuS kabintetők készülnek hangsebességnél gyorsabb sugárhajtású repülőgépekhez. LÜKTETŐ FÖLD Bolygónk minden 12 órában pulzál, lüktet — ezt a váratlan és eddig megmagyarázhatatlan jelenséget figyelték meg a' római egyetem kutatói. Tulajdonképpen a már Einstein által megjósolt, de valójában mindmáig nem észlelt gravitációs hullámok nyomába eredtek, és szakaszos változásokat észleltek két tonnás alumínium hengerük eletronjainak rendezésében. Két műszert állítottak fel, az egyiket Francatiban, a másikat a CERN genfi laboratóriumában, de a várt kis jelek helyett azt észlelték, hogy „antennájuk" naponta két alkalommal egy elektron voltos impulzusokat bocsát ki, százszor nagyobbat, mint a gravitációs hullámoknak kellene az elmélet szerint. Először valamilyen berendezés hibáira gyanakodtak, de mindmáig semmi ilyet sem találtak. Az impulzusokat immár egy éve észlelik mindkét laboratóriumban. Mi több: az impulzusok pontosan minden 12. csillagászati órában jelentkeznek, és ez a pontosság kizárja, hogy valamilyen közönséges földi hatás okozná őket Az olasz kutatók most más laboratóriumokat is felkérnek az észlelésre, maguk pedig Rómában új antennát építenek, előreláthatóan azonban még évekbe telik, amíg a rejtélyes lüktetést leleplezhetik. Lehetséges, hogy a lüktetés magából a Földből származik, de valószínűbb, hogy Földön kívüli eredetű. Talán a földkéreg árapálymozgása okozza, ez hasonlít a tengerek árapálymozgásaira, csak jóval kisebb. A 12 csillagászati órás jelentkezés a Hold és a Nap árapá/ykeltő erőinek kölcsönhatásával függhet össze. ELEKTROMÁ GNESES KŐOLAJ KUTATÁS A földfelszín és a mélytengeri áramlatok elektromágneses tereinek mérésére épülő új kőolajkutató módszert fejlesztettek ki a Szovjetunió földmágneses intézetében. Egy kicsiny járműről alábocsátott kábellel és néhány elektromágneses bójával jóval pontosabb eredményhez juthatnak, mint a hagyományos szeizmikus robbantással. Az elektromágneses adatok elemzésével mintegy 200 kilométernyire pillanthatnak bolygónk mélyébe, a szeizmikus rendszer hullámai viszont csak körülbelül 30 kilométeres mélységbe hatolhatnak be. AZ INFARKTUS ELLEN: ACETILSZALICILSAVAT? Sok pénzt költöttek, sok fáradságot fordítottak már arra, hogy az acetilszalicilsav (Aszpirin— Acylpyrin—Alka-Seltzer) szívinfarktus ellen védő-megelőző hatását tudományosan bizonyítsák, 1975 óta hat nagy klinikai tanulmány próbálta kimutatni, hogy valóban véd az egyes vagy ismétlődő szívinfarktus ellen. Ezek a tanulmányok valóban kimutattak bizonyos védőhatást, de a bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek. A legújabb — a hetedik — nagy tanulmány immár meggyőzően bizonyítja, hogy az acetilszalicilsav valóban hatékony infarktusmegelőzö. Amit a New England Journal of Medicine című tekintélyes amerikai orvosi folyóirat beszámol róla, 625 instabil angina pectorisban szenvedő férfibeteg 12 héten át naponta 324 milligrammnyi acetilszalicilsavat kapott pezsgőtabletta (Alka-Seltzer) formájában. Velük együtt a 641 betegből álló, korban és kórtörténeti adatokban hasonló csoport hatástalan vegyületet, placebót kapott. Az első csoportból 31 beteget ért súlyos vagy halálos végű infarktus a kísérteti periódusban, a második csoportból 65 beteget, vagyis kétszer annyit. Ez statisztikai szempontból jelentős különbség a két csoport között. A nem halálos végű infarktus-esetek számában is hasonló különbséget tapasztaltak: 21 volt. az aszpirines csoportban és 44 az ellenőrző csoportban. A kutatók immár egyértelműen bizonyítva látják az aszpirin infarktus ellen védő hatását. Már korábban felfigyeltek rá, hogy a férfiak többet profitálhatnak a nőknél az aszpirin védőhatásából. Ma sem tudják még, hogy miért, a legutóbbi kísérlethez viszont csak férfiakat választottak. Valamennyi beteg instabil angina pectorisban szenvedett — ezt a betegséget infarktuselőjelnek tekintik, de egyik beteg sem esett még át szívinfarktuson és nem is voltak észlelhetők rajtuk az infarktus jelei. A korábbi kísérletekben naponta 900— 1500 milligrammnyi acetilszalicilsavat adtak a betegnek. Már ezekből a kísérletekből kitűnt, hogy a kisebb adag hatásosabb védelmet nyújt, ezért döntöttek a legutóbbi kísérletben a napi 324 milligrammos adag mellett. A kísérleti eredmények szerint a következő betegtípus profitálhat a legtöbbet az acetilszalicilsav védöhatásából: 60 évnél idősebb férfi, ismétlődő és egyre erőteljesebbé váló angina pectoris rohamokkal. 18
