A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-17 / 8. szám
A Batizfalvi-csúcs a Kacsavölgyi-csúccsal Ivan Bobus Következő számunk tartalmából: Zolczer János: ELEKTROTECHNIKA A CSALLÓKÖZBEN Hajdú András: DICSŐ EMLÉKMŰ Keszeli Ferenc: MUNKÁSPORTRÉK Dénes György : ÍRÓK ÉS TÖRTÉNETEK Agócs Vilmos: AMIT A SZTRÁDA ELTAKAR A Hét galériájában: KISS SÁNDOR Címlapunkon Kádek Rita és Szőgyéni Tibor a MATESZ Thália Színpadának művészei. • (írásunk a 14. oldalon.) Fotó: Gyökeres György A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Ős. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 3.36-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béta. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. Amikor Ivan BohuS Tátra-történészhez Tatranská Lomnicára készültem, még nem sejtettem, hogy a szlovák óriáshegység egyik legjobb ismerőjében nemcsak a kiváló szakembert, hanem a mindig segíteni kész tanácsadót is meglelem. Ivan Bohuá tizenhárom kötetet irt a Magas-Tátráról, s több ezer cikket. Szenvedélyesen szereti szülőföldjét, nem sajnálja a fáradságot, hogy a még felfedezetlen adatokat beszerezze, akár korabeli feljegyzéseket, újságokat, fényképeket tanulmányozva, akár egy-egy idős Tátra-lakót felkeresve, olykor valóban az utolsó pillanatban. Egyik nagy erénye az alaposság, a pontosság. A másik pedig mély humanizmusa. Életműve már eddig is felbecsülhetetlen fontosságú nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. — Mikor járt először a Tátrában ? Hogyan került a bűvkörébe ? Miképpen lesz valakiből Tátra-kutató? — Mikor jártam először a Tátrában ? Amikor világra jöttén, tehát az 1924-es esztendő végén. A Tátra ugyanis közvetlenül a bölcsőm fölött állt. Azon töprengek csupán, mikor tudatosítottam, hogy a Tátra meg én egymáshoz tartozunk? Azt hiszem akkor, amikor kissé távolabb kerültem tőle, szem elől vesztve őt. Levoőán és Spisská Nová Vesen — e két városban működött később az apám — szinte megszállottként jártam be azokat a magaslatokat, ahonnan, jó idő esetén, a tátrai panorámát tanulmányozhattam. Ezt a vágyakozást azelőtt nem ismertem. Az iglói gimnáziumban az a Jozef Brandobur volt az egyik tanárom, aki akkortájt a leghíresebb tátrai hegymászók közé tartozott. Becsülte érdeklődésemet, s egyre igényesebb túrákra vitt magával. Az ő jóvoltából kerültem a Tátra bűvkörébe. — Tátra-kutatóvá, Tátra-történésszé válásom nem volt ilyen egyszerű. Családi hagyományaink szinte sugallták, hogy a jogi pályán 2
