A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-10 / 7. szám
Képes krónika Hazánkba látogatott Pierre Elliott Trudeau Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök meghívására január 25-én hazánkba látogatott Pierre Elliott Trudeau, Kanada miniszterelnöke. Pierre Elliott Trudeau 1968-tól 1979-ig a Kanadai Nemzeti Liberális Szövetség vezetője és miniszterelnök volt, 1980-ban a liberális párt parlamenti választásokban elért győzelme után került ismét a kanadai kormány élére. Trudeau kormánya a hetvenes években főként a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése révén hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A prágai Károly Egyetem díszdoktora A prágai Károly Egyetem Karolínum dísztermében január 20-án ünnepélyes keretek között Hja Frank Nobel-díjas szovjet fizikust, az atomfizika tudósát, több állami és tudományos kitüntetés birtokosát a Károly Egyetem díszdoktorává avatták. Felvételünkön Hja Frank akadémikus átveszi a Károly Egyetem díszdoktori diplomáját Václav Votruba akadémikustól. Gromiko—Schultz találkozó Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első helyettese, külügyminiszter (a képen baloldalt) Stockholmban részt vett az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencián, s megbeszélést folytatott Georg Schultz amerikai külügyminiszterrel (jobboldalt). A két külügyminiszter áttekintette a nemzetközi politika több lényeges kérdését és a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét. Bohuslav Chnoupek a stockholmi találkozón Hazánkat Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter képviselte Stockholmban. A konferencián mondott beszédében megállapította, hogy az európai bizalom- és biztonságerösítö intézkedésekről és a leszerelésről tárgyaló konferencia az egy évtizeddel ezelőtti helsinki konferencia által megkezdett folyamat természetes folytatásaként vonul be a történelembe. A képen külügyminiszterünk felszólalása közben. Kiállításmegnyitó Mária Zelibská nemzeti művész mintegy négyszáz munkáját, grafikákat, illusztrációkat bemutató kiállítást rendeztek Bratislavában. A kiállítás megnyitóján részt vett Ludovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára is. Képünkön Ludovít Pezlár Mária Zelibská és Ján Zelibsky nemzeti művészekkel beszélget. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKON A SOR Az Egyesült Államok rakétatelepítése Európában beárnyékolja az enyhülésért tett erőfeszítéseket, de az USA globális mértékben is növeli a feszültséget. Ezt bizonyítja katonai beavatkozása Libanonban, az ellenforradalmárok támogatása Nicaragua ellen, több hónapos hadgyakorlatai a közép-amerikai felszabadítási mozgalmak és Kuba megfélemlítésére — hogy csak néhányat említsünk a fegyverkezést fokozó amerikai külpolitika kelléktárából. Ezért tűnik képmutatásnak az USA vezetőinek azon állítása, hogy a nemzetközi helyzetben nem történik semmi nyugtalanító, hogy a jelenlegi körülmények között „a világ biztonságosabbá vált". A választ az ilyen jellegű állításokra Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára adta meg abban a nyilatkozatban, amelyet a moszkvai Pravda közölt. Andropov elvtárs szerint a világon tapasztalható veszélyes feszültség fő okai nincsenek kiküszöbölve. Az a tény, mondotta, hogy az amerikai rakéták megjelentek Európában, fokozta nemcsak a katonai, hanem a politikai feszültséget is. Lehetetlenné váltak a tárgyalások, amelyeknek célja volt korlátozni és lényegesen csökkenteni a nukleáris fegyverzetet. Az események ilyen alakulásáért az Egyesült Államok vezetői az amerikai kormány viseli a teljes felelősséget. Felelősek a NATO-országok kormányai is, amelyek saját népeik akarata ellenére befogadták az amerikai rakétákat. Felmerül a kérdés, hogy vajon az amerikai vezetők nyilatkozataikban miért ferdítik el szándékosan a jelenlegi nemzetközi helyzetet? Mindenekelőtt azért, hogy megpróbálják eloszlatni a Washington militarista politikája miatt aggódó népek nyugtalanságát. A Szovjetunió meggyőződése, hogy a párbeszédet csak az egyenlőség alapján lehet folytatni, nem pedig az erő pozíciójából, amint azt Ronald Reagan javasolja. Andropov elvtárs legutóbbi nyilatkozatában ismét hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján kész minden reális tárgyalási lehetőséget kihasználni, gyakorlati megállapodás elérése érdekében a nukleáris fegyverek korlátozása és csökkentése céljából. Nem hajlandó azonban tárgyalásokra pusztán a tárgyalások kedvéért és nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy a Nyugat-Európában felállított új rakéták a Szovjetunió és szövetségesei ellen irányulnak. Andropov elvtárs kijelentette azt is, hogy ha a NATO-országok egyetértenének a Varsói Szerződés tagállamainak az erő alkalmazásának kölcsönös kizárását célzó indítványával, ez lényegesen fokozná a bizalmat. Megnyílhatna a tárgyalásokhoz vezető út. Ehhez — mint mondotta — hozzájárulhatna a napokban Stockholmban megnyílt konferencia, amelynek első szakaszában épp a bizalom és a biztonság megerősítését célzó intézkedések kidolgozásával foglalkoznak. Nyilatkozata befejező részében a Szovjetunió legfelsőbb vezetője kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányától gyakorlati lépéseket várunk, azt, hogy hajlandó lesz ilyen utat választani. Kizárólag ezen az úton nem pedig az erő hangsúlyozásával vagy puszta szócsépléssel lehet világunkat valóban biztonságosabbá tenni. (A CSTK bel- és külföldi képszolgálata) —str— 5
