A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-03 / 6. szám
Csak egy percre. A Szlovák Állami Takarékpénztár még a hetvenes évek elején, tehát több mint tíz évvel ezelőtt vezette be az úgynevezett „szporozsíró"-bet étszámlákat, azaz a havi jövedelemből származó pénzegyenértékű átutalási betét- és csekkrendszert. A lakossági befizetéseknek és a takarékoskodásnak erről a formájáról a kamatok és kamatlábak avatott szakembere: KESZELI ÉVA, a SZÁT vezérigazgatósága propagandaosztályának dolgozója tájékoztatta a riportert. — A gazdasági fejlődés és a lakosság életkörülményeinek alakulása kihatással van-e a „zsírókontók” számának alakulására ? — A lakossági takarékbetétek állománya évről évre gyarapszik, s ennek keretében az átutalási betétek volumene is növekszik. Szlovákiában, a legutóbbi adatok szerint, 1983. december 31 -ig kereken 135 ezer személynek volt ilyen típusú betétszámlája. Bratislavában, ugyancsak ebben az időpontban, 17 322 lakosnak volt átutalási betétszámlája, és ezeken a számlákon, pusztán a fővárosban, 118 millió 615 ezer koronát kezelünk. — Az átutalási takarékcsekk-szerződések száma növekvőben van tehát, de vajon eléggé dinamikusan fejlődik-e ez a betétfajta ? — A számlanyitások gyarapodása bizonyítja, hogy mind több család ismeri fel e szolgáltatás azon lényeges előnyét, hogy ki-ki a pénzintézetek felkeresése nélkül is lebonyolíthatja pénzforgalmának tekintélyes hányadát. E betétfajta keretében ugyanis, a munkabér egy bizonyos hányadának átutalása ellenében, a pénzintézet vállalja magára a havi és egyéb rendszeres fizetési kötelezettségek teljesítését. Emellett a csekkel való vásárlás lehetőségét is biztosítja, ami viszont a családon belüli pénzkezelést könnyíti meg, s talán az sem mellékes szempont, hogy a takarékcsekk-szerződéseket 2 %-os kamatlábbal számoljuk el. — Kielégítőnek tűnik az átutalási betétek iránti érdeklődés? — Az állami takarékpénztár fiókirodái országszerte a jelenleginél sokkal több takarékcsekkszerzödés kezelését tudnák vállalni, ha a családok részéről erre igény mutatkozna. A lehetségesnél valamivel lassúbb terjedésben talán a hagyományok hiánya, részben pedig a kereskedelem korábbi idegenkedése is szerepet játszik. — Tényleg: hol mindenütt értékesíthető a megfelelő anyagi fedezet fejében kiadott csekk-könyv 7 — Az élelmiszerboltokon kívül lényegében az egész kiskereskedelmi hálózatban. Az egyetlen feltétel, hogy kétszáz koronánál drágább árut vásároljon az illető. A készpénz nélküli vásárlás lehetősége mellett, a számlatulajdonos vagy az általa megbízott és takarékcsekk-szerződési igazolvánnyal rendelkező személy az állami takarékpénztár szlovákiai, illetve csehországi fiókirodáiban készpénzt is bármikor fölvehet. — A számlatulajdonosnak áttekintése van kisebb-nagyobb vagyonkájáról? — Természetesen! Számítógépes elszámolási és nyilvántartási rendszerrel dolgozunk, úgyhogy valamennyi ügyfelünket havonta is tudjuk értesíteni arról, hogy kinek mennyi pénz van a kontóján. (MIK) Fotó: Prandl A mi hőn szeretett városkánk közepén ódon, történelmi negyed helyezkedik el: girbe-görbe utcákkal, festői, régimódi házakkal, de zöld parkocskák díszítik. Ezért a városatyák bölcsen azt határozták, hogy ebben a negyedben betiltják a gépkocsiforgalmat. Városkánk minden lakója örült az új rendeletnek. Kevesebb lesz a zaj, az autók nem büdösítenek az alacsony ablakok alatt, a mészkő szobrok nem mállanak a savas gázoktól. Csak az egyik városatya. Fúró Tamás vonogatta a vállát. — De mi lesz, ha valamelyik gépkocsinak mégiscsak be kell hajtania a városrészbe? Mondjuk, egy mentőkocsi, vagy akár egy tüzoltókocsi ? Így tehát a városatyák tanácsa megint csak bölcsen úgy döntött, hogy megalapít egy hivatalos szervet, a „Gépkocsik számára kivételt képező, kibocsátó és ellenőrző hivatalt", amely majd kiosztja a kivételes engedélyeket azoknak a gépkocsiknak, amelyeknek valamilyen oknál fogva. — de komoly legyen ám az az ok! — mégiscsak be kell hajtaniuk a tiltott városrészbe. A kivételért rögtön elsőként jelentkeztek a szóban forgó negyed őslakosai. Hogy jönnek ők ahhoz, hogy a kocsijukat a lakásuktól távol eső parkolóhelyen hagyják? Hiszen ők igenis kénytelenek a saját lakásuk előtt tartani a kocsijukat! Mert mi történik, ha a távolabbi parkolóhelyről el találja lopni valaki, vagy éppenséggel megrongálja az autóját? A Hivatal elismerte a tényeket, kiadta a kivételes engedélyt. De nem volt sokáig nyugta. Nemsokára kopogtattak az ajtaján az üzletek és elárusítóboltok küldöttei. — Hát mit képzelnek maguk tulajdonképpen? Az árut az üzletekbe kerékpáron hozzuk, vagy éppen a saját hátunkon cipeljük be? Követeljük a kivételt! Goethének van egy röpke elmélkedése a fröccs őséről. Azt fejtegeti benne vérbő humorral, hogy a víz némává tesz. Ezt bizonyítják a tóban a halak. A bor viszont elbutit. Ezt bizonyítják az asztalnál könyöklő férfiak. Ö tehát, hogy se némává, se butává ne váljék, biztonság kedvéért vizet vegyítve kortyolgatja borát. Persze a bor hígítása korántsem az ő leleménye. A régi görög és római lakomákon például kratérnek nevezett külön edé-Gilles Ebersolt 25 éves, építészetet hallgat Franciaországban. S már van egy „találmánya". Ezt ő maga ballule-nek nevezte el, de a sajtóban máris átkeresztelték — „pokolgolyónak". A ballule két hatalmas műanyag gömbből áll. Mindkettőt egy milliméteres poliuretánból varrták. A nagyobbnak négy, a kisebbnek két méter az átmérője, A kisebb gömb a nagyobbik gyomrában foglal helyet: 300 ponton odaillesztett ejtőernyős selyemzsinór rögzíti, stabilizálja a nagy gömbben a kisebbiket. A „pokolgolyó" pilótája a kisebb gömbben foglal helyet, miután az ajtófedőt kipattintva átmászik a két gömböt összekötő csövön. Az ajtó szuperbiztosan zár, nehogy a pilóta kiröppenjen a „pokolgolyóból". Gilles Ebersolt arra tervezte a ballule-t, hogy a kalandvágyó erős idegzetűek, mint valami monstre hógolyóban, leguruljanak vele — azaz benne — a hatalmas hegyek lejtőin. Az első bemutatóra a Mont Blanc-nal szemközti 3500 méter magas Val Veninél került sor. Idáig egy helikopter hozta fel a kettős gömböt. Talán jellemző, hogy a próbaútra nem is a feltaláló vállalkozott, hanem egy Garcia nevezetű önként jelentkező, akivel először negyven, majd ötven, végül hatvan kilométeres óránkénti sebességgel száguldott le árkon-bokron át a rafinált „pokolgolyó". Garcia nem tudott stabil helyzetet felvenni a belső golyóban, össze-vissza hányódott, a szerke-Kivétel A Hivatal ráállt. Végtére is, be kell látni, igazuk van. De a békesség most sem tartott sokáig. Megjelentek a taxisofőrök. — Tisztelt hivatalnok urak, ti bizony nem veszitek ki a kenyeret a kezünkből! Ha valaki arra kér majd minket, hogy fuvarozzuk el öt a Romos utcába, akkor azt képzelitek, hogy megállunk a tiltó jelzés előtt és bejelentjük „Az utolsó ötven métert tessék gyalog megtenni!" Mit gondolnak, megadják-e nekünk akkor is a kijáró borravalót? A Hivatal elgondolkozott ugyan, de nem gondolkozott túl soká. Koppant a pecsétnyomó, sercent a toll és egy újabb kivétel látta meg a napvilágot. Mióta vizezik a bort? nyékét tartottak a bor és a víz vegyítésére. Ezek márványból készültek, óriási méretben és gazdagon díszítve. Az ókori bor-víz elegy csupán annyiban különbözött a mai kis- és nagyfröccstöl, hogy szódavíz helyett tiszta Pokolgolyó zetet lehetetlenség volt kormányoznia, s a Val Veniben tartott próbaút csak azért nem zárult katasztrófával, mivel a két gömb kö-Már úgy tűnt, hogy végre megnyugodtak a kedélyek. De mégsem. A Hivatal minden alkalmazottjának voltak rokonai is, meg barátai, és persze a barátoknak rokonai, arról nem is szólva, hogy a rokonok barátai is előkerültek. A Sors, sajnos, úgy hozta, hogy mindnyájuknak egyetlen kívánsága volt: engedtessék rheg nekik is bekocsikázni a kizárólagos területre. Végül is, a Hivatalnak még Felettes Szervei is voltak. Ebből kifolyólag, üzemanyag megtakarítása címén, ők is kiérdemelték a kivételt. Végezetül is, egyedül maradtam városkánkban, egy magános motoros, akinek még nem volt meg a kivétele. Nagyon bántott a dolog, azért vásároltam egy garázst, mégpedig éppen a tiltott városrészben. És felkértem a Hivatalt — erre a tényállásra való tekintettel — egy kivétel kiadására, az én gépkocsim számára is. De a Hivatal váratlanul teljes tekintélyével fölém tornyosult. — Ezt mór nem! Hová jutnánk, ha a kivételt mindenki birtokolná? A régi városnegyedet kocsimentesen kell tartani, és a park a város tüdeje, — folytatta a Hivatal közhelyekkel. — Nem járulok hozzá a kivétel megadásához. Rádöbbentem, hogy elvesztettem a játszmát. Hiszen most már jómagam voltam a kivétel, az egyetlen motoros a városban, akinek nem jutott a kivételekből! Már-már gyomorfekélyt kaptam a sok töprengéstölrágódástól, amikor aztán valaki a fülembe súgta, a baráti jótanácsot. Elővettem egy borítékot, beléhelyeztem egy bankjegyet és elzarándokoltam egy hivatalnokocskához. Nem is tartott sokáig, és már én sem képeztem kivételt a motorosok nagy családjában. Nekem is volt már kivételem! vízzel készült, hiszen a szikvizet az antik Rómában még hírből sem ismerték. Bort vegyítő edényeik néhány fennmaradt darabját viszont ma nagy becsben őrzik. Természetesen olyan italmérések is akadtak, már évezredekkel ezelőtt, amelyek nyerészkedési célból vizezték a bort, vagyis azért, hogy szaporítsák. De az ilyen kocsmárosokat többnyire rajtakapták, hiszen vízből bort csinálni eddig csak a Bibliában sikerült. zötti 26 köbméteres légpárna viszont tökéletesen tompította a menet közbeni koccanásokat, ütödéseket. A „pokolgolyó" a nagyszámú érdeklődősereg előtt zajlott bemutató végén, végül is egy patak medrében landolt. Garcia ugyan az út után azt nyilatkozta: „fantasztikus volt", de nem lehet tudni, mire gondolt. Mindenesetre halottsápadt volt, és egy foggal is megrövidült. (Foghíját nem külső ütés következtében szerezte, hanem alighanem maga verte ki legurulás közben, miközben összevissza kalimpált a „pokolgolyóban".) Gilles Ebersolt azonban elégedett volt a próbával. Némi tökéletesítést hajtott végre találmányán, majd a második útra immáron maga mászott be pilótának. Ezúttal már zsinórokkal fixált helyzete volt a pilótának, s így a „feltaláló" ragyogó arccal bújhatott ki a próbaút végén az elkápráztatott közönség szeme láttára. Ebersolt azonban nemcsak a szerencsés út miatt ragyogott, hanem azért is, mert a ballule-lel végül is sikerült felkeltenie a gyártók érdeklődését, és nagy valószínűséggel remélheti, hogy a „pokolgolyó" sorozatgyártását hamarosan megkezdik. Ebersolt még fokozni is akarja a felkeltett érdeklődést. Bejelentette, hogy elkészít egy hatméteres átmérőjű superballule-t is, és ezzel megkísérli, hogy leguruljon a Niagaravízesésen. HOC MAN GÁBOR Fotó: PRBYL 22
