A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-30 / 40. szám
A Gsemadok életéből NEHÉZ BÚCSÚ Dvorcsák János, a CSEMADOK kassai (Košice) városi bizottságának titkára régi ismerős. Még csak bontogatta szárnyait irodalmunk, s ő már szövetségünk alkalmazottja volt. Járta velünk fáradhatatlanul Kelet-Szlovákia falvait, kisvárosait, az ötvenes évek megannyi író-olvasó találkozójának szervezője és előkészítője volt. Munkájának kezdete arra az időre esik, amikor még semmilyen gépjármű nem állt a CSEMADOK-tisztségviselö rendelkezésére, s az autóbusz-járatok is csak akkor voltak épülőben. Lelkesedés tüze és kenyérgőz hajtotta a lábat. A motorkerékpár használata jelentette az első fellélegzést. Dvorcsák János dolgozott a CSEMADOK kerületi, járási és városi bizottságában, s mindig a tőle megszokott lelkiismeretességgel végezte munkáját. Ezerkilencszázhuszonháromban született Kassán, ott is lakik, és a CSEMADOK városi bizottságának munkáját szervezi és irányítja. De már nem sokáig. Hatvanévesen nemsokára nyugdíjba vonul. Város- és környékszerte ismerős tisztségviselő lép ki hamarosan a sorból. Ahogy ismerjük öt, nem áll majd félre, hiszen egész életét a kulturális munka szolgálatába állította. Amit megszokott az embere azt egyik napról a másikra nem tudja abbahagyni. Nemrégen találkoztam vele, és persze hogy az volt az első kérdésem hozzá: — Mi újság? i — Tavaly négy körzetbe soroltuk helyi szervezeteinket. — Jobb lesz így? — Minden bizonnyal. Rugalmasabb lesz az irányító munka. > — Mi okozza most a legnagyobb gondot? — A tagnyilvántartás. Helyi szervezeteink már külön-külön tartották meg évzáró taggyűlésüket, s ezeken sok szó esett a kartoték-rendszer bevezetésének a szükségességéről, vagyis a teljesen megbízható tagnyilvántartásról. Szólistái közé tartozott a jelenlegi karnagy édesapja, Lévai János is. A kórus életének harmadik, rövidebb szakaszát a felszabadulás utántól számítjuk. Születésének éve egybeesik a CSEMADOK megalakulásával (1949), mégis a Városi Közszolgáltatási Üzem védnöksége alatt dolgozott, Gabonás Tibor vezetésével. Tevékenységét olyan tapasztalt szervezők és kulturális dolgozók segítették, mint Sinka Aladár, a Gömör vegyeskar jelenlegi elnöke. Legnagyobb sikerüket az első Szpartakiád kúlturális műsorának keretében, Prágában, tartott hangversenyükkel aratták. Hasonló megtiszteltetésben volt részük 1958-ban, amikor ä szakszervezetek országos kongresszusának szórakoztató műsorában a csehszlovákiai magyar kóruskultúrát képviselték. Az énekkar tevékenysége ezután megszűnt. A karéneklés rimaszombati történetének negyedik korszaka 1963-al kezdődik. Az énekkar újjászervezésében döntő szerepet vállalt Lévay Tibor, a kórus karnagya, s ennek elnöke Sinka Aladár, akitől a Gömör vegyeskar elnevezés származik. Rajtuk kívül elismerés illeti a ma is éneklő alapító tagokat: Vályi Uj Nemzedék — a fényképfelvétel 1960-ban készült — Kulturális csoportjaitok gyakran hallatnak magukról... — Igen. Szép Szó irodalmi színpadunk sikeresen szerepelt a városi, a járási és a kerületi versenyen. A Jókai-napokon is szépen képviselte városunkat. Első díjjal tért haza. Jó'munkáját a Kulturális Minisztérium is jutalmazta. Gágyor Ildikó, a vezető szintén kitüntetésben részesült. — Gondolom, hogy a sok szép sikert megélt Csermely kórusnak is változatlan a munkakedve ... — Több alkalommal vett részt összpontosításon, szorgalmasan készül minden egyes fellépésére. Szerepelt a nagyidai körzeti dal- és táncünnepélyen, a Művészetek Házában megrendezett Kodály Zoltán ünnepségen. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Hónapjának a megnyitó ünnepségén is fellépett a kassai Állami Színházban. A közös záró számot Havasi József, a Csermely ismert karnagya vezényelte. A kórus Füleken Is jelen volt a forradalmi dalok területi fesztiválján. A jó munka elismeréseképpen a Csermely is jutalmul kapta a Kulturális Minisztérium jelvényét. Kitüntették a karnagyot is. — Gond-e az utánpótlás? — A Csengettyű, a magyar tannyelvű általános iskola és a gimnázium énekkara elosztja a gondunkat. Minden nagyobb rendezvényünkön szerepel. Legutóbb a Kodály Zoltán ünnepségen, az évzáró taggyűlésen és a Kazinczy Nyelvművelő Napokon. Az iskolai énekkarok zsolnai országos fesztiválján első díjat nyert, s megkapta a legjobb repertoárért járó díjat is. Ez a kórusunk is kiérdemelte a Kulturális Minisztérium megtisztelő jelvényét és elismerő oklevelét. Homolya Éva, a Csengettyű karnagya szintén kitüntetést kapott. — A főiskolásokból, középiskolásokból és munkásfiatalokból álló Fábry Zoltán Közművelődési Klub szintén életképes? — A CSEMADOK városi bizottságának a megalakulása óta működik. Hetente szervez előadással egybekötött, színvonalas klubestét. Honismereti kör is alakult a kebelében. Szaszák György az egyik legtevékenyebb szervezője. Eddig huszonötször kirándultak Kelet-Szlovákia különböző vidékeire. December első felében a Kerületi Népművelési Központtal közösen Arany János estet renJánost és feleségét, Tóbisz Jánosnét, Hrivnyák Ilonát és Maján Jánosnét. A kórus „újkori történelmére" jellemző, hogy évente átlag 20 alkalommal adtak műsort, különböző politikai, társadalmi és kulturális rendezvényeken. Rendszeresen részt vettek az alkotóversenyeken, fesztiválokon, sőt járási, kerületi, ill. országos dal- és táncünnepélyeken is. Eddig minden alkalommal eljutottak a Kodály-napok galántai döntőjébe és a minősítési versenyben 1 — 1 bronz- és ezüst, ill. 3 aranykoszorút nyertek. Több ízben vendégszerepeitek Magyarországon. A rimaszombati Gömör kórus vezetői, tagjai nemcsak a sikereket tartják számon, hanem a kudarcokat,'hullámvölgyeket is, és okulnak belőlük. Most is keresik a lehetőséget az énekkar fiatalítására, hangzásának kiegyenlítésére és tevékenységük aktivizálására, hiszen a VI. Kodály-napok versenyfelhívása már az évforduló ünnepsége előtt megérkezett az énekkarhoz. Eddig mindig fel tudtak nőni az igényes feladatokhoz. A jubileumi hangversenyükön nyújtott teljesítményük pedig ismét biztató. Különösen a két Kodály Zoltán mű: A szép énekszó múzsájához és a Béke dal (az utóbbi a női kar deztek a CSEMAPOK székházában. Dr. Garay Lajost, a bratislavai Komenský Egyetem magyar tanszékének adjunktusát hívták meg előadónak. — Az új Nemzedék táncegyüttes is egycsapásra ismertté tette a nevét. Megalakulása óta (1950) minden nagyobb rendezvényünkre hivatalos volt. Mi a helyzet most? — Néhány éves kihagyás után ismét rendszeresen próbál a magyar gimnázium és a CSEMADOK közös klubhelyiségében. Az együttest jelenleg Richtárčik Mihály, járási bizottságunk szakelőadója vezeti, aki évekig táncolt a CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportjában. — S a Pinceszínpad ? — Helyi szervezeteink évzáró taggyűlésén mutatta be Tapintva igaz a világ című összeállítását. A műsor válogatás szovjet költők verseiből. A csoport vezetője Havasi Péter. Itt szeretném említeni, hogy a IV. körzet helyi szervezetében Balassa Zoltán vezetésével színjátszó csoport alakult. A CSEMADOK klubhelyiségében rendszeresen megtartja próbáit. Már két műsorral mutatkozott be. A József Attila összeállítással és a Mici-Mackó gyermekműsorral. Ez utóbbival Télapó ünnepségen szerepelt a Thália Színházban. A Nők Klubja és az Eszperantó Klub is tevékeny ... — Ennyi, amit a városi bizottság és a négy helyi szervezet munkájáról elmondhatsz? — Hozzá tenném még, hogy négy helyi szervezetünkben huszonhat politikai és huelőadásában) hangzott meggyőzően. De Piere Certon-Szabó Miklós: Piaci pletyka című madrigálja is tetszett hangulatos előadásmódjáért, kidolgozott dinamikájáért. A rimaszombati Gömör vegyeskar ünnepi hangversenyén a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara működött közre. Szereplése több volt, mint baráti gesztus. Tudatos erkölcsi támogatás volt a rimaszombatiak részére, ugyanis Lévay Tibor személye összeforrt a tanítók énekkarának tevékenységével. Nemcsak kitűnő tenoristaként, de érett zenészként és karmesterként is számon tartják; tehetségét országszerte a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom fellendítése érdekében kamatoztatta. Az ünnepségen öröm volt tapasztalni, hogy a város, a szűkebb pátria is megbecsüli munkásságát, anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti Lévay Tibort. A jubileum alkalmából a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottságtól megkapta a „Példás kulturális dolgozó" kitüntetést. Fontos még megjegyezni, hogy a karmesteren kívül a Gömör vegyeskar több tagja a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának is lelkes, odaadó tagja és erőssége. Farkas László, Haas Erzsébet, szonöt irodalmi témájú előadás hangzott el, megrendeztük a vers- és prózamondók városi versenyét. Négy-négy versenyzőnk jutott el a Jókai-napokra. Két első és két harmadik díjjal tértek haza. Magától értetődően olyan nagy rendezvények előkészítésében és lebonyolításában is részt veszünk, mint a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok, a Kazinczy Nyelvművelő Napok, a Schönherz Zoltán est a kerületi nemzeti bizottság rendezésében, a Barátsági est az ukránokkal közösen, a csehszlovák—magyar irodalmi kapcsolatok Juhász Jácint, Sarvaš Juraj és dr. Dobossy László közreműködésével, s folytathatnám tovább. Öt alkalommal könyvárusítást is szerveztünk városunk magyar tannyelvű középiskoláiban. — Hatvanéves vagy. Hogyan összegezed az eltelt évtizedeket? — Nehéz volt, szép volt, küzdelmes volt. De az elkezdett úton végig kellett menni. Mindig megtettem, ami az erőmből tellett. Nyugdíjba vonulok, és mondanom sem kellene, hogy munkahelyemtől, országos hírű amatőr csoportjainktól, s nem utolsósorban legközelebbi munkatársaimtól, a városi bizottság tagjaitól, nehéz szívvel veszek búcsút ... MÁCS JÓZSEF FOTÓ: PRANDL SÁNDOR ÉS ARCHÍVUM Koncz Ágnes és Kurali Ágnes tevékenysége és munkabírása itt is példamutató. Ezért a tanítók énekkara családi ünnepének tartotta a Gömör vegyeskar jubileumát, és nemcsak Rimaszombatban, de a környéken is hangversenyezett, hogy népszerűsítse a kórusmuzsika szépségét, erőt és hitet adjon a rimaszombati és a tornaijai énekkaroknak nemes tevékenységéhez. A tanítók énekkarának emellett jutott ideje saját repertoárja bővítésére, és a kellemeset a hasznossal egybekötve nagyon eredményes hetet töltött „Gömörország fővárosában". A CSEMADOK égisze alatt tevékenykedő kórusok nagy családja nevében mi is köszöntjük á húszéves rimaszombati Gömör vegyeskart, karnagyát és minden tagját azzal, hogy a múlt fonalát szorosan tartva, a jelen és a jövő énekkari mozgalmának tartós pillérei legyenek, a kórusmuzsikával hirdetve a népek barátságát, testvériségét és békevágyát. DEBRŐDI D. GÉZA 7
