A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-30 / 40. szám

A Gsemadok életéből NEHÉZ BÚCSÚ Dvorcsák János, a CSEMADOK kassai (Koši­ce) városi bizottságának titkára régi ismerős. Még csak bontogatta szárnyait irodalmunk, s ő már szövetségünk alkalmazottja volt. Járta velünk fáradhatatlanul Kelet-Szlovákia falva­­it, kisvárosait, az ötvenes évek megannyi író-olvasó találkozójának szervezője és elő­készítője volt. Munkájának kezdete arra az időre esik, amikor még semmilyen gépjármű nem állt a CSEMADOK-tisztségviselö rendelkezésére, s az autóbusz-járatok is csak akkor voltak épülőben. Lelkesedés tüze és kenyérgőz haj­totta a lábat. A motorkerékpár használata jelentette az első fellélegzést. Dvorcsák Já­nos dolgozott a CSEMADOK kerületi, járási és városi bizottságában, s mindig a tőle megszokott lelkiismeretességgel végezte munkáját. Ezerkilencszázhuszonháromban született Kassán, ott is lakik, és a CSEMADOK városi bizottságának munkáját szervezi és irányítja. De már nem sokáig. Hatvanévesen nemso­kára nyugdíjba vonul. Város- és környékszer­­te ismerős tisztségviselő lép ki hamarosan a sorból. Ahogy ismerjük öt, nem áll majd félre, hiszen egész életét a kulturális munka szolgálatába állította. Amit megszokott az embere azt egyik napról a másikra nem tudja abbahagyni. Nemrégen találkoztam vele, és persze hogy az volt az első kérdésem hozzá: — Mi újság? i — Tavaly négy körzetbe soroltuk helyi szervezeteinket. — Jobb lesz így? — Minden bizonnyal. Rugalmasabb lesz az irányító munka. > — Mi okozza most a legnagyobb gondot? — A tagnyilvántartás. Helyi szervezeteink már külön-külön tartották meg évzáró tag­gyűlésüket, s ezeken sok szó esett a karto­ték-rendszer bevezetésének a szükségessé­géről, vagyis a teljesen megbízható tagnyil­vántartásról. Szólistái közé tartozott a jelenlegi karnagy édesapja, Lévai János is. A kórus életének harmadik, rövidebb sza­kaszát a felszabadulás utántól számítjuk. Születésének éve egybeesik a CSEMADOK megalakulásával (1949), mégis a Városi Közszolgáltatási Üzem védnöksége alatt dol­gozott, Gabonás Tibor vezetésével. Tevé­kenységét olyan tapasztalt szervezők és kul­turális dolgozók segítették, mint Sinka Ala­dár, a Gömör vegyeskar jelenlegi elnöke. Legnagyobb sikerüket az első Szpartakiád kúlturális műsorának keretében, Prágában, tartott hangversenyükkel aratták. Hasonló megtiszteltetésben volt részük 1958-ban, amikor ä szakszervezetek országos kong­resszusának szórakoztató műsorában a csehszlovákiai magyar kóruskultúrát képvi­selték. Az énekkar tevékenysége ezután megszűnt. A karéneklés rimaszombati történetének negyedik korszaka 1963-al kezdődik. Az énekkar újjászervezésében döntő szerepet vállalt Lévay Tibor, a kórus karnagya, s ennek elnöke Sinka Aladár, akitől a Gömör vegyes­kar elnevezés származik. Rajtuk kívül elisme­rés illeti a ma is éneklő alapító tagokat: Vályi Uj Nemzedék — a fény­­képfelvétel 1960-ban ké­szült — Kulturális csoportjaitok gyakran hallat­nak magukról... — Igen. Szép Szó irodalmi színpadunk sikeresen szerepelt a városi, a járási és a kerületi versenyen. A Jókai-napokon is szé­pen képviselte városunkat. Első díjjal tért haza. Jó'munkáját a Kulturális Minisztérium is jutalmazta. Gágyor Ildikó, a vezető szintén kitüntetésben részesült. — Gondolom, hogy a sok szép sikert meg­élt Csermely kórusnak is változatlan a mun­kakedve ... — Több alkalommal vett részt összponto­sításon, szorgalmasan készül minden egyes fellépésére. Szerepelt a nagyidai körzeti dal- és táncünnepélyen, a Művészetek Házában megrendezett Kodály Zoltán ünnepségen. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Hónapjának a megnyitó ünnepségén is fellépett a kassai Állami Színházban. A közös záró számot Havasi József, a Csermely ismert karnagya vezényelte. A kórus Füleken Is jelen volt a forradalmi dalok területi fesztiválján. A jó munka elismeréseképpen a Csermely is ju­talmul kapta a Kulturális Minisztérium jelvé­nyét. Kitüntették a karnagyot is. — Gond-e az utánpótlás? — A Csengettyű, a magyar tannyelvű álta­lános iskola és a gimnázium énekkara eloszt­ja a gondunkat. Minden nagyobb rendezvé­nyünkön szerepel. Legutóbb a Kodály Zoltán ünnepségen, az évzáró taggyűlésen és a Kazinczy Nyelvművelő Napokon. Az iskolai énekkarok zsolnai országos fesztiválján első díjat nyert, s megkapta a legjobb reper­toárért járó díjat is. Ez a kórusunk is kiérdemel­te a Kulturális Minisztérium megtisztelő jel­vényét és elismerő oklevelét. Homolya Éva, a Csengettyű karnagya szintén kitüntetést ka­pott. — A főiskolásokból, középiskolásokból és munkásfiatalokból álló Fábry Zoltán Közmű­velődési Klub szintén életképes? — A CSEMADOK városi bizottságának a megalakulása óta működik. Hetente szervez előadással egybekötött, színvonalas klubes­tét. Honismereti kör is alakult a kebelében. Szaszák György az egyik legtevékenyebb szervezője. Eddig huszonötször kirándultak Kelet-Szlovákia különböző vidékeire. De­cember első felében a Kerületi Népművelési Központtal közösen Arany János estet ren­Jánost és feleségét, Tóbisz Jánosnét, Hriv­­nyák Ilonát és Maján Jánosnét. A kórus „újkori történelmére" jellemző, hogy évente átlag 20 alkalommal adtak műsort, különbö­ző politikai, társadalmi és kulturális rendez­vényeken. Rendszeresen részt vettek az al­kotóversenyeken, fesztiválokon, sőt járási, kerületi, ill. országos dal- és táncünnepélye­ken is. Eddig minden alkalommal eljutottak a Kodály-napok galántai döntőjébe és a minő­sítési versenyben 1 — 1 bronz- és ezüst, ill. 3 aranykoszorút nyertek. Több ízben vendég­szerepeitek Magyarországon. A rimaszombati Gömör kórus vezetői, tag­jai nemcsak a sikereket tartják számon, ha­nem a kudarcokat,'hullámvölgyeket is, és okulnak belőlük. Most is keresik a lehetősé­get az énekkar fiatalítására, hangzásának kiegyenlítésére és tevékenységük aktivizálá­sára, hiszen a VI. Kodály-napok versenyfelhí­vása már az évforduló ünnepsége előtt meg­érkezett az énekkarhoz. Eddig mindig fel tudtak nőni az igényes feladatokhoz. A jubi­leumi hangversenyükön nyújtott teljesítmé­nyük pedig ismét biztató. Különösen a két Kodály Zoltán mű: A szép énekszó múzsájá­hoz és a Béke dal (az utóbbi a női kar deztek a CSEMAPOK székházában. Dr. Ga­ray Lajost, a bratislavai Komenský Egyetem magyar tanszékének adjunktusát hívták meg előadónak. — Az új Nemzedék táncegyüttes is egy­­csapásra ismertté tette a nevét. Megalakulá­sa óta (1950) minden nagyobb rendezvé­nyünkre hivatalos volt. Mi a helyzet most? — Néhány éves kihagyás után ismét rend­szeresen próbál a magyar gimnázium és a CSEMADOK közös klubhelyiségében. Az együttest jelenleg Richtárčik Mihály, járási bizottságunk szakelőadója vezeti, aki évekig táncolt a CSEMADOK KB Szőttes népművé­szeti csoportjában. — S a Pinceszínpad ? — Helyi szervezeteink évzáró taggyűlésén mutatta be Tapintva igaz a világ című össze­állítását. A műsor válogatás szovjet költők verseiből. A csoport vezetője Havasi Péter. Itt szeretném említeni, hogy a IV. körzet helyi szervezetében Balassa Zoltán vezetésével színjátszó csoport alakult. A CSEMADOK klubhelyiségében rendszeresen megtartja próbáit. Már két műsorral mutatkozott be. A József Attila összeállítással és a Mici-Mackó gyermekműsorral. Ez utóbbival Télapó ün­nepségen szerepelt a Thália Színházban. A Nők Klubja és az Eszperantó Klub is tevé­keny ... — Ennyi, amit a városi bizottság és a négy helyi szervezet munkájáról elmondhatsz? — Hozzá tenném még, hogy négy helyi szervezetünkben huszonhat politikai és hu­előadásában) hangzott meggyőzően. De Pi­ere Certon-Szabó Miklós: Piaci pletyka című madrigálja is tetszett hangulatos előadás­módjáért, kidolgozott dinamikájáért. A rimaszombati Gömör vegyeskar ünnepi hangversenyén a Csehszlovákiai Magyar Ta­nítók Központi Énekkara működött közre. Szereplése több volt, mint baráti gesztus. Tudatos erkölcsi támogatás volt a rima­­szombatiak részére, ugyanis Lévay Tibor sze­mélye összeforrt a tanítók énekkarának tevé­kenységével. Nemcsak kitűnő tenoristaként, de érett zenészként és karmesterként is számon tartják; tehetségét országszerte a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom fel­lendítése érdekében kamatoztatta. Az ün­nepségen öröm volt tapasztalni, hogy a vá­ros, a szűkebb pátria is megbecsüli munkás­ságát, anyagi és erkölcsi támogatásban ré­szesíti Lévay Tibort. A jubileum alkalmából a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottságtól megkapta a „Példás kulturális dolgozó" ki­tüntetést. Fontos még megjegyezni, hogy a karmesteren kívül a Gömör vegyeskar több tagja a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Köz­ponti Énekkarának is lelkes, odaadó tagja és erőssége. Farkas László, Haas Erzsébet, szonöt irodalmi témájú előadás hangzott el, megrendeztük a vers- és prózamondók váro­si versenyét. Négy-négy versenyzőnk jutott el a Jókai-napokra. Két első és két harmadik díjjal tértek haza. Magától értetődően olyan nagy rendezvények előkészítésében és lebo­nyolításában is részt veszünk, mint a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok, a Ka­zinczy Nyelvművelő Napok, a Schönherz Zol­tán est a kerületi nemzeti bizottság rendezé­sében, a Barátsági est az ukránokkal közö­sen, a csehszlovák—magyar irodalmi kap­csolatok Juhász Jácint, Sarvaš Juraj és dr. Dobossy László közreműködésével, s folytathatnám tovább. Öt alkalommal könyv­árusítást is szerveztünk városunk magyar tannyelvű középiskoláiban. — Hatvanéves vagy. Hogyan összegezed az eltelt évtizedeket? — Nehéz volt, szép volt, küzdelmes volt. De az elkezdett úton végig kellett menni. Mindig megtettem, ami az erőmből tellett. Nyugdíjba vonulok, és mondanom sem kelle­ne, hogy munkahelyemtől, országos hírű amatőr csoportjainktól, s nem utolsósorban legközelebbi munkatársaimtól, a városi bi­zottság tagjaitól, nehéz szívvel veszek bú­csút ... MÁCS JÓZSEF FOTÓ: PRANDL SÁNDOR ÉS ARCHÍVUM Koncz Ágnes és Kurali Ágnes tevékenysége és munkabírása itt is példamutató. Ezért a tanítók énekkara családi ünnepének tartotta a Gömör vegyeskar jubileumát, és nemcsak Rimaszombatban, de a környéken is hang­versenyezett, hogy népszerűsítse a kórusmu­zsika szépségét, erőt és hitet adjon a rima­­szombati és a tornaijai énekkaroknak nemes tevékenységéhez. A tanítók énekkarának emellett jutott ideje saját repertoárja bővíté­sére, és a kellemeset a hasznossal egybeköt­ve nagyon eredményes hetet töltött „Gömör­­ország fővárosában". A CSEMADOK égisze alatt tevékenykedő kórusok nagy családja nevében mi is kö­szöntjük á húszéves rimaszombati Gömör vegyeskart, karnagyát és minden tagját az­zal, hogy a múlt fonalát szorosan tartva, a jelen és a jövő énekkari mozgalmának tartós pillérei legyenek, a kórusmuzsikával hirdetve a népek barátságát, testvériségét és békevá­­gyát. DEBRŐDI D. GÉZA 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom