A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-16 / 51. szám
Kelta fibula Hetényből Kelta karkötő Hetényből A Dunamenti Múzeum régészeti osztálya gazdag hagyományokra tekinthet vissza. Az 1887-ben alapított komáromi múzeum (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet) már megalakulásakor fontos feladatául tűzte ki elődei hagyatékának, a különféle régiségeknek a gyűjtését. A múzeum már a század elején gazdag — főleg római kori — gyűjteménnyel rendelkezett, ennek nagy része Szőnyből (Brigetio), a kömyei sírmezőkről és az Izsa község melletti Leányvárról került a múzeumba. Tudnunk kell azt is, hogy Tóth Kurucz János amatőr régész már a század elején régészeti ásatásokat végzett a leányvári római kori táborban. Ö rekonstruálta a tábor alaprajzát, amely — kisebb kiigazításokkal ugyan — a mai napig megállja a helyét. A felszabadulás utáni régészeti ásatásokat követően flórészt Mikuláš Dušek érdeme, ö volt az 1950-es évek elején a múzeum igazgatója is) tovább gyarapodott — elsősorban őskori, népvándorlás- és kora középkori leletegyüttesekkel a régészeti gyűjtemény. Gazdag leletanyagú temetők és telepek kerültek elő többek között Hetényben (Chotín), A FORDÍTÁSOK HATÁSA PUBLICISZTIKÁNK NYELVHASZNÁLATÁRA 3. Tükörszerkezetek áradata Publicisztikánk nyelvhasználatának idegenszerűségét a fordítások által terjedő idegen szókapcsolatok okozzák. Tulajdonképpen nem is idegen szavak kapcsolatáról van szó, fordítóink — és fordítások hatására eredeti írások fogalmazói is — legtöbbször kifogástalan magyar szavakat kapcsolnak össze idegen nyelvtani szabály vagy szemlélet szerint. Ezeknek a szókapcsolatoknak jelentős része a szlovák vagy a cseh publicisztikai zsargon közkedvelt kifejezésének, fordulatának tükörmása. Olyan jegyei ezek publicisztikai stílusunknak, melyek félreismerhetetlenül megkülönböztetik a magyarországitól. A szlovák vagy tán a cseh publicisztikai zsargon egyik kedvenc fordulatának tükörmása van a következő idézetben: .... .a kommunisták elsőrendű feladata a következő időszakban az, hogy alkotó módon érvé-Honfogla/áskori kengyelek és zabla Marcel házáról A MÚLT ÜZENETE (Régészeti kutatómunka a Dunamenti Múzeumban) Részlet a Dunamenti Múzeum római kori kiállításáról Komáromszentpéteren (Dolný Peter), Izsón (lža), Ógyallán (Hurbanovo), Alsógelléren (Holiare), Komáromban (Komárno). 1952—55 között ásta Anton Točik az azóta már európai hírűvé vált gelléri 788 síros avarkori temetőt. De a hetvenes években sem merültek ki a járás régészeti lelőhelyei, hiszen 1970—72-ben Ratimorszky Piroska tárt fel Hetényben a Rókás nevű homokdombon egy 47 síros pompás kelta temetőt. Előzőleg Naszvadon honfoglalás kori sírokat mentett meg. 1974-től kezdve Komáromban — egyrészt a nagy földmunkáknak köszönhetően — avarkori temetők kerültek elő. gazdag leletanyaggal. 1974-ben és 76-ban Zlata Čilinská nyitrai régész ásta a komáromi Váradi utcai temetőt, majd e sorok Írója tárt fel 1977-ben 33 sirt az Akasztódombon. 1978-ban további avarkori temető került elő Komáromban a Doprastav vállalat telepén. Ugyancsak e sorok Írója 1979 márciusában leletbejelentés alapján kezdte meg a hajógyári avarkori temető feltárását, melynek szép leletanyaga, eddig feltárt 89 sírja vall az itt élt avarkori népesség történetéről, kultúrájáról. Avarkori temetők természetesen régóta ismeretesek a város területéről, hiszen Alapy Gyula már 1909-ben avar lovassír előkerüléséről számolt be a Komáromi Újságban „Népvándorláskori sírlelet" címmel. Fél évszázaddal később, 1958-ban pedig Mikulás Dušek mentett meg avarkori sírokat az egykori Katonatemplom szomszédságában. Komárom városának külön érdekessége, hogy területéről eddig 8 avarkori temetőrészlet került elő, sok lovassírral, ami egyúttal a Vág—Duna és a Nagy-Duna által behatárolt terület egykori katonai-stratégiai fontosságát, központi szerepét is jelzi az avar birodalomban. A régészeti gyűjtemény természetesen minden évben gazdagodik, újabb és újabb lelőhelyek kerülnek elő. Rendszeresek az évi terepbejárások (általában tavasszal és öszszel), melyek többnyire egy-egy falu határrészét érintik. Az idén egy kelta település leletmentése folyt Komáromban, a lelőhelyről rengeteg kerámia került elő. Bogya (Bodza) községben Árpád-kori telepnyomokat találtunk, cserépbogrács töredékkel. Komáromszentpéteren a Vásárhelyi dűlőben homokbányászás közben honfoglaláskori lovassírt bolygattak meg. A leletmentés során két kengyel, fokosmaradvány, valamint emberi és lócsontok kerültek elő. Komáromban a Hajógyár mellett folytatódott a késő avarkori temető feltárása: újabb öt sírral gyarapodott gyűjteményünk. Három lovassír is előkerült, szép öv- és lószerszámveretekkel. Szeptemberben újabb leietbejelentés alapján Bálványszakáilason (Kameničná-Balvany) mentettünk honfoglaláskori sírokat, az egyik lovassirban két szép kengyel volt. Végezetül el kell mondanunk, hogy a régészeti leletek és lelőhelyek felkutatásában és megmentésében nagy segítséget kaptunk a járás lakosságától. Több nagyon fontos lelőhelyen az ő leletbejelentésük alapján indulhatott meg a feltárás. Reméljük, hogy ez a segítség az elkövetkező években még csak fokozódik, s igy mind kevesebb régészeti lelőhely pusztulásáról, felelőtlen elhallgatásáról szerzünk utólag tudomást. Tudatosítanunk kell, hogy az emberi múlt emlékeinek megmentése, megőrzése mindannyiunk feladata. TRUGLY SÁNDOR, régész A szerző felvételei nyesitsék a gyakorlatban a komplex intézkedéseket." A minta, a „tvorivým spôsobom uplatniť' annyira népszerű, hogy se szeri se száma az alkotó kezdeményezés, hozzáállás, viszonyulás-féle kapcsolatnak a sajtóban. Valamivel szükebb a használati köre annak a tükörkapcsolatnak, amely ebben a mondatban található: „A szakszervezeti gyűléseken, a termelési értekezleteken az eddiginél konkrétabban rá kell mutatni arra, hogy más a kötelesség és más a vállalás." Nem kétséges: a „konkrétne poukazovať" volt a mintája, kérdés, milyen magyarosabb kifejezéseket használhatnánk helyettük. Az elsőben talán a „következetesen hajtsuk végre a gyakorlatban a komplex intézkedéseket". A második esetben nyilvánvaló, a magyar nem konkrétan mutat rá valamire, hanem határozottan. A szlovák publicisztikai és közéleti nyelvhasználat kedveli a tagadva állítást. Az ilyen szerkezetek szó szerinti fordítása magyarul terjengősnek tűnik fel. Például: „A tudományos-műszaki fejlődés sokoldalú kihasználásáért már nem keveset tettünk." Talán magyarosabb s feltétlenül tömörebb a „már sokat tettünk" egyszerű állító szószerkezet. Számtalan példával bizonyítható, hogy a magyarban szokásos birtokos jelzős szerkezet helyett egyre gyakrabban használnak egyszerű minöségjelzöset. Sajnos ma már ez sem korlátozódik csupán a fordításokra, eredeti írásokban csaknem ugyanolyan gyakori. A napisajtóban lépten-nyomon olvashatunk ilyeneket: ......Tavaly a termelési intenzitás csaknem 6 százalékkal növekedett." Ez esetben a termelés intenzitása a jobb. E jelenség rendkívüli elterjedtségét igazolja az, hogy a következő példák mind egyetlen újságcikkből valók. Az első címként szerepel : „Felkelési szellemben". A továbbiakban ilyenekkel folytatódik:......— a felkelési programnak megnyerte és a széles antifasiszta Nemzeti Frontba tömöritette az összes hazafias erőt". Egyéb tükörszerkezettel megtoldva így folytatódik az írás: ......mindannyiunknak a kor magaslatán kell megfelelni a szükségleteknek, hogy a felkelési nemzedékhez hasonlóan feladatainknak becsülettel eleget tegyünk." Az idézetteken kívül a cikkben olvashattunk még „viharos felkelési napok"-ról, „a felkelési hagyaték iránti hűség"-ről. A „povstalecká generácia", a „povstalecké dni" stb. kifejezéseket helyesen magyarra birtokos jelzős szószerkezettel kell fordítanunk: „a felkelés nemzedéke", „a felkelés napjai" stb. Minöségjelzös kapcsolatok birtokos jelzős szóösszetételek helyett főleg bizonyos szakkifejezések szó szerinti fordításában terjednek. Például: „A növényi termelés ez évi alacsony kiindulási alapjával összefüggésben a szlovákiai mezőgazdaságra magas hányad jut..." E helyett a növénytermesztés használata helyesebb és egyértelműbb. Esetenként előfordul minőségjelzős szerkezet más kapcsolatok helyében is. A következő mondatban például ez áll: „Ezért jogosan megköveteljük a kutatási és fejlesztési dolgozóktól, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá az egész újratermelési folyamat hatékonyságához." Ebben a határozós szerkezet a természetesebb és magyarosabb: ......a kutatásban és a fejlesztésben dolgozóktól..." MORVAY GÁBOR 15
