A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-29 / 31. szám

Ropják a táncot... (Prandl Sándor felvételei) lödéséhez. A magyar nemzetiség tisztes he­lyet foglal el a szocialista Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek családjá­ban. Ebből az alkalomból ismételten megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar polgártársaink lakta dél-szlovákiai járások, melyek a kizsákmányolók uralma, a Habs­burg és a Masaryk-féle rendszer idején a Duna menti síkság legszegényebb területe volt, ma a csehszlovák állam sokoldalúan fejlett és egyenértékű része. A szocialista állam jóvoltából s földműve­seink hatékony segítségével, akik ésszerűen kihasználják a kedvező természeti viszonyo­kat, a tudományos ismereteket, főleg pedig az új termelési kapcsolatok előnyeit, Dél- Szlovákiában modem, szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemi termelést építettünk ki. Felemelő érzés, hogy a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda), a galántai a rozsnyói (Rožňa­va) és más járások földművesszövetkezetei és állami gazdaságai példát mutatnak ab­ban, hogyan érhetjük el a gabonafélék és a kukorica magas hektárhozamaival élelmi­szer-önellátásunkat. Büszkeséggel szólhatunk a dinamikusan fejlődő iparról, számos korszerű gyárról, melyeket ezen a területen a szocializmus éveiben létesítettünk, mint például a tlma­­čei és a zselízi (Želiezovce) Szlovák Energe­tikai Gépgyár, a vágsellyei (Šaľa) Duslo, a Komáromi (Komárno) Hajógyár, a párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papír­gyár, az érsekújvári (Nové Zámky) gyárak, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) autógyár, a tornai­jai (Šafárikovo) gépgyár a rozsnyói Tatra­­svit, a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Bú­torgyár és több más gyár. Örvendetes az a tény, hogy főleg az elmúlt évtizedben meggyorsult ennek a területnek a gazdasági előrehaladása és kiegyenlítődése az ország többi részével. Szilárdult a termelési-mű­szaki alap, elsősorban a gépipar és elektro­technikaipar fejlődésével számos élelmiszer­­ipari üzem létesült és épül most is, melyek szlovákiai viszonylatban a legkorszerűbbek közé tartoznak. A déli járások fejlődését és a csehszlovák gazdasági életben betöltött szerepüket többek között megerősíti a mochovcei atomerőmű építése, a Vág alsó szakaszán és a Dunán épülő vízi erőmű. Ez utóbbit a testvéri Magyar Népköztársaság­gal közösen létesítjük, s megemlíthetnénk a déli vasútvonal kétvágányúvá építését Kas­sáról (Košice) az ország nyugati részeibe is. E területeken jelentősen nőttek és nőnek a munkalehetőségek, egyre gyorsabb ütem­ben gyarapszanak a munkásosztály sorai, s a szlovákiai magyar nemzetiségű polgárok összetételében ez lett a legnépesebb osz­tály. Erősödött és erősödni fog az értelmi­ségiek sora is. Szociális téren is elérték ezek a területek Szlovákia többi részének színvo­nalát. Csupán az 1960—1980-as években itt mintegy 170 ezer új lakás épült, ami a mai lakásalapnak a fele. Örömmel tölt el bennünket, tisztelt bará­taim, hogy a magyar polgártársak munkájá­ról elismeréssel beszélnek Prágában, Bratis­­lavában, Ostravában, Kassán és a többi ipari központban. Ismeretes Fekete Józsefnek, a Szocialista Munka Hősének tevékenysége és példás munkája, hiszen segítette a nagy­megyeri (Čalovo) korszerű nagyhizlalda fej­lesztését, továbbá Pölhös Károlynak, az élenjáró Sőregi (Šurice) Efsz elnökének vagy Pintér István tudományos dolgozónak a te­vékenysége, aki részt vesz az Interkoz­­mosz-program teljesítésében, vagy Bartalos Menyhért és Szarnák István magnemesitő munkája, akik a piešťany kutatóintézet új, magas hektárhozamú búzafajtáinak neme­sítésén fáradoznak, vagy Juhász László vá­jár, a Rozsnyói Vasércbányák dolgozója, és több más munkás, szövetkezeti tag vagy értelmiségi nevét említhetném. Elvtársak, engedjék meg, hogy megtisztelő kötelessé­gemnek tegyek eleget és a CSKP KB Elnök­sége, személy szerint pedig Gustáv Husák elvtárs nevében elismerésünket és köszöne­­tünket fejezzük ki minden magyar polgár­társunknak, akik jó és lelkiismeretes munká­jukkal hozzájárulnak a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság felvirágoztatásához. Magyar polgártársainknak lehetőségük van, hogy anyanyelvükön szerezhessék meg alapfokú műveltségüket, általános tájéko­zottságra és szakképzettségre tegyenek szert. A párt- és állami szervek gondosko­dása eredményeként az utóbbi években emelkedett a magyar nevelési nyelvű óvo­dákba járó gyermekek száma, és a gazdasá­gi fejlődéssel összhangban javult a fiatalok felkészítése a középiskolákban és a felsőok­tatási intézményekben. Annak érdekében, hogy a hallgatók száma emelkedjen az egyetemeken és főiskolákon, s magyar pol­gártársak még jobban érvényesüljenek az egész ország területén, a különböző gazda­sági és állami tisztségekben, a Nemzeti Front szervezeteiben, a tudományos élet­ben, a nemzetbiztonsági testületekben, he­lyes és célszerű, ha az anyanyelv mellett tökéletesítjük a szlovák nyelv tanítását is. Az egységes csehszlovák kultúra elvá­laszthatatlan részeként gyümölcsözően fej­lődik Szlovákiában a magyar nemzeti kultú­ra is, mely ápolja a nemzeti büszkeséget, valamint nemzeteink és nemzetiségeink szoros összetartozásának és együvé tarto­zásának tudatát. Örülünk, hogy egyre szilár­dul a magyar nemzetiségi kultúra anyagi alapja, hogy ez új művelődési házakkal, népművelési létesítményekkel, képtárakkal, múzeumokkal gazdagszik, és befejezés előtt áll a komáromi kulturális központ is, mely otthont ad majd a magyar színháznak. Kiépítettük és állandóan fejlesztjük a ma­gyar nemzetiségi kultúra intézményesített alapját, melyet a nemzetiségi sajtó, a művé­szeti együttesek, a kiadók, á könyvtárak, a magyar nyelvű rádióadás és a Csehszlovák Televízió készülő adása alkot. A magyar nemzetiségű polgártársak kul­turális életének fejlődésében és társadalmi aktivitásukban jelentős és pótolhatatlan szerepet tölt be a magyar dolgozók kulturá­lis szövetsége. Tevékenységéyel aktívan hozzájárul a szocialista életmód formálásá­hoz, a magyar polgártársak proletár interna­cionalista és csehszlovák szocialista hazafi­as szellemben való neveléséhez. A párt- és állami szervek nevében szeret­ném méltatni ezt a munkát, köszönetét mondani érte a CSEMADOK szervezeteinek, és annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy munkájukat, működésü­ket tovább javítva a közös csehszlovák szo­cialista haza javára fordítják. Összefoglalva elmondhatjuk, tisztelt ba­rátaim, hogy a szocialista építőmunka évei s a jó és rossz évek során szerzett tapasztala­tok is megtanítottak bennünket arra, milyen nagy jelentőségű céljaink valóra váltása szempontjából nemzeteink és nemzetisége­ink egysége. Éppen ezért ezt az egységet őrizni és szilárdítani fogjuk mint a sikeres munka egyik feltételét, hogy előre halad­hassunk, s nem engedjük meg, hogy ezt az egységet bárki vagy bármi megbontsa. A fejlett szocialista társadalom építésének szükségleteiből és lehetőségeiből kiindulva, figyelembe véve az éleződő nemzetközi vi­szonyokat, tovább mélyítjük nemzeteink és nemzetiségeink közötti kapcsolatokat, s fejlesztésük és közelítésük lenini útján halad­va ezeket a kapcsolatokat magasabb szintre emeljük. Társadalmunk sokoldalú fejlődése szem­pontjából elkerülhetetlen, hogy minden te­rületen következetesen teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának irányvonalát, és még határozottabban haladjunk gazdaságunk intenzivebbé tételének útján. Ezért a CSKP Központi Bizottsága 8. ülésén sürgető fela­datként hangsúlyozta, hogy minden terüle­ten bátrabban érvényesítsük a tudomá­nyos-műszaki fejlődést mint forrásaink leg­hatékonyabb kihasználásának döntő mód­ját. Igen, tisztelt barátaim, arról van szó, hogy az eddigi, aránylag szűk utcácskát a tudományos-technikai haladás, a tudomány és technika legújabb vívmányai gyors, szé­les körű és szüntelen érvényesítésének szé­les sugárútjává változtassuk. Szükséges, hogy a tudomány és a techni­ka eredményeinek alkalmazásában tapasz­talható egyre növekvő aktivitás minél előbb megmutatkozzon az eredményekben is, vagyis az első osztályú árucikkek, a műszaki­lag és gazdaságilag igényes termékek szá­mának gyarapodásában, s hogy egész nép­gazdaságunk hatékonysága lényeges foko­zódásában nyilvánuljon meg. Meggyőződésünk, hogy a dél-szlovákiai járások dolgozói, földművesei, az értelmisé­giek is támogatják pártunk központi bizott­ságának felhívását es jobb munkával, a források hatékonyabb kihasználásával, az igényes termelési programok sikeres meg­valósításával hozzájárulnak országunk gaz­dasági erejének megszilárdításához. Hétvégi levél Néhol már befejezték, az ország északi részében mostanában kezdték meg az aratást. Jelenleg már nemcsak arról készíthető mérleg, hogy milyen az idei termés. Mérlegre tehető és össze­gezhető az is, hogy a nyári munka dandárjában, hogyan álltak helyt az aratók, hogyan teljesítet­ték az előirányzott terveket, az aratás alkalmából létesített munkacsoportok milyen segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a földeken minél kisebb legyen a szemveszteség, és minél hamarább raktárakba kerüljön a termés. Az összegezések azt mutatják, hogy a mérleg kedvező. A termés a várakozásnak megfelelő, s az aratásra történt felkészülés mindenütt kedve­zően befolyásolta a munkák menetét. Néhány napja a rozsnyói (Rožňava) járásban jártunk. A természeti adottságok miatt ezen a vidéken körülményesebb az aratás, mint mond­juk a komáromi (Komárno) vagy a dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) járásban. A jó szervezés és összefogás, s nem utolsósorban a kombájno­­sok és mások segítsége és példás magatartása révén azonban itt is a tervnek megfelelően végezték, illetve végzik a nyári munkákat. A jelenleg már mintegy tizenkilencezer lakosú bányaváros minden tekintetben lépést tart a fejlődéssel és eleget tesz a várakozásnak. Az aratásra történő felkészüléssel párhuza­mosan készítette elő a népi kultúra seregszem­léjét, a június 25—26-án megtartott gombaszö­gi bemutatót, a csehszlovákiai magyar dolgozók országos dal- és táncünnepélyét. Az eseményről a Hét-nek éppen a mostani száma nyújt részle­tes áttekintést. A gombaszögi rendezvény minden tekintet­ben sikerült. Új színfolttal gazdagította nemcsak a nemzetiségi, hanem az egyetemes szocialista nemzeti kultúrát is. S ez a siker — a kultúra pompás virága — olyan környezetben, azon a tájegységen született meg, ahol most a földeken vívják a harcot azért, hogy a megtermett gabona lehetőleg minél előbb, és minél jobb minőség­ben kerüljön a raktárakba. Mind a gombaszögi bemutatóra, mind az aratásra történő készülődés közben gyakran szóba került, hogy Rozsnyó és környékének lakói a jól végzett munka tudatában ünnepel­hetnek, és tűzhetik ki az újabb, egyre igénye­sebb feladatokat. Tavaly például az ipari üze­mek tartozás nélkül zárták az évet, és a járás dolgozói összesen 3 milliárd 400 millió korona értékű árut termeltek. Jelentős eredménynek tekinthető az is, hogy a járás területén tavaly 1077 új lakás épült, s az iparban dolgozók keresete közel 200 koronával emelkedett. Ta­valy az ipari üzemek közül a legtöbb elismerés a lubenyíki és a jolsvai magnezitüzemet, vala­mint a rozsnyói és az alsósajói vasércbányákat, a mezőgazdasági üzemek közül a szádalmási, a görgői, a gömörpolomai és a szilicei szövetke­zetét övezte. A járás ipari üzemeinek a sikerét éppúgy, mint most az aratás során a mezőgazdasági üzemek sikerét döntően befolyásolja az a tény, hogy széleskörű a szocialista munkaverseny. S a szocialista munkaversenybe bekapcsolódott kollektívák már nemcsak mennyiségi, hanem főként minőségi célokat tűznek maguk elé, és teljesítenek. S a CSKP KB 8. ülésén elfogadott határozatnak megfelelően fontos feladatnak te­kintik a tudomány és technika gyakorlati érvé­nyesítését. (fUuL 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom