A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-22 / 30. szám
A Csemadok életéből_______________ NÉPMŰVELÉSI TERVEK, FELADATOK, EREDMÉNYEK A CSEMADOK KB népművelési tevékenysége az utóbbi években oly mértékben kiszélesedett, hogy érdemes beszélni a tapasztalatokról és a jövőről. Szükség van erre azért is, mert a tagság sem ismeri kellően az egyes munkaformákat, eredményeket és célkitűzéseket. A népművelőktől viszont a társadalom elvárja, hogy szakmai és politikai képzettségüket állandóan bővítsék, korszerűsítsék. A CSEMADOK népművelési tevékenységét áthatja az a törekvés, hogy segítsen ebben. Az évente ismétlődő, több munkaformát felölelő központi szemináriumok és iskolázások alkalmat teremtenek az időszerű politikai és szakmai kérdések — problémák megvitatására és a népművelési munkaformák ismeretanyagának elsajátítására. Az előadások és a viták tartalmas útravalót nyújtanak és cselekvésre serkentenek minden hivatásos és önkéntes népművelőt, s hogy még eredményesebbé tegyük ezt a munkaformát, a jövőben minden egyes központi szeminárium — iskolázás előtt téziseket dolgozunk ki az előadások témáiból, amelyeket megküldünk a hallgatóságnak, hogy a vitahozzászólások ezáltal még tárgyszerűbbek, még konkrétabbak lehessenek. A rendszerint két napra tervezett szemináriumokat — iskolázásokat úgy szervezzük, hogy a résztvevők az esti órákban is együtt tekinthessenek meg valamilyen népművelési rendezvényt, amelyet az adott város klubja, vagy valamely más népművelési — népművészeti csoport készít ez alkalomra. De vegyük sorjába az 1983-as év népművelési rendezvényeit. Klubvezetők országos szemináriuma Nyitrán: A rendezvény az iskolánkívüli nevelés folyamatában a klubjellegű tevékenység biztosítására, továbbá a művelődési és nevelési tevékenység módszereinek megismerésére, valamint az egyes klubokkal és más társadalmi és kulturális intézményekkel az összehangolt munka fontosságára összpontosította a résztvevők figyelmét. A szemináriumon negyvennégy klubvezető — CSEMADOK aktivista vett részt. Előadások hangzottak el: A művelődéspolitika időszerű kérdéseiről, A CSEMADOK és más kulturális — nevelő intézmények közötti együttműködés lehetőségeiről. Korreferátumok hangzottak el a bratislavai, érsekújvári (Nové Zámky), bmói, ipolysági (Šahy) és nagykaposi (V. Kapušany) művelődési klubok tevékenységéről, a klubok művelődési és nevelési tevékenységének módszereiről. A jelenlévő klubvezetők elmondották, hogy a CSEMADOK helyi szervezetek mellett ma már szinte lehetetlen lenne elvégezni ezt a sokrétű munkát, amelyet a CSEMADOK klubélet nélkül is kifejt. Valamennyi klub, szakcsoport munkája rendszeres, s az előre kidolgozott és az illetékesek által jóváhagyott munkaterv szerint dolgozik. Rendszeresen tartják összejöveteleiket, klubfoglalkozásaikat. Csaknem minden érdeklődési csoport részére külön klubokat — szakcsoportokat hoznak létre. így tudnak közvetlenül az érdeklődési körök szerint magasszintű és nagy tömegekét foglalkoztató klubmunkát kifejteni. De a jól működő klubok közül kell szólnunk a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete mellett működő klubokról. (A képzőművészeteket kedvelők klubja, A társastánc klub, A Kassák Lajos Ifjúsági klub, Az irodalmat kedvelők klubja, A honismereti klub. Az ügyes kezek klubja, A színjátszó klub). E hét klub több mint négyszáz különböző érdeklődésű egyént foglalkoztat, illetve szórakoztatva nevel, tanít és művel. Ezekhez kell még számítani azokat a pártoló tagokat, akik ugyan a klubfoglalkozásokon rendszeresen nem jelennek meg, de részt vesznek az előadásaikon, vagy a klubok által szervezett kirándulásokon stb. Valamennyi klubtag érdeklődési körének megfelelő munkát végez. egyben klubéletet is él, tanul, képezi önmagát és közös megbeszéléseken vesz részt. A honismereti klub ez év októberében ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját. A klub első munkája volt megírni a város történetét. Amint ezzel készen lettek, előadássorozatot indítottak a város történetéről, mélynek páratlan sikere volt. Azóta sok-sok előadást tartottak, pl. Érsekújvár történetéről, A város és környéke a történelem előtti időben, A vár alapításáról, A törökuralomról, a 48-as polgári forradalomról. Egészségügy Érsekújvárott, A vár múzeumáról, A város műemlékeiről, A város híres szülötteiről, A város és környéke munkásmozgalmáról címmel. Egy-egy előadás után a késő esti órákig vitatkoznak a felvetett témákról. Negyedévenként egyszer adatbörzét is tartanak a városról és környékéről. Kétségtelen azonban, hogy a klubok legnagyobb érdeme a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok évenkénti megrendezése. E kulturális napok sikeres megrendezésébe bekapcsolják mind a hét klub vezetőségét. De hosszú oldalakon lehetne sorolni azt a sok hasznos és szép munkát, amelyet a CSEMADOK legnagyobb helyi szervezete mellett működő klubok végeznek elkötelezetten, az egységes állami és kulturális terv által kitűzött feladatoknak megfelelően, magas színvonalon. Teszik ezt saját maguk igényéből fakadóan — mindannyiuk közös ügyét szolgálva azért, hogy tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúránk valóban virágozzék és mindannyiunk közös kincsévé váljék. Köszönjük ezt az áldozatkész és DAL- ES TANCÜNNEPELYEK • A Kassa-vidéki (Košice-vidiek) jnb kulturális osztálya, a CSEMADOK járási bizottsága és a Járási Népművelési Központ június 19-én rendezte meg 29. alkalommal Somodi fürdőben a járási dal- és táncünnepélyt. A rendezvényen megjelent az SZLKP JB küldöttsége élén Tamás Sándorral, a járási pártbizottság titkárával. Jelen volt a dal- és táncünnepélyen Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke is. Az egésznapos rendezvénysorozatot a rendező szervek a februári győzelem 35. évfordulója jegyében szervezték. Ünnepi beszédet Tamás Sándor a pártküldöttség vezetője mondott. A rendezvény délelőtt a somodi kultúrházban kezdődött, ahol a Melódia ‘83 és a Ki mit tud? járási vetélkedő legjobbjai szórakoztatták a fiatalokat. Ezt követően Somodi fürdőben néprajzi kiállítás nyílt, majd a „Fehér liliomszál kivirágzik" címen a gyermekfolklórcsoportok bemutatója következett. Ebben a műsorban a szepsi, a tornai, a buzitai, a komáróci, a somodi, a nagyidai és a kysaki gyermekek műsorát láthatta a közönség. A Csereháti ősz című összeállításban a Kassa-vidéki járás legjobb népművészeti együttesei, szólistái és éneklő csoportjai szerepeltek osztatlan sikerrel. Békét a világnak volt a címe a dal- és táncünnepély zárórészének. Ez a buzitai és a szepsi vegyeskórus közös hangversenyével kezdődött. Őket követte a Bódva, az llosvai és az Új Nemzedék. A műsort a két vendégegyüttes, a michalovcei Zemplín és a miskolci Havas népművészeti együttes zárta. A Somodi-fürdő természeti szépsége, mint eddig is mindig, most is megfelelő keretet biztosított az immár három évtizedes hagyománnyal rendelkező ünnepségnek. Hagyományőrző és hagyományápoló együtteseink mellett bíztató látvány volt a diákcsoportok szereplése. Az idei XXIX járási dal- és táncünnepélyen több mint 700 szereplő lépett dobogóra s énekeikben-táncaikban — még a mostoha időjárás ellenére is — közel 2000 néző gyönyörködhetett. a Élményekben és szépségekben gazdagon megnyilatkozó népművészeti seregszemle volt a XXIX. járási dal- és táncünnepély. A jubileumi XXX. találkozó jövőre bizonyára méltó lesz ahhoz, amit az idén a somodifürdőben láttunk. Gál Sándor • A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság kulturális osztálya „Szocialista kultúrával a békéért" jelszóval rendezte meg az idén is a járási dal- és táncünnepélyt. A kellemes környezet, a gazdag és változatos kulturális műsor több mint kétezer nézőt vonzott a szögyéni (Svodin) akácosba. A járás legjobb folklór és éneklő csoportjai szórakoztatták a közönséget. Az idén is tapsolhattak a nézők a legkisebbek legjobbjainak: a szögyéni kisiskolások és a párkányi (Štúrovo) általános iskolások tánccsoportjának. Ez utóbbi csoport kellemes meglepetést szerzett a nézőknek. Nagy sikert arattak a Mátyusföldi táncokkal. Ezzel a műsorukkal a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválon 6
