A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-23 / 52. szám
Hallottukolvastukláttuk KÖNYV .. lelkem felfelé tör" (Tragédia-akvarellek — nógrádi tájjal) Madách Tragédiája nemcsak az írók és színházrendezök, hanem a más műfajokban alkotók egész sorát is továbbgondolkodásra késztette. A drámai költemény első értékes illusztrációja pl. már 1863-ban elkészült Than Mór keze nyomán. Azóta festők és grafikusok számtalan Tragédia-ihletésű munkájával találkozhatott a közönség. Művésznemzedékek széles tábora fáradozott azon, hogy Madách gondolatvilágát, a Tragédia eszmerendszerét sajátos kifejezőeszközökkel, a „látvány élményével tolmácsolja". Réti Zoltánt, a költő szűkebb hazájának szülöttét,, a balassagyarmati festőt, az ország határain túl is jól ismert akvarellistát ugyancsak alkotásra késztette a nagy mű. Az elmúlt években készített Tragédia-akvarelljeinek reprezentatív albumát „... lelkem felfelé tör" címmel a drámai költemény bemutatójának századik évfordulója alkalmából adták ki. Az album előszavában Kerényi Ferenc irodalomtörténész, Madách-kutató a „vízfestmény és a gondolkodás" mesterének nevezi Rétit, aki egyben „figyelmes olvasó és ecsetkezelő", „érzékeny ember és kolorista". Szerinte a festő úgy talált megoldást a látszólagos ellentmondásra, hogy birtokában van a tudományos kutatások, értelmezések legújabb eredményeinek, de nem adja fel az akvareli kínálta hagyományos lehetőségeket sem. Az albumban közölt huszonegy reprodukción elsősorban a kék, barna, zöld, sárga és fekete színek, illetve azok árnyalatai dominálnak. A tragédiabeli gondolatok látványszerű tolmácsolásánál a mester ősi emberi képzettársításokat alkalmaz, festményein a „határozott szimbolika" érvényesül. A képeket szemlélve mondja Kerényi az alábbiakat: „Az Úr barázdás-bölcs arca és az űrjelenet akárha a palóc népmesékből származnának át Réti lapjaira." De az édenkert gazdagsága is mintha „az érlelődő palócföldi nyáré" lenne. És „palóc portát" épít magának a paradicsomból száműzött Ádám — „zsúpfödeles házzal, kerítéssel". A képekhez írt előszóban találóan jegyzi meg az irodalomtörténész, hogy Réti képeinek legfőbb érdeme, hogy „visszahelyezték a Tragédiát abba a közegbe, a nógrádi tájba, amelyben az 1859/60-ban Alsósztregován megszületett". Csáky Károly HANGLEMEZ „ Ötödfélszáz énekek " Az 1760 és 1820 között élt Pálóczi Horváth Ádám mint költő, író és hagyománygyűjtő került be a magyar irodalom történetébe. Bár ügyvédi és mérnöki képzettsége is volt, leginkább mégis irodalommal, zenével és természettudományokkal foglalkozott. A németellenes, a kuruc hagyományokat ápoló köznemesség jeles képviselője volt, aki harcolt a magyar nyelv tisztaságáért és fennmaradásáért. Verseket, színdarabokat, tanulmányokat írt, legjelentősebb műve azonban az 1813-ban lezárt énekgyűjteménye, melynek ezt a címet adta: „Ó, és Új, mint-egy Ötödfélszáz Énekek, ki magam csinálmányja, ki másé". A 450 ének közül többnek maga a szerzője, de belefoglalta a gyűjteménybe korának szentimentális rokokó dalait is és számos népi dallamot. Ezek közt bújdosó énekek és virágénekek, valamint verbunkos táncdalok is vannak szép számmal. Az új, igen érdekes Hungaroton-hanglemez Pálóczi Horváth Ádámnak ebből a gyűjteményéből tartalmaz válogatást, főleg olyan énekeket, melyekről maga a gyűjtemény összeállítója ezt írta: „Vágynak ezen gyűjteményben némely olyan fajtalanabb darabok is, mint amilyeneket valaha Sappho írogatta és elvétette Ovid ..." Ezért aztán külön kuriózuma is van e lemeznek: ez az első magyar hanglemez, melynek borítójára ezt a figyelmeztetést nyomtatták: 18 éven felülieknek. A válogatásban a szókimondó, vaskos szövegű dalok egy-egy csokrát egy-egy XVIII. századi hangszeres táncdallam váltja fel a Szepsiszentgyörgyi és a Barkóczy kéziratból és az Ötödfélszáz Ének-kel egyidőben Bécsben megjelent Originalle Ungarische Nationaltänze füzeteiből. A különleges hanglemez kitűnő énekesek, színészek, zenészek és a Bakfark Consort közreműködésével készült. Érdekes, különleges hanglemez az „Ötödfélszáz énekek". Aki netán azért vásárolná meg, mert képzelőerejét „megmozgatja" a „18 éven felülieknek" figyelmeztetés, azt sietve kiábrándítom: a lemez művészi értékei, zenei különlegessége sokkal inkább jellemzőek rá mint a mondanivaló vaskossága, pajzánsága és szókimondása Sági Tóth Tibor KÖZMŰVELŐDÉS A szlovák irodalom és zene estje A CSEMADOK losonci helyi szervezete 1983. november 14-én a városháza nagytermében irodalmi estet rendezett A szlovák irodalom és zene estje címen. A színvonalas rendezvényt Princ Sándorné tanítónő, az est rendezője nyitotta meg. — Ez az est csak ismerkedés, mivel egy nép irodalmát egy este nem lehet megismerni. A mai esten a szlovák irodalom olyan alkotóit és művészeit szeretnénk bemutatni — mondotta —, akik valamilyen módon kapcsolatban voltak és vannak a magyar néppel, irodalommal, vagy ezen a tájon, a mi környékünkön születtek, éltek. A rendezvény betekintést nyújtott a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokba, kölcsönhatásokba. A lényeg az volt, hogy a közönség megismerkedjen egypár jelentős Íróval és müveikkel. Az előadó visszatekintett a két nép közötti legrégibb kapcsolatokra, majd rátért a 19. századeleji szlovák költészet ismeretére, hangsúlyozva, hogy e kor költői és alkotásaik között sok a hasonlóság. Sok szlovák költőre gyakorolt nagy hatást Petőfi költészete és tevékenysége. így Petőfi közvetlen hatása érezhető az erről a vidékről származó Koloman Banšellen is, aki a közeli Točnicán született, Hviezdoslawal közösen adta ki verseit, s itt pihen a losonci temetőben. Pavol Országh-Hviezdoslavnak — a szlovák nép legnagyobb költőjének ismertetése mellett az előadó foglalkozott Božena Slančíková-Timrava személyével, munkásságával, aki utolsó éveit Losoncon töltötte, s itt is temették el. Ján Smrek mellett méltatta Emil Boleslav Lukáč tevékenységét, aki a legtöbbet fáradozott a szlovák és a magyar kultúra közelítésén, és foglalkozott Vojtech Kondrót fordítói munkásságával. A modern szlovák lírikusok közül Ladislav Novomeský, Ján Kostra, Miroslav Válek és Andrej Plávka költészetét ismertette. A nagy tetszéssel fogadott előadást követően a losonci zeneiskola vonósnégyese Suchoň népdalfeldolgozásokat, Kiss Edit népballadát, a zeneiskola tanárnőinek madrigál kórusa népdalokat adott elő. Közreműködtek továbbá: Urbancsok Klára, Szekeres Katalin, Hadobász Eleonóra, Nagy Gabriella, Balázs Mária, Bódis Ferenc, Kiss Edit, Hadobász Nóra, Sinka Györgyi, Tóth Andrea, Fájd Anna, Kadlót Éva, Kovács Éva versekkel, illetve részletekkel. sólyom László KIÁLLÍTÁS Történelem a panelházak alatt Prága Főváros Múzeumában, mely közel az autóbuszpályaudvarhoz, a Šverma-ligetben található, rendezték meg ezt a kiállítást, amely január végéig megtekinthető. Aki eljut Prágába, nézze meg, mert a tárlókban olyan leleteket is láthat, melyek bizonyítják: elődeink évszázadokkal korábban gyakori vendégek voltak ebben a városban. A kiállítást régészek rendezték, két neves archeológus, Dr. Josef Kovánk és Dr. Jin' Havel vezetésével, az 1974—1982 közötti időszakban talált leletekből. Az új lakótelepek, a panelházak építésekor, a város csatornahálózatának, metróvonalának bővítésekor bukkantak rá a lelőhelyekre, szinte véletlenül. És a talaj mélyebb rétegeiből 18 lelőhelyen 520 különféle tárgy, pénz, ékszer, horgony, csónak, cserépedény került napvilágra. Természetesen, a feltáráskor sok-sok dokumentáló fényképfelvételt is készítettek a régészek. A rendezők pedig úgy helyezték el a tárlókba a leleteket, közelükbe a fényképeket, a magyarázó szövegeket, meg a vázlatokat és a tájékoztató térképeket, hogy a látogató nyomon követheti a feltárás munkáját. A numizmatikusok érdeklődését a II. Bfetislav korából származó dénár kelti fel, mely az óvárosi Hosszú út (Dlouhá trída) nagy ívben kanyarodó útvonala alatti sírból, a csatornahálózat építésekor került elő. Mások talán a barrandovi Zápotocký-híd építésekor talált ékszerekben gyönyörködnek majd. Mind a 18 lelőhely gazdagnak bizonyult, és a leletek alátámasztják, illetve pontosítják eddigi történelmi ismereteinket. Különösen érdekesek azok a tárlók, melyekben az óvárosi Týn-udvar — vagy ahogyan a prágaiak mondják: az Ungelt — átépítésekor talált leleteket őrzik. A X. századig királyi majorság volt ezen a területen. Később, egészen 1774-ig itt raktározták árujukat a kereskedők, ide hajtották az eladásra szánt marhákat a hajcsárok. A mindenkori uralkodó, kellő vám megfizetése fejében, védelmet biztosított számukra, s engedélyezte a vásárt. Kétséget kizáró módon bizonyítják a leletek (a XII—XIV. századból származó mérleg, kockajáték, meg a gombok, az ostorok és az állatok gondozásához szükséges szerszámok), hogy nagyon sok Duna mellől — pl. a Csallóközből — érkezett marhahajcsár, kereskedő járt itt annak ide■én Hajdú András Innen'onnan A nagy építkezéseken manapság már nem újdonság a helikopter alkalmazása. A képen Petropavlovszk város hőerőművének javítása látható, amikor a szerelők és a helikopter pilótája bravúrosan oldotta meg a bonyolult feladatot. Szőnyegbe csavarkózva, kötéllel alaposan átkötözve húzatta fel magát az angol Charles Barton egy torony oldalán 120 méter magasra. Ott kioldotta burkát, és felmászott a toronyra. A „kibábozódás" mindössze két és fél percig tartott. 8
