A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-23 / 52. szám
GALÁNTA határában egy ciroksöprűkkel megrakott teherautó jön szembe velem. Buňuel-filmbe is beillő jelenet, de engem mégsem a látvány szürrealista eleme érdekel, hanem az egyszerű, hétköznapi kérdés vetődik fel bennem: miért nincs ciroksöprü, ha egyszer van, hiszen ott viszik? Hová viszik? S mert ennek megállapítása az adott pillanatban aligha lehetséges, nem marad más, mint azt kérdezni: honnét hozzák? Nádszegröl — mondja valaki. No ezt megnézzük! A faluban aztán a fontosabb részletek is kiderülnek. Persze, a söprűk itt készülnek, pontosabban pedig a szövetkezet melléküzemági telephelyén. Irány a helyszín. Csőz Elemér az ágazat vezetője azzal kezdi, hogy az évi hárommilliós haszon, az értékesítési gondok ellenére is összejön ebben az üzemágban. Értékesítési gondok? Úgy ám! De hiszen korántsem mondható, hogy ciroksöprűktől roskadoznak az üzletek polcai. Mégis. A kézlegyintésnél többet érdemlő ellentmondás részleteibe itt most nincs mód belemenni. Maradunk tehát annál, hogy van ez a söprüüzem, és hogy miért is lett. Nagy a szövetkezet, igen sok a kézigényes nyári asszonymunka, a kertészet, a szőlő, a dohányültetvény. növelhetőségének perspektíváit számításba véve — áttérnek a kétműszakos üzemre. Annál is inkább, mert sok a gyerekes anya, akiknek az lenne jobb, ha az érdekeiknek megfelelően választhatnának a délelőtti, vagy a délutáni munka között. Nem is beszélve arról, hogy a mellékágazatnak van még tizennyolc bedolgozója is. Szintén nők, akik odahaza dolgozhatnak. A söprűkön kívül ugyanis gyufásdoboznyi nagyságú fóliaszelepek is készülnek itt — milliószámra. Ezt a terméket a fóliazsákok nagyüzemi töltésénél, a zsákok légtelenítéséhez használják, de megint csak nem ez az érdekes, hanem a talpraesett, a tagok érdekei szerint való cselekvés nyeri meg az ember rokonszenvét. Mert ugye nem mindenütt van ez így-A cirok itt, helyben, a szövetkezet hetven hektárján terem. Egy hektárnyi terület húsz mázsa cirokszalmát és húsz mázsa cirokmagot terem. Mondani sem kell, hogy a cirokmag fehérjedús, pompás takarmánycsemege. Végül álljon itt két adat: naponta azerötszáz, évente kétszázhatvanezer darab ciroksöprű kerül ki a nádszegi asszonyok keze alól. Takaros tétel, de úgy látszik, mégsem elég. Elmenöben megnyargalok egy KOMÁMASSZONY, HOL A SÖPRŰ?! De ezek idénymunkák, márpedig itt igencsak komolyan vették az igényt, hogy az asszonyokat egész évben kéne foglalkoztatni, mert hát így kívánják. Aztán így cselekedtek most azt diktálhatják tollba az újságírónak, hogy a járás szövetkezetei, mi több falvai között náluk a legteljesebb az egészévi foglalkoztatottság. A 350 női alkalmazottal dolgozó szövetkezet e helyen 106 asszonynak biztosít munkát, de mert ezt a lehetőséget jóval többen igényelik, ezért most azon törik a fejüket, hogy a termelés söprűt, de bizony nem akar velem röpülni. A gyártók szerint nem a söprűben, bennem lehet a hiba. Hiába, úgy látszik, nem vagyok boszorkány. Ők viszont boszorkányos ügyességgel dobnak a piacra napi másfél ezer darabot. De az is biztos, hogy az asszonyok ilyetén való foglalkoztatásának ötlete, ha nem is volt boszorkányos, igen jó ötlet volt. KESZELI FERENC 4
