A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-02 / 49. szám
10 ÉVES A KOMÁROMI MÚZEUMBARÁTOK KÖRE Tavaly, 1982-ben ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját a komáromi (Komárno) Dunamenti Múzeum mellett működő Múzeumbarátok Köre. Ebből az alkalomból évkönyvet jelentetett meg, melyet Mácza Mihály szerkesztett. A kiadvány magyar nyelvű, szlovák összefoglalókkal. A Kör 1972-ben alakult, s amint azt Mácza Mihály az évkönyv bevezetőjében írja: „A Múzeumbarátok Körének egy évtizedes működését összegezve megállapítható, hogy az alapításnál kitűzött céloknak megfelelően töltötte be küldetését, s hatékonyan előmozdította a Dunamenti Múzeum dolgozóinak munkáját. Lelkes tagjai összesen 1021 tárggyal gyarapították a múzeum gyűjteményét, visszaemlékezéseikkel, adatgyűjtéseikkel, kisebb tanulmányaikkal hozzájárultak Komárom és vidéke múltjának feltárásához, indítványaikkal elősegítették a műemlékvédelmi szervek munkáját, emléktáblák elhelyezését kezdeményezték a műemlék épületeken s az illetékes hatóságok jóváhagyásával néhány esetben sajátkezűig jelölték meg emléktáblával a történelmi emlékhelyeket, műemlékeket. Rendszeresen gondoztak a komáromi temetőben található neves személyiségek síremlékeit. Részt vettek a múzeum kiállításainak megnyitóin és egyéb rendezvényein." A közelmúltban megjelent 125 oldalas évkönyv, melyet a Járási Népművelési Központ fénymásolással készített, pontos képet rajzol az ünneplő Kör eddigi tevékenységéről, s egyben bemutatja a Kör tagjainak már a fentiekben jelzett szellemi tevékenységét. A Körnek jelenleg 60 igen agilis, lokálpatrióta tagja van, elnöke id. Trugly Sándor, társelnöke a 90 éves Kelemen István. A Múzeumbarátok Körének irányítója, szervezője Mácza Mihály történész, akinek lelkes munkája meghatározója az eddigi sikeres tevékenységnek. E rövid bevezető után üssük fel az évkönyv tartalomjegyzékét. Mácza Mihály a Kör tevékenységét összefoglaló beszámolója után nyolc, Komárom helytörténetével foglalkozó rövid tanulmány következik. Tudjuk, hogy milyen óriási fontossága van napjainkban is a szülőföldhöz, ezen belül egy városhoz, községhez való kötődésnek. Örök igazság az, hogy aki ismeri szülőföldjének múltját, történetét, könnyebben mozog a mindennapok sűrűjében is, hiszen tudjuk, hogy a múlt értékeinek ismerete nélkül a jövőt sem lehet tudatosan építeni. Az évkönyv első tanulmánya Ripka Titusz tollából származik, címe: „Komárom az évszázadok dokumentumaiban". A szerző tanulmányában kiigazítja Klára Krajčovičová-A FORDÍTÁSOK HATÁSA PUBLICISZTIKÁNK NYELVHASZNÁLATÁRA 2. Szószerkezetek mértéktelen halmozása az egyszerű mondatban ...... , . ROKOV (MN0ST1 KRÚŽKU MUATECOV MÚZU V KOMÁRNE ÉVES A KOMÁROMI MÚZEUMBARÁTOK KORÉ A Dunamenti Múzeum évkönyvének borítólapja nak a Vlastivedný časopis 1976/4. számában közzétett Komárommal kapcsolatos téves adatait. Többek között kimutatja, hogy az I. István által a bakonybéli apátságnak kiadott alapítólevél közönséges hamisítvány, s nem szabad eredeti dokumentumként említeni. Tóth Zoltán „Négy komáromi templom története" c. tanulmányában felvázolja a komáromi templomok viszontagságos történetét, ír a Szent András, Szent-János templomokról, a Szent Anna kápolnáról, és szegényházakról valamint a Szent Rozália Kálvária templomról. A következő tanulmányt ugyancsak ö írta, címe „A komáromi harangöntés története". A harangöntés történetének felvázolása után ír Dosztál Jakab híres műhelyéről, ahol 1922 és 1959 között 85 harangot öntöttek. Tanulmánya végén táblázaton mutatja be, hogy hova, mikor, milyen súlyú és hangú harangot szállítottak. A következő két tanulmány tulajdonképpen viszszaemlékezés Bihary Mihály tollából. Az első „Úmapi szokások Komáromban", a másik „Komáromi borbélyok és fodrászok" címmel jelent meg. Az első dolgozat megemlékezik az egykori egyházi körmenetekhez kapcsolódó néprajzi szokásokról, a másikban Bihary Mihály (egykor maga is hires borbélymester) hűen érzékelteti a hajdani borbélyok életét, küzdelmét a megélhetésért. Visszaemlékezése végén táblázatokban adja közre az egyes Komáromban működött mesterek neveit, üzleteik pontos címével együtt. Kelemen István „Emlékezés a komáromi gazdákra" c. írásában — mint egykori szekeresgazda-ivadék — a gazdacsalád egy téli napját tárja elénk, leírva az egyes napszakok tennivalóit. Komjáthy István „A labdarúgás kezdetei Komáromban" c. visszaemlékezésében felvázolja az 1900-ban megalakult Komáromi Football Club (KFC) történetének első évtizedét személyes sportélményei alapján. Az évkönyvet Sztankay József visszaemlékezése zárja „Adalék a Komáromi Csónakázó és Sport Egylet történetéhez". Az évkönyv zárólapjain Török András híres komáromi lakatosmester kovácsoltvas munkáival ismerkedhetünk meg. Az évkönyvet, annak minden tanulmányát dokumentum értékű képanyag egészíti ki. El kell mondanunk, hogy a kiadvány és a képek minősége jobb lehetett volna, ha az évkönyv nyomdai úton készül. Nagy kár továbbá, hogy csak 200 példányban jelent meg. Ennek ellenére a tartalmas kiadvány bizonyára elnyeri a nagyközönség tetszését. TRUGLY SÁNDOR Fotó: Bíró Béla A sajtóban megjelenő fordításokban, sőt eredeti szövegekben is nagyon gyakoriak a különböző mondatrészekkel, alá- és mellérendelő szószerkezetekkel telezsúfolt egyszerű mondatok. A megértés szempontjából ezek semmivel sem jelentenek kisebb megerőltetést az olvasó számára, mint az összetett illetve többszörösen összetett mondatok. Eléggé gyakori jelenség, hogy az egyszerű mondat szerkezetét szétfeszíti a belézsúfolt mondatrészek, szószerkezetek sokasága. Ilyenkor az egymástól túl messzire került, egyébként összetartozó mondatrészek kapcsolata megszakad, s ez nehezíti vagy bizonytalanná teszi a megértést. Mindez jól nyomon követhető az alábbi egyszerű mondatban: „A 6. ötéves tervidőszakban elért gazdasági és szociálfejlesztési eredmények, a termelőerők elért színvonala, a mozgósítható tartalékok, a szocialista termelő viszonyok, dolgozóink képzettsége és tudása, dolgozóink aktív és kezdeményező bekapcsolódása a szocialista versenymozgalom és a szocialista munkabrigád-mozgalom fejlesztésébe — mindez együttvéve jelentős előfeltételeit képezi szocialista hazánk 1980 utáni gazdasági és szociális fejlesztése hatékonysága elengedhetetlen növekedésének." A szerkezetek végtelen áradatát befejezésképpen egy mélyen tagolt szerkezetlánccal toldja meg a fordító (fogalmazó?), s ha a szegény olvasó türelme közben el nem fogy, hát gondolkodhatik azon, hogy mi minek az „előfeltétele". A mondatnak ez a típusa sem alkalmas arra, hogy a zavartalan kommunikáció alapvető követelményének megfeleljen. Akárcsak a többszörösen összetett mondatok, ezt is csak több önálló mondatra bontva lehet könnyebben érthetővé tenni: „A 6. ötéves tervidőszakban elért gazdasági és szociálfejlesztési eredmények jelentős előfeltételei szocialista hazánk 1980 utáni gazdasági és szociális fejlesztése hatékony növelésének. Olyan előfeltételek ezek, melyeket a mozgósítható tartalékok, a szocialista termelési viszonyok, dolgozóink képzettsége és tudása biztosit. Számithatunk ebben a szocialista munkaversenybe bekapcsolódó és a munkaverseny-mozgalmat továbbfejlesztő dolgozók kezdeményezésére is." MOSZKVÁBAN MA ... • 4 300 könyvtár van, ezekben 356 millió könyv található. • 26 hivatásos színház van. Ezekben egyszerre 36 ezer néző foglalhat helyet. A Moszkva fejlesztésére és rekonstrukciójára kidolgozott általános terv megvalósításának évei alatt felépült a Központi Bábszínház, a Központi Zenei Gyermekszínház, a Moszkvai Művész Színház, a cirkusz új épülete, máshová költözött a Szovremennyik Színház, kibővítették a Taganka Színházat. • A filmszínházakban 280 000 férőhely van. • 2 800 bölcsőde és óvoda működik, ezeket összesen 450 000 gyermek látogatja. • 1 070 általános iskola van. Az iskolákban kötelező egy idegen nyelv — angol, francia, német vagy spanyol — tanulása. • Körülbelül 250 000 tanuló- vesz részt az A megértést nagymértékben megnehezítik, vagy legalábbis az olvasás folyamatosságát megakasztják a mélyen tagolt szerkezetláncot tartalmazó egyszerű mondatok. Az ilyen bonyolult, sok különféle viszonnyal összefűzött szókígyók leginkább fordításban találhatók, de előfordulnak eredeti írások mondataiban is. Ha egy-egy hosszabb szerkezetlánc az alany és az állítmány közé kerül, a mondat lényege: az alanyállítmányi ún. predikatív viszony homályosulhat el. Ez tapasztalható a következő mondatban: „A párt irányvonalának lényege a csehek és szlovákok nemzeti felszabadító és állami önállóságért folyó harcának a társadalom és gazdasági rendszerében fokozatos szociális változásokat megvalósító közvetlen harcával való egyesítésen alapul." Első olvasásra nehéz megmondani, mi alapul az egyesítésén. Ráadásul ebben is, akárcsak -az előző mondatban a figyelmet lankasztja a hosszú felsorolás egyhangúsága, a szavak stílustalan monoton ismétlése. Megoldásának ez esetben is a több önálló mondatra való felbontás ígérkezik. Az egyes mondatrészek és szerkezetek viszonya, tehát így tehető világosabbá: „A párt irányvonalának lényege a cseheknek és a szlovákoknak a nemzeti felszabadító és az állami önállóságért folyó harca. E harcot közvetlenül összekapcsolja a társadalom szociális és gazdasági rendszerében végrehajtandó változásokkal." Az elmondottak talán azt a következtetést sugallják, hogy az egyszerű mondat jobb, mint az összetett, s az egyszerűek közül is a kevés bővítményt tartalmazó. Pedig nem erről van szó. Csupán az érthetetlenségig bonyolult szerkezetű összetett mondatokat és a szerkezetekkel túlzsúfolt egyszerű mondatokat kifogásoljuk. A sok tagmondatbóí álló többszörösen összetett mondat is lehet érthető, ha a tagmondatok s azokon belül a szószerkezetek viszonya egyértelmű. Az utaló és kapcsolóelemek helyes használatával ezt nem nehéz elérni, sem az összetett, sem pedig az egyszerű mondatban. úttöröpalotákban. az ifjú technikusok házaiban tartott foglalkozásokon, jár zeneművészeti sportiskolába. • 550 város környéki és 300 városi úttörőtábor van, ezekben egyszerre több mint 600 000 gyerek üdül. • Minden száz lakásra több mint 70 telefon jut. Évente körülbelül 160 000 új telefont szerelnek fel. • 10 108 üzlet van. Az általános fejlesztési terv megvalósításának időszakában 1 700 új üzlet létesült. • Majdnem nyolc és félezer vendéglő, kávéház, étkezde van. A legutóbbi tizenkét év alatt további 1 735 vendéglátóipari üzem létesült, ahol majdnem 400 000 vendég kaphat helyet. A Moszkvai Városi Tanács azonban úgy véli, hogy még ez sem elegendő. • Moszkvában 1 millió 700 ezer nyugdíjas él. MORVAY GÁBOR 14
