A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-04 / 45. szám

■ SM3K Basilides név összefo­nódott a magyar kul­túra két világháború közötti és legújabb kori arculatával, hi­szen Basilides Mária a nagynéni, kora híres operaénekesnője a példakép, a húzóerő az öt Basilides fiú számára. Sándor és Barna a festői, Ábris film­rendezői, a fiatalon elhunyt Iván és a kitűnő karaktereket megjelenítő Zol­tán a színészi pályán ért el sikereket. Basilides Sándor Balassagyarma­ton született 1901. febr. 3-án, meg­halt Budapesten 1981-ben. Családja néhány évet Vágújhelyen lakott, ahol édesapja közjegyző volt és innen köl­töztek a húszas évek elején Komá­romba. A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede, majd Rudnay Gyula tanít­ványa volt. Tanulmányai befejezése után Rudnay Gyula tanársegédjeként működött tovább a főiskolán. Olasz­­országi tanulmányúján az újklasszi­cizmus eredményeit tanulmányozta. 1925-től szerepeltek művei a Jókai Egyesület kiállításain, és a budapesti Nemzeti Szalon tárlatain. 1931-től tanári állást vállalt; először az ipari­­tanonc iskolában, ahol Barcsay Jenő­vel tanított együtt, majd 1936-ban meghívták az Iparrajz-iskolába tanár­nak, s végül 1951-től a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára lett 1968-ig, nyugdíjazásáig. A Komáromi Lapok 1927. április 1J3. számában megjelent önvallomá­sa a leghitelesebben szól művészi szándékáról, terveiről, hitvallásáról. Az életmű lezárult, a megtett művé­szi pálya igazolja, hogy művészi szán­dékát sikerült megvalósítania; 26 évesen így fogalmazta meg: „Az Élet gazdag adottságai fogják képezni a tárgykört, mik képpé szűrődve lelki­világomat érzékelik ... Kívánságom, akarásom mindazt elmondani, ami bennem visszhangra talál... Éppen ezért feljajduló szavam lesz az embe­ri szenvedés, segélykiáltás a többiek­hez, hogy kegyetlen önösségükben látni kényszerüljenek embertársaik fájdalmas kínlódását. Segítsetek! Akarásom, hogy ne legyen puszta emlék a szenvedés. Éljen tovább, le­gyen el nem űzhető szemrehányás, le­gyen élő lelkiismeretfurdalás mások szenvedése. Hiszen kötelességünk volna segíteni rajtuk... így lesz a művész korának lelkiismerete, ki rá­mutat bűneire, fogyatékosságaira, de ugyanakkor ő erényeinek, szépségei­nek lantosa is... Célom a munka, hogy visszaadhassam az Ember örö­mét, fájdalmát; érzékeltethessem az emberi Szépet, kiélhessem a termé­szet adta hangulatokat". Műveinek témakörét művészi programjához híven választotta meg olajképein; portréin, táji ábrázolása­in, mély emberi humánumtól átha­tott „Szegény emberek" sorozatán és gobleinjein egyaránt. A természetadta hangulatok meg­élésének egyik fiatalkori élményét nyújtja a DUNAI MALMOK c. képén (1929 olaj). A hajóaljra épített szin­tes malomépületek egymás után so­rakoznak a kikötőben őszi alkonyati hangulatban, az ezüstösen csillogó víz tükrén a visszaverődő épületré­szekkel. A türkizek, barnák és a lágy zöldek pasztellszerű árnyalataival megoldva. A Szegény emberek sorozatból a VAKOK c. képe (1925-27 között készült) az egyik legmegrázóbb kom­pozíció. A helyzetkép irreális. A két vak alakot egy dombra helyezi, s így kiélezi a két figura kiszolgáltatottsá­gát, esetlenségét. A domb alján két­oldalt a lejtőkhöz lapuló házikók jel­zik az emberi közösség közelségét s ez valamilyen távoli biztonságra utal. A Szegény emberek sorozat képei — amelyek 1927—31 között készültek -: a RÖZSESZEDÖ ASSZONYOK, a MUNKÁSCSALÁD egy sajátos értel­mezésű szürreális festői látást és ki­fejezési módot hordoznak, analógiát mutatva Weiner-Král Imre festésze­tével. 1945 után készült művein a figurák nagy klasszicista méretén változta­tott. Alakjai már nem töltik ki az egész képteret, mégis, a letisztult, szép mozdulatok által monumentális Basilides Sándor: Halászok (olaj palán. 1945). a komáromi Dunamenti Múzeum tulajdona Fotó: Bíró Béla hatásúak figurái, mint pl: a HALÁ­SZOK (1945 olaj palára festve) c. képén. Egész festészetére a mély, sötét tónusok használata a jellemző. Kivé­telt képez néhány fiatalkori festmé­nye. Képein a látvány az élmény a művész által megérlelt és újra fogal­mazott, leegyszerűsített formai meg­oldásaival jelenik meg, amelyekkel általános igazságok kimondására tö­rekedett. Képeire nincs becsalva ref­lexiók által a fény, azt művei hordoz­zák néhány világos színfolt alkalma­zásával. Basilides Sándor piktúrája a ma­gyar festészet egy izgalmas korsza­kának értékes életműve. FARKAS VERONIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom