A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-21 / 43. szám
Ä Csemadok életéből A nyári rendezvényekről A CSEMADOK kassa-vidéki (Košice-vidiek) járási bizottsága a legutóbbi elnökségi üléseken folyamatosan értékelte az idei nyári rendezvényeket. A tanácskozásokon megállapítást nyert, hogy e rendezvények színvonalas voltát a helyesen megválasztott műsorok, a járási bizottság és a CSEMADOK helyi szervezeteinek összehangolt munkája biztosította. Természetesen több rendezvény sikeréhez járultak hozzá a helyi egységes földművesszövetkezetek, vagy. mint a nagyidai esetében is, a helybeli állami gazdaság. A kassa-vidéki járásban az idei első, nyáreleji akció a Ki mit tud ? volt. A JB elnöksége és titkársága az idén első ízben hirdette meg ezt a vetélkedőt, amolyan kísérletként, nyolc kategóriában. A meghirdetett verseny nagy visszhangra talált a CSEMADOK helyi szervezeteinél, amit az bizonyít a legékesebben, hogy a bábjátszáson kívül minden kategóriába jelentkeztek versenyzők. így a május közepén Tomaváralján (Turnianske Podhradie) lebonyolított versenyen harmincnégy Az alsólánci találkozó egyik mozzanata versenyző teljesítményét értékelte a héttagú bíráló bizottság. A Ki mit tud? verseny győztesei, legsikeresebb versenyzői később szerepeltek a járási dal- és táncünnepélyen, Somodiban is. Az első járási Ki mit tud? sikerét a versenyzők színvonalas teljesítménye mellett a közönség szokatlanul nagy érdeklődése is fokozta. A CSEMADOK járási bizottsága e tapasztalatok alapján úgy határozott, hogy hasonló akciót jövőre is szervez, de az őszi hónapokban, hogy az amúgy is zsúfolt nyári rendezvények sorát ezzel ne terhelje. A CSEMADOK járási bizottsága és a helyi szervezetek a kassa-vidéki járásban évente hagyományosan három körzeti és egy járási dal- és táncünnepélyt szerveznek. Kétségtelen, hogy ennyi rendezvény megvalósítása rendkívül nagyfokú szervezettséget, és szervezői-rendezői fegyelmet kíván. A helyi szervezetek vezetői és a CSEMADOK JB elnöksége, valamint a választmány tagjai azonban már többéves, sőt helyenként évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek e téren. Az egyes rendezvények műsorát — a helyi szervezetekkel egyetértésben — a művészeti tanács állítja össze és koordinálja. Buzitán, a Kanyapta-menti dal- és táncünnepély idei rendezvénye az utóbbi évek egyik legsikeresebb népművészeti seregszemléjét hozta. Ez alapvetően a járásban tevékenykedő népművészeti együttesek és csoportok érdeme. Az abaújszinai Rozmaring, a szepsi, az alsólánci és a hími hagyományőrző, illetve hagyományápoló csoportok egyenletesen magas színvonalú teljesítménye megérdemelt sikert aratott. A buzitai rendezvényen, vendégként szerepelt a buzsáki népi együttes is. Hasonló, elismerésre méltó eredménnyel zárult a Daloló Alsólánc nevet viselő körzeti találkozó is, amelyet az alsólánci helyi szervezet évek óta magas színvonalon és jelentős számú közönség előtt valósít meg. Az is ide kívánkozik, hogy a saját szabadtéri színpadán. Ha hagyományról, folytonosságról beszélünk, akkor a nagyidai körzeti dal- és táncünnepélyt nem kerülhetjük meg. Valószínűnek tartom, hogy országos viszonylatban is ez a rendezvény egyike a legrégebbieknek. Az idén kerek évfordulót ünnepeltek: harmincadik alkalommal találkoztak itt a járás legjobb népművészeti együttesei, csoportjai és szólistái. Az idei rendezvény rangját emelte az is, hogy dr. Tamás Sándor, az SZLKP JB titkára mondott ünnepi beszédet a jubileumi rendezvényen. A másfélezer néző előtt a nagyidai llosvai, a Kis-llosvai, a nagyidai / cigány-tánccsoport, a Východniar és a Kisbalaton népművészeti együttes szerepelt. A nagyidai körzeti dal- és táncünnepélyt egyébként hagyományosan az aratás befejeztével rendezik már évek óta, így jellegében amolyan aratási ünnepségnek is nevezhetnénk. Csak természetes, hogy a nagyidai Magtermesztő Állami Gazdaság hathatós segítséget nyújt a rendező szerveknek. A járás népművészeti együttesei, csoportjai számára közel három évtizede a legrangosabb seregszemle a Somodiban szervezett járási dal- és táncünnepély. Az idén erre a találkozóra huszonkilencedík alkalommal került sor. A CSEMADOK JB a járási párt- és állami szervekkel közösen biztosítja e rendezvény politikai, társadalmi és népművészeti rangját. Annak ellenére, hogy az idén a rendezvénynek nem kedvezett az időjárás, több mint hétszáz szereplő lépett színpadra Somodifürdőben. A februári győzelem 35. évfordulója jegyében rendezett seregszemle minden tekintetben teljesítette célját. A CSEMADOK KB az idei feladatok egyik fontos pontjaként jelölte meg a művelődési táborok szervezését. Mint a közművelődés egyik jól bevált formáját szorgalmazta a kassa-vidéki járási bizottság is. még az 1982-es őszi ülésén. Ennek alapján került be a járási bizottság idei munkatervébe az első járási művelődési tábornak a megszervezése. A CSEMADOK JB elnöksége a klub-bizottsággal közösen dolgozta ki a művelődési tábor műsorát, amelyet a jnb illetékes osztálya hagyott jóvá. Ennek alapján nyílt meg Somodi-fürdőben az I. Járási Művelődési Tábor július 3-án. A július 10-ig tartó tábornak több mint 150 résztvevője volt, akik számos érdekes előadást hallgattak meg. Többek között a csehszlovák—magyar tudományos együttműködésről, aktuális jogi kérdésekről, a fejlődő országok és a kapitalista államok viszonyáról, de szerepelt a műsorban Japánról szóló utibeszámoló, előadás a szex és a családalapítás kérdéseiről, a csehszlovákiai magyar irodalom 1948 utáni fejlődéséről, a csehszlovákiai magyarok társadalmi és gazdasági viszonyainak alakulásáról ... A művelődési tábort meglátogatta Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke is, aki a szövetség feladatairól és a csehszlovákiai magyarság kulturális helyzetének alakulásáról beszélt. Az előadások mellett természetesen jutott idő az aktív sportolásra, szórakozásra is. Esténként táncház, színházi előadások, előadói műsorok, filmvetítés tette érdekessé a táborozok idejét. A szervezők a gyermekekről sem feledkeztek meg. Mesedélutánokat rendeztek részükre, sőt egy sor gyermekjátékot is megtanulhattak a táborozás ideje alatt. Az I. Járási Művelődési Tábort a JB elnöksége a folyó év egyik legrangosabb rendezvényeként értékelte. A nyári rendezvények vázlatos áttekintése azt bizonyítja, hogy a kassa-vidéki járásban szövetségünk szervei és szervezetei céltudatosan, szervezetten hajtják végre a KB és a JB által kitűzött feladatokat. Rövid három hónap leforgása alatt a jelenlegi viszonyok között öt ilyen nagyszabású rendezvényt megszervezni, megfelelő színvonalú műsorral ellátni, egyáltalán nem könnyű munka. A nagyszámú szereplőgárda utaztatása, élelmezése és még sok egyéb anyagi vonatkozású tétel komoly terheket ró a szervezőkre. Ennek kapcsán fölmerült az a kérdés is, hogy nem kellene-e redukálni a rendezvények számát a jövőben? A szervezők és a résztvevők — a közönséget is ide számolom — véleménye egyértelműen azt jelzi, hogy van érdeklődés e rendezvények iránt. A CSEMADOK JB elnöksége, értékelvén a nyári rendezvényeket — mind műsorpolitikai, mind társadalmi és anyagi szempontból — arra a következtetésre jutott, hogy a népművészeti mozgalom látná kárát, ha nem tartanánk meg azt. amit az elmúlt évek során elértünk. Ahhoz azonban — s ezt mindannyian tudjuk — nem fér kétség, hogy jövőre, vagy egy-két év múlva ehhez a mostaninál is lényegesen nagyobb erőfeszítésre lesz szükség. A hagyományok az eddigi eredmények megtartására köteleznek mindannyiunkat. GÁL SÁNDOR Fotó: Kolár Páter Dal- és táncünnepély A CSEMADOK alsóbodoki (Dolné Obdokovce) helyi szervezete augusztus végén helyi dal- és táncünnepélyt szervezett A Szlovák Nemzeti Felkelés 39. évfordulója alkalmából tartották meg az ünnepélyt Mivel ilyen eseménynek a falu lakossága szemtanúja még nem volt a falu apraja-nagyja jelen volt a dal- és táncünnepélyen. A nyitrai járás éneklő és folklórcsoportjai, a citerazenekar és a szólóénekesek megérkezésével a körülbelül 150 szereplő és a 200 néző a hősök emlékművéhez vonult ahol koszorúkat helyeztek el. A menet élén a CSEMADOK helyi szervezetének fúvószenekara haladt majd a SZISZ szervezet tagjai, s a népviseletbe öltözött lányok következtek. A hősök emlékművénél a bodoki menyecskekórus két forradalmi dalt énekelt Aztán a tömeg elindult az új kulturális és sportközpontba. A főutcán hosszan kígyózott végig a menet a fúvószenekar indulókat játszott a csoportok népdalokat énekeltek. Délután a CSEMADOK helyi szervezet elnöke nyitotta meg a dal- és táncünnepélyt Ünnepi beszédében üdvözölte a jelenlevőket méltatta az SZNF jelentőségét valamint a CSEMADOK nyolcvanezer főnyi tagságának eredményes munkáját, amelyet helyi, járási és országos rendezvényein ér el. A hazaszeretet nemes érzéséről szókra kérte azokat a résztvevőket akik még nem tagjai kulturális szövetségünknek, lépjenek be sorainkba. Köszönetét mondott a helyi nemzeti bizottságnak, a sportszervezetnek és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a nagy létesüményű kulturális és sportközpont felépítéséhez. A kulturális műsorban föllépett az érsekújvári járáshoz tartozó nagykéri (MHanovce) CSEMADOK helyi szervezet tánc- és férfi éneklő csoportja. Láthattuk a dobogón a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny idei győztesét a geszei menyecskekórust valamint a folklórcsoportot Az alsóbodoki menyecskekórus és folklórcsoport is szerepelt. A hetvenhat esztendős Karasz Mihály bácsi szépen citerázott és tréfás szövegű dalaiért sok tapsot kapott A CSEMADOK berencsi helyi szervezetének tánccsoportja Gyurién Mária tanítónő vezetésével két esetben is bemutatkozott A kálazi folklórcsoport is fellépett amely a Tavaszi szél országos népdalverseny folklórcsoportok kategóriájában harmadik helyen végzett Citerák hangjától és a vegyeskarok éneklésétől volt hangos a szabadtéri színpad és környéke. A nyitragerencsériek népdalokat adtak elő nagy sikerrel. Szomolányi Ilona, Együd Mária és Hohe Klára szólóénekesek szintén elnyerték a közönség tetszését A pogrányi folklórcsoport vidám cigányjeleneté vei zárult a gazdag és tartalmas kulturális műsor. s KARASZ TIBOR 7
