A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-14 / 42. szám
Tudomány-technika Evangelista TORRICELLI (1608-1647) Torricelli életéről viszonylag kevés megbízható adatot ismerünk, s tulajdonképpen még azt sem sikerült pontosan kideríteni, Itália melyik városában látta meg a napvilágot 375 évvel ezelőtt. Három helység is verseng érte: Piancaldoli, Faenza és Modigliana. Mindez persze nem lehet különösebb kihatással munkásságának értékelésére, hiszen vógsősoron az a lényeges, mit alkotott és mit hagyott az utókorra. Közismert tény — nem hiszem, hogy akár egyetlen fizikatanár is akadna, aki ezt nem említette volna növendékeinek —, hogy Galileo Galilei (1564—1642) volt a mestere. Benedetto Castelli (1578—1643) szerzetes, Galilei barátja (és a távcső szerelmese) ajánlotta be a tehetséges fiatalembert a súlyosan beteg, vak és már a halálra készülődő tudóshoz. Néhány hónapot töltött csupán a közelében, de ez meghatározó lett tudományos pályafutásának további alakulásában. Galilei bízta meg öt azzal a feladattal, amelynek sikeres megoldása nem sokkal később az első légnyomásmérö (barométer) megszületéséhez vezetett, s Galilei halála után a toscaniai nagyherceg Torricellit nevezte ki a mester utódjául. Galilei „Discorsi" című munkájában említi, hogy a firenzei építészeknek sok bajuk támadt egy szökőkút építése közben, mert nem tudták 18 bracciánál (firenzei rőtnél) — ami megközelítőleg 10 méternek felel meg A Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai régészeti intézetének munkatársai Pinc (Pinciná) község határában — a Temetődombnak nevezett részen, a futballpálya mellett — mentési jellegű ásatásokat végeztek az utóbbi két esztendőben. A szakemberek eleinte azt hitték, hogy itt egy későbronzkori sír található, a későbbi munkálatok során azonban kiderült hogy a föld egy románkori, a XII. század végén vagy a XIII. század elején épült templom maradványait rejti. Noha a templom a XV. — magasabbra emeli szivattyúval a vizet egy csőben. A jelenséget helytelenül azzal magyarázta. hogy a vízoszlop nagyobb magasság esetén a saját súlya alatt elszakadna. A sors iróniája, hogy 20 évvel korábban Isaac Beeckman már pontosan tudta, hogy a vízszivattyú szívócsövében azért emelkedik 10 méternyi magasságba a víz, mert a levegő addig emeli föl. Ettől függetlenül még jócskán akadt rejtély a probléma körül. Alapjában véve senki sem tudta megmondani, mi is játszódik le egy ilyen csőben szivattyúzás közben. Ha sikerülne bepillantani a cső fala mögé, máris okosabb lehetne az ember. A kívánt méretű üvegcsövet akkoriban még nem tudták előállítani, így olyan folyadékot kellett találni, amely ugyanazt produkálja mint a víz, de kisebb hellyel is beéri. Torricelli erre a higanyt szemelte ki, amely kb. 13-szor nehezebb a víznél (sűrűsége: 13,5). Emlékezetes kísérletének — amelyet róla neveztek el — a lényege a. következő: egy kellő hosszúságú (legalább 1 m), az egyik végén zárt üvegcsövet megtöltünk higanynyal ; a nyitott végét befogjuk az ujjunkkal és egy higannyal megtöltött edénybe helyezzük úgy, hogy a cső függőlegesen álljon; miután a cső nyitott vége a higanyba merült, elveszszük az ujjúnkat; azt tapasztaljuk, hogy a higanyoszlop süllyedni kezd a csőben, s kb. 76 centiméterre az edényben levő higany felszínétől megállapodik. A cső zárt vége és a higanyoszlop felszíne között légüres tér alakul ki, vagyis vákuum. Ez ma így egyszerűen és nagyon meggyőzően hangzik, tudni kell azonban, hogy a tudósok igen sokáig kételkedtek a légüres tér létezésének a lehetőségében. Arisztotelész és követői azt tanították, hogy i természet minden légüres tértől iszonyodik („horror vacui"), s maga században elpusztult romjai még a XVIII. század elején is láthatók voltak. A templom építészeti szempontból viszony» lag egyszerű építmény volt. Téglafallal behatárolt hajójának méretei: 9 X 7,5 m. A hajó fölé, ugyancsak téglából apsziszt is emeltek. Az ásatások során több mint 200, csontvázat is tartalmazó sirt tártak fel a régészek. A szakemberek véleménye szerint a templom egy olyan helyen épült, ahol korábban már állt valamilyen építmény; számos körülmény utal Galilei is ezen a véleményen volt. Torricelli viszont 1644-ben megjelent Opera geometries c. munkájában egy másfajta magyarázatot is lehetségesnek tart: „Fel lehet tételezni, hogy az az erő, amely megakadályozza a higanyt, hogy természetének megfelelően leessék, az edény belsejéből ered, akár úgy, hogy a vákuum okozza, akár úgy, hogy valamilyen nagyon ritka anyag. De én azt hiszem, hogy a hatás kívülről jön. A higany külső felületére egy ötven mérföld magas légoszlop nehezedik. így egyáltalán nem csoda, ha a higany behatol az üvegcsőbe és olyan magasra emelkedik, hogy egyensúlyt tartson a külső levegő súlyával, amely nyomja őt." Amint azt tudjuk is, a Torricelli-féle okfejtés a helytálló, s az imént ismertetett kísérlet tulajdonképpen az első légnyomásmérés volt. A teljesség kedvéért el kell azonban mondani, hogy nem Torricelli bíbelődött a higannyal teli csövekkel, hanem Vincenzo Viviani (1622—1703), aki Torricelli famulusaként, a mester utasításait követve végezte el a műveletet. Evangelista Torricelli a fizika más területein is eredményesen dolgozott. Tanulmányozta az edényekből kifolyó folyadékok mozgását és megállapította, hogy az áramló folyadék sebessége a folyadék magasságának négyzetgyökével arányos, továbbá, hogy a kiömlő folyadék úgy viselkedik mint egy hajított test, tehát egy parabolát ír le. Torricelli ezenkívül távcsövek, nagyítók és mikroszkópok szerkesztésével is foglalkozott. ígéretesen alakuló pályáját félbeszakította korai halála. Tíz nappal 39. születésnapja után, 1647. október 25-én halt meg Firenzében, valószínűleg tüdőbaj vitte el.-laczaerre, egyebek között néhány X századi kerámia-maradvány is. A füleki (Fiľakovo) Nógrádi Múzeum munkatársai a közeljövőben konzerválják és részben rekonstruálják a romokat, hogy az oda látogató turisták is megtekinthessék. (Fotó: Görföl) MILYENEK AZ ŰRSZERSZÁMOK? Természetesen mások, mint a Földön használtak, hiszen a súlytalanság állapotában dolgoznak velük. Az űrkalapács feje például üreges, az üreg acélsörétekkel van tele, amelyek a kalapácsfejtől függetlenül mozognak. Ennek köszönhető, hogy ha az űrhajós kalapácsával ráüt egy acéllemezre, az úgy odatapadt egy pillanatra, mintha mágnes vonzaná. Ezzel a kalapáccsal úgy tud kalapálni az ember az űrben, mint hagyományos rokonával egy földi műhelyben. A csipőfogót gumihurok erősíti az űrhajós kesztyűjéhez, a csavarhúzó kitámasztható, és a többi szerszám is valamilyen furfangos módon alkalmazkodik a különleges körülményekhez. A szerszámok tervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az űrhajókban egyelőre meglehetősen szűk a mozgástér, a szerelésre vagy javításra váró eszközök olykor csak üggyelbajjal közelíthetők meg, s ha az asztronauta az űrhajón kívül, űrséta közben dolgozik, munkáját a mozdulatokat sutává tevő, ormótlan üröltözék is nehezíti. EGY ROMÁNKORI TEMPLOM FELTÁRÁSA SZINTE MEGSZÓLAL Az IT—20 típusú asztali számítógép csehszlovák újdonság. Alkalmas tudományos-technikai számítások elvégzésére, mérőrendszerek vezérlésére, adatok gyűjtésére és feldolgozására, használható diszpécserállomásként és oktatógépként is. Igen egyszerűen kezelhető berendezés. Beépített taszterrel, kazettás mágnesszalagos memóriával és képernyővel szerelték föl tervezői. A készülékkel a Basic—20 jelű programnyelven lehet szót érteni. Tárolókapacitása 65 kilobyte. Az IT—20 terminál fontosabb kiegészítő eszközei a kétféle mozaiknyomtató, egy kazettás szalagtároló, koordinátaírók, lyukszalagolvasó. szalaglyukasztó — egy egész készülékcsalád. Ez a gazdag variációs lehetőségeket kínáló választék az egyik titka az IT—20 sikeres bemutatkozásának. FÖLD ALATTI SZELLEMVASÚT Az észak-franciaországi Lille városában üzembe helyezték a világ első vezető nélküli metrórendszerét. A föld alatti szellemvasútszerelvényeket a felszíni vezérlőközpontból irányítják. Az öt irányítótiszt óriási játékvasút módjára vezérli a 26 méter hosszú, két kocsiból álló szerelvényeket. Vándorló fénypontok jelzik az irányitófalon a 38 szerelvény mindenkori helyzetét, 260 tévé-kamera ellenőrzi a 13 kilométer hosszúságú föld alatti hálózat 18 állomását. Minthogy sem vezető, sem kalauz, de még állomási személyzet sincsen, az utasok csak telefonon létesíthetnek kapcsolatot a külvilággal, az irányítóközponttal. Nem alaptalanul tehát az első közvéleménykutatás során a megkérdezettek 19 százaléka azt mondta: fél a föld alatti szellemvasúton. SZUPERKÉPLÉKENY FÉM Az olaszországi Ispra kutatóintézetben alumíniumból és kalciumból készítettek szuperképlékeny ötvözetet A szabadalmazott ötvözet 500 fokos hőmérsékleten eredeti hosszúságának tízszeresére nyújtható. A szuperplasztikus ötvözetből egy munkamenetben alakíthatók ki bonyolult alakú munkadarabok és ezzel az eddigi szerszámköltségek akár 90 százalékát is megtakaríthatják. A szuperképlékeny fémformázás nagy sorozatok előállítására is alkalmas. Az alumínium-kalcium ötvözetből előállított elemeket orvosi és elektronikus készülékekben, de az építőiparban is hasznosíthatják.
