A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-23 / 39. szám

f

Jaszusch Antal (1882—1965) kassai (Košice) festőművész bátran mondható a legforradalmibb szlovákiai festők egyikének. A kelet-szlovákiai művészek közül ő volt az első. akinek Bratislavában önálló, Prágában pedig gyűjteményes kiállítása volt (mindkettő 1924-ben). S ő volt nálunk az első, aki kozmikus témájú képeket festett! Művei legjavát 1920 és 1923 között alkotta, főként saját keserves háborús tapasztalatai alapján. (Évekig volt orosz és japán fogságban, maláriát kapott, majd gyalog bejárta Kínát, Indiát, Koreát, Ceylont. Itt keresendő tragikus vízióinak eredete.) A háború utáni ember lelkiállapotának változásait, a gonoszság fluidumát ábrázolja —, írta róla a budapesti Nemzeti Szalonban rendezett tárlatának bírálója.

Jaszusch 1902—1907 között Budapesten, Münchenbeh és Párizsban látogatta a festőművészeti főiskolákat. Kezdetben a posztimpresszionizmus, a szecesszió, majd a német expresszionizmus (az ún. Kék lovas csoport), valamint a norvég E. Munch exaltált, nyomasztó légkörű képei ragadták meg. Örvénylő ritmusú, mozgalmas festményei formailag a futurizmussal is rokonságot mutatnak, de míg a futuristák a technika csodálói voltaic, Jaszusch veszedelmet látott benne. Alkotásai az emberiséget fenyegető társadalmi és technikai erők látomásai. A második világháborút és kozmikus katasztrófákat megsejtő műveivel megelőzte korát. Jaszusch az emberi ösztönöket is a

Jaszusch Antal: A város szélén (olaj, 1958). A Kelet-szlovákiai Galéria tulajdona, Kassa (Košice). Repro : Bíró Béla.

veszélybe sodró, tragikus erők közé sorolta. Ilyen figyelmeztető felkiáltások voltak pl. a Sárga malom. Kék malom, A Nap hatalma. Az élet körforgása, Vízözön, Utolsó ítélet. Golgota és más nagyméretű (kb. 3 X 3 m) képei a 20-as évekből. Prostitúció, Leánypiacon, Határvám, Kiűzetés a paradicsomból c. festményeinek átvitt értelmű erkölcsbírálata szimbolikus, a korabeli társadalmi viszonyokra vonatkoztatható (részben ezért is fogadta a kispolgárság meg nem értése ...)

Akárcsak Gwerk, Jaszusch is elmélyülten foglalkozott filozófiával. Nirvána, Elődeim, A lelkek vándorlása c. müvei (a 40-es évekből) a misztikus, orientalista tanok ismeretéről tanúskodnak. „A művészet jövőbeni útja össze fog kapcsolódni a filozófiával" — jósolta a művész egy 1943- ban adott interjúban.

Jaszusch új, expresszív tájképtípust is teremtett (Falucska a hegyek alatt. Alkonyat stb.), mellyel főleg Bauerra és Gwerkre hatott. Ezekből sem hiányzik a társadalombíráló hang: külvárosi és falusi tájképei a kelet-szlovákiai parasztok és munkások nehéz életét ábrázolják. Akárcsak figurális képeire, ezekre is rendkívüli dinamika, a vonalak kavargó sodrása jellemző.

Említett bratislavai kiállítását a közönség, s részben a kritika meg nem értése fogadta. Néhány rajongótól eltekintve iparművészinek, irodalminak minősítették alkotásait. A művész ezután még néhányszor bemutatta képeit (Kassán), majd elkeseredésében évekre visszahúzódott. Közben tovább festett, igaz, kisebb méretekben és kevésbé expresszív hangnemben. (1929-ben volt egy közös kiállítása Kassán Halász-Hradillal és Kieselbach Gézával).

Nagyszabású gyűjteményes kiállítására csak 1958-ban került újra sor (Kassán). Ebben az időben a művész felújult erővel látott neki a festésnek, s néhány képe eléri a virágkor idején született legkiemelkedőbb alkotások színvonalát. (Pl. a tűz c. képe 1961- ből, a Háború 1958—1960-ból, s néhány tájképe). Más munkái viszont valóban irodalmiságtól túltelítettek voltak, s némelyiküknek a felületes kidolgozást rótták fel.

1962-ben a művészt Kiváló munkáért kitüntetéssel jutalmazták. 1965-ben Fraňo Gibala szobrásszal közösen, Berlinben állították ki. Ugyanabban az évben. 84 évesen, a kassai kórházban hunyt el.

A. GÁLY TAMARA