A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-23 / 39. szám

Képes krónika GUSTÁV HUSÁK FOGADTA ANTON BENYÁT Gustáv Husák köztársasági elnök szeptember 6-án a prágai várban Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének a jelenlétében fogadta (kép) az Osztrák Köztársaság parlamenti küldöttségét, amely Anton Benyának, a Nemzeti Tanács elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A baráti találkozón áttekintették a csehszlovák—oszt­rák kapcsolatokat, és megállapították, hogy az együttműködés megfelel a jószomszédi kapcsolatok elveinek és a két ország állami vezetői közt .tavaly Bécsben folyt tanácskozás határozatainak. A felek egybehangzóan megállapították, hogy a kölcsönö­sen előnyös együttműködés további elmélyítése és javítása útjainak keresése mindkét ország számára hasznos, és hozzájárul a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez, az európai és a nemzetközi bizalom és biztonság szilárdításához. A BÁNYÁSZNAP MEGÜNNEPLÉSE A bányászok és energetikusok napjának 34. országos ünnep­ségei alkalmából szeptember 3-án Prievidzán tartott ünnepi ülésen Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével párt- és kormánykül­döttség vett részt. Az ágazatban elért eredményekkel és az ágazat feladataival foglalkozó beszédek elhangzása után Jozef Lenárt elvtárs mondott a bányászok és az energetikai dolgo­zók szerepét és munkáját méltató nagy tetszéssel fogadott beszédet. Felvételünkön: Jozef Lenárt köszönti a bányászokat (1. kép), a CSKP KB-hoz intézett üdvözlő levelet Jozef Lenárt­nak F. Verbich, a Szocialista Munka Hőse adta át (2. kép). HARCOK LIBANONBAN A libanoni fővárosban továbbra is folyta­tódnak az összecsapások, és Bejrut kör­nyékére szüntelenül újabb tüzérségi grá­nátok, aknák és rakéták csapódnak be. Felvételünkön: a harci alakulatok ÖTVEN ÉVE... Lipcsében ötven éve, 1933. szeptem­ber 21-én kezdődött és 1933. decem­ber 23-ig tartott A lipcsei per, a Reich­stag épülete felgyújtásának ürü­gyén a német fasiszták által a kommu­nisták ellen szervezett provokációs per. Georgi Dimitrov, a per fővádlottja a lipcsei perben elhangzott beszédé­ben leleplezte a vád hamisságát, és feltárta a német fasizmus imperialista, népellenes jellegét. A gyújtogatást Go­ring irányításával maguk a hitleristák követték el, amit a Londonban 1933 őszén lefolytatott „ellenper", valamint a II. világháború után felszínre került okmányok kétségtelenül igazoltak. A világszerte kibontakozott tiltakozó tö­megmozgalom hatására a bírák Dimit­­rovot kénytelenek voltak felmenteni. Felvételünkön: A lipcsei per Fotó: ČSTK (4), archívum (1) felvétet A SAJTÓNAP Szeptember dereka fontos eseménye a ha­ladó szellemű újságírásnak. Hatvanhárom éve. 1920. szeptember 15-én indult a cseh­szlovákiai kommunista újságírás egyik úttö­rője, a mai Pravda elődje: a Pravda chudo­by. S néhány nappal később. 1920. szep­tember 21-én jelent meg a Rudé právo, a CSKP központi orgánumának első száma. A sajtónapot minden évben a Rudé právo születésének napján, az évforduló tisztele­tére rendezzük meg. « A Rudé právo és a Pravda chudoby test­vérlapja, a csehszlovákiai haladó szellemű sajtó szintén jelentős képviselője — az 1907-től helyi közlönyként kiadott — Kassai Munkás 1920. február 15-én alakult napi­lappá. Az említett újságok és velük együtt a Csehszlovákiában 1920 táján kiadott többi kommunista jellegű sajtó munkatársai a szociáldemokrácia balszárnyához tartoz­tak. és nagymértékben elősegítették a csehszlovákiai munkásosztály forradalmasí­tását, az elnyomók elleni harc szervezését és azt, hogy Csehszlovákiában is megala­kuljon az új típusú párt: Csehszlovákia Kommunista Pártja. A burzsoázia nem nézte jó szemmel, hogy a kommunista sajtó védi a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség érdekeit.. A régi rend urai arra törekedtek, hogy a harci fegyvert elhallgattassák. A Rudé prá­vo. a Pravda chudoby, a Kassai Munkás és a többi hozzájuk hasonló szellemben irt újsá­gokat a burzsoá hatóságok gyakran elko­bozták. A Rudé právo, a Pravda chudoby és a Kassai Munkás nemcsak a hazai proletari­átus érdekeiért harcolt. Síkra szállt a szom­szédos országok proletárjainak az érdekei­ért is. Elévülhetetlen érdemük, hogy ápolták Csehszlovákia dolgozóinak a Szovjetuni­óhoz fűződő barátságát, következetesen küzdöttek a burzsoázia ellen, helytelenítet­ték a soviniszta, nacionalista, szeparatista törekvéseket, meggyőzően hirdették a munkásszolidaritást és a nemzetiségi kér­dés megoldásának a szükségességét. A mai kommunista sajtó elődei gyakran igen nehéz viszonyok között dolgoztak és kezdetben csupán néhány ezres példány­számban jelentek meg. Mégis hű krónikás­nak és a párt megbízható támaszának bizo­nyultak. a dolgozók szolgálatában álltak, a dolgozó nép igazságát hirdették. Az emlí­tett újságok ezernyi szállal kötődtek azok­hoz, akik az új rendszer megteremtéséért küzdöttek, milliók akaratát fejezték ki. Nagyrészt a Rudé právo, a Pravda chudoby és a Kassai Munkás érdeme, hogy a cseh­szlovákiai munkásosztály — az eltérő nem­zetiségi összetétel ellenére — a tőke és elnyomás ellen, a szociális és nemzetiségi jogokért mindig egységesen lépett fel. ma­gas szervezettségről és politikai fejlettség­ről tett bizonyságot. Az igaz szó, a kommu­nista sajtó hirdette eszme a tömegek köré­ben anyagi erővé vált. A meggyötört embe­reknek visszaadta az önbizalmát, a haladás híveit csatasorba állította a jobb jövőért, a felszabadulásért, a szocializmusért. Ma más körülmények között dolgozunk, mint dolgoztak elődeink. A kommunista új­ságírásnak azonban sok tekintetben ma is az a feladata, mint ami régen volt. BALÁZS BÉLA 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom