A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-19 / 34. szám
Következő számunk tartalmából: Beszélgetés Ján Mikulášsal, a nagykürtösi (Veľký Krtiš) járási pártbizottság vezetőtitkárával HAZAI TÁJAKON A Hét képes versenye Fister Ma^da: Ml ÚJSÁG A FALUBAN? Miklósi Péter: SZEPESSÉGI VÁLTOZÁSOK Zolczer János: SZERENCSÉS AUTÓSTOPP AZ A CSODÁLATOS NITINOL Címlapunkon Benda Tamás felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p„ Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie teľ: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. Tizenhárom millió devizakorona értékű berendezés télen-nyáron a szabad ég alatt vesztegel Štefan Krajíček mérnökkel, a bratislavai Doprastav ötös számú üzemének igazgatójával egy többmillió koronát érő gépsor kihasználásáról beszélgettem. A szakemberek körében — mondotta Krajíček mérnök — annak idején vita folyt arról, hogy megvegyük-e a vízierőművek medencéinek bitumenszigetelését szolgáló ritkaságszámba menő, drága gépsort. Volt egy konkurens csoport is. amely azért ellenezte a gépek általunk való megvásárlását, mert maguk is hasonlót kívánták venni, kettő ilyen viszont fölösleges luxus lenne hazánkba. Ennek az egy gépsornak is olyan magas a termelékenysége, hogy az összes hazai igényt képesek vagyunk vele kielégíteni, sőt ha kell, külföldre is elmegyünk. A gépsor megvásádása végső soron jó lépésnek minősíthető, mert kifizetődött. Vegyük példának akár a fekete-vági beruházást, ahol az eredeti elképzelések szerint két és fél évre tervezték a felső tározó meredek lejtőinek bitumenszigetelését. A Doprastav szakemberei a legbátrabb elképzeléseket is fölülmúlták, amikor 1980 augusztusában bejelentették, hogy a munkával elkészültek. Vagyis, 1979 elejétől, tehát másfél év alatt kitűnő minőségben úgy 100 ezer négyzetméternyi bitument fektettek le. A munka igényességről sokat elárul, ha figyelembe vesszük, hogy a medence meredek partja átlagosan 65 méter hosszú. Akkoriban ugyancsak szárnyra kelt egy hír, miszerint a Fekete-vágón világrekord született. Krajíček mérnök nem kis büszkeséggel mesélte, hogy a külföldön addig legnagyobb teljesítmény 50 tonna bitumen szétterítése volt óránként. Nekik a vízierőmün átlagosan 70 tonnás teljesítményt sikerült elérni óránként. — Én már akkor sejtettem — mondta —, hogy ezzel a gépsorral csodákat művelünk majd, amikor még csak kicsomagoltuk őket. Dicséretére legyen mondva a külföldi gyártónak is, hogy minden speciális igényünket a legmesszebbmenőkig kielégítette. Ez a monstrum képes olyan meredek partokat is megmászni, amelyek egy a kettőhöz arányban lejtenek. Az acélkötél, aminek segítségével kúszik a berendezés, száz méterre engedi eltávolodni a több tonna bitumennel teli terítögépet. Sajnos, e speciális gépsor nem üzemeltethető egyenes terepen. Másszóval, ezekkel a gépekkel csupán különleges megrendelőket elégíthetnek ki. Most nyilván arra gondol az olvasó, hogy akkor mégsem volt ésszerű megvenni e drága gépsort, ha ma a rozsda eszi az üzem udvarán. Amikor az üzletet megkötötték, a Doprastavban pontosan tudták, milyen sorrendben követik egymást az elkövetkező években a megrendelések. Ennek nyomán kidolgozták a kivitelezések ütemtervét is. Csakhogy itt közbeszóltak váratlan események. Az történt ugyanis, hogy azok az energetikai beruházások, amelyeken ma dolgozniok kellene, az ütemtervvel szemben lemaradást jelentettek. Rosszabbra fordult a helyzet például egy Opava menti vízierömű építkezésén, valamint a Gabčíkovo—Nagymaros-i Vízlépcsőrendszeren. Minden nap, amit ez a csaknem 13 millió devizakorona értékű gépsor kihasználatlanul vesztegel, számunkra súlyos veszteséget jelent. Krajíček mérnök egy későbbi találkozásunkkor nem kis büszkeséggel mesélte, hogy a Fekete-Vágón nyújtott termelékenység nem számit egyedi példának. Tavalyelőtt például kitünően helyt álltak a Liberec mel-2
