A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-01 / 27. szám
Jogi tanácsok dzsária a Grúz SZSZK 350 ezer lakosú autonóm köztársasága. Területe 2900 négyzetkilométer, azaz körülbelül annyi, mint a KasSa (Košice)-vidéki és tőketerebesi (Trebiáov) járásoké együtt. Sokan a Szovjetunió legszebb és legromantikusabb tájegységének tartják, s egy olyan óriási üvegházhoz hasonlítgatják, amelyet maga a természet alkotott. Az említett hasonlat igen kifejező. Igaz, Adzsária fölött nincs üvegtető, ám az északnyugattól délkeletig körívben húzódó, határalkotó és távolabbi hegyek jó védőfalnak bizonyulnak, nem engedik a délnyugat felől tenger mosta síkságra és a hegyek irányába egyre magasodó dombokra a hűvös, hideg légáramlatokat, ugyanakkor pedig a tengeröböl szárazföldi nyúlványán, padkáján felgyülemlő meleget is megtartják. Ha Finnország az „ezer tó országa", akkor ezt a Fekete-tenger melletti festői vidéket nyugodtan nevezhetnénk a „zöld természet paradicsomának", mert ott az állandóan párás és meleg levegőnek, valamint az évi 2500 mm körüli csapadéknak köszönhetően talán annyi a növényzet, mint ahány vízcsepp a közeli tenger. Ugyanakkor ott — alig 150—200 kilométerre délebbre a Kaukázus örökösen hó- és jégfedte bérceitől — szinte mindig nyár van. E szubtrópusi környezetben nagyon gyorsan nőnek a fák és hihetetlenül dús a lombjuk. Mindamellett a választék is bő: pálmák, örökzöld babérfák, fügefák, vastag levelű agavék, bambuszok, magasba nyúló eukaliptuszok, diófák, borókafenyők, valamint különböző díszbokrok ékesítik e tájat. Persze, a fák rengetegében a citrusféléké az elsőség, a bokrok, és cserjék közül pedig a teáé. Nem véletlenül. Ezek a növények jelentik Adzsária kincsét, gazdagságát. Ott terem ugyanis a Szovjetunióban előállított citrom, narancs és mandarin 60—65 százaléka, valamint a grúz tea igen jelentős hányada. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a ma hatalmas méreteket öltő teatermesztésnek nincs túl régi hagyománya ezen a vidéken. A kísérletezők csak az elmúlt évszázad derekán próbálkoztak először e növény meghonosításával. Eleinte kevés sikerrel, de a századfordulótól annál nagyobbal. Ma a zöld tealevélből nem ritkaság az 5—6 tonnás hektárhozam. (Ez a mennyiség aztán a helyi teagyárakban történő feldolgozás során végül is körülbelül a negyedére csökken). Csakva községben, a teatermesztés egyik legismertebb grúz, illetve adzsáriai fellegvárában úgy történik a teakóstoló, hogy egy 100—120 milliliter űrtartalmú csészébe 3 gramm szárított teát tesznek, azt forralt vízzel leöntik, és öt perc elteltével kezdődik az ízlelgetés. Van, akinek a „Buket Gruzii" a legjobb, van, aki az „Extrát" dicséri, vagy éppen mást tart a nyolc helyi fajta legfinomabbjának. Bár Adzsária erősen mezőgazdasági jellegű vidék — s elsősorban ezt a termelési ágazatot fejlesztik ott a legnagyobb ütemben — azért iparilag sem elmaradott. Sőt! A Szovjetunió Kaukázuson túli területén Tbiliszi és Baku után Adzsária 130 ezer lakosú fővárosa, Batumi a legjelentősebb ipari központ. Híres élelmiszeripari üzemein kívül elsősorban a gép-, elektrotechnikai és faipari üzemei, a helyi olajfinomító, a hajógyár, a dohány- és bútorgyár, továbbá a gyógyszergyár és a kémiai üzem a legismertebbek. A múltban többek között perzsa, görög, arab és török elnyomásban sokat szenvedett Adzsária ma — mindenekelőtt az utóbbi hat évtizednek köszönhetően — egy életerős vidék. A helyi lakosoknak meghitt és gazdag otthont jelent, a kirándulóknak és üdülőknek — akik általában áprilistól decemberig élvezhetik az adzsáriai nyarat — természeti szépségekkel, érdekességekkel teli igen vonzó tájat. Batumira, Kobuletire, Zeljonij Miszre, Cihiszdzinire és a többi adzsáriai településre ma legalább annyira jellemző a szép és gondosan ápolt egzotikus környezet, s színes virágerdők illatával és a hangulatos grúz népzenével telített tengerparti sétányok, a játékos szökőkutak, a grúz konyha — főleg a zöldségdús ételek — s a helyi lakosság vendégszeretete, mint a kellő szakértelemmel kezelt üvegház növényzetére az élénkség, üdeség és zavartalan fejlődés. GAZDAG JÓZSEF A szerző felvételei Adásvétel, csere és ajándékozás, valamint kisajátítás ügyében több olvasónk kérdésére előbb általánosan, majd címre szólóan válaszolunk. Az adásvételre, cserére és ajándékozásra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv 399—409 szakaszai tartalmazzák. Ingatlan esetében még a közjegyzői rendtartásnak (notársky poriadok) a regisztrációra — vagyis az ingatlanátruházási szerződések bejegyzésére, valamint az ingatlanok értékelésére vonatkozó 1969. évi 47. számú hirdetmény rendelkezései az irányadók. Az adásvételi szerződés létrejöttéhez a felek megegyezése szükséges, ami a vétel tárgyára és a vételár összegére vonatkozik. A szerződéses vételárnak nem szabad meghaladnia az érvényes árelöírásokban meghatározott értéket. Ha ilyen előírások nincsenek, akkor a vételárat becsléssel kell megállapítani. Ingatlanok esetében az ármegállapítás az 1969. évi 47. számú hirdetményben foglalt becslési szabályok szerint történik. Ingóságok esetében a vételár a felek megegyezésétől függ, de ez sem haladhatja meg a becsléssel — esetleg bírósági szakértői becsűvel megállapított értéket (például használt gépkocsik eladása esetén). Amennyiben a kialkudott vételár meghaladja a fenti elvek szerint megállapított értéket, a szerződés érvénytelen. Az adásvételi szerződésből kifolyólag az eladó köteles a vétel tárgyát a vevőnek átadni, ez pedig köteles a kialkudott vételárat megfizetni. Ingóságok eladásához elegendő a szóbeli megállapodás, de a későbbi viták elkerülése végett — ha értékesebb tárgyakról van szó — célszerű erről is írást készíteni, amelyben legalábbis a vétel tárgyát és a vételárat tüntetik fel, esetleg a vételár megfizetésére vonatkozó megállapodást (esedékességet, részleteket, fizetési határidőt stb.) is. Ingatlaneladás érvényességéhez írásbeli szer: zödés szükséges, amelyet még az állami jegyzőségnek kell regisztrálnia (bejegyeznie). A szerződésben megállapított vételárra adott 1 előleget mindig be kell számítani a vételárba. Ha a szerződés megkötésére nem kerül sor, vagy ha a szerződő felek kölcsönös megegyezéssel viszszalépnek a szerződéstől, vagy ha a szerződést a bíróság érvénytelennek nyilvánítja, akkor mindegyik félnek vissza kell adnia azt, amit a szerződés alapján már megkapott. így az eladó is köteles a vételárra adott előleget a vevőnek visszafizetni. Személyi tulajdonban lévő tárgyak (családi ház, üdülő stb.) esetében, ha társtulajdonosok vannak, akkor az eladáshoz az összes társtulajdonos beleegyezése szükséges, különben a szerződés érvénytelen. Kivételt képez, ha a társtulajdonps a tulajdoni részét valamelyik tulajdonostársának, vagy ennek házastársának, saját házastársának, vagy saját utódainak, vagy egyúttal ezek házastársának adja el vagy ajándékozza, ebben az esetben nincs szüksége a többiek beleegyezésére. Magántulajdonban levő tárgyak esetében, pl. mezőgazdasági jellegű ingatlan, kert, bérház, vagy nem családi ház jellegű épület eladásához a társtulajdonosnak nincs szüksége a többiek beleegyezésére, tehát tulajdoni részével szabadon rendelkezhetik. A társtulajdonosok megegyezhetnek a tulajdonközösség megszüntetésében. Ha ilyen megegyezésre nem kerül sor, akkor bármelyikük indítványára a bíróság ítélettel szünteti meg a tulajdonközösséget. Ha a közös dolog — ingatlan természetében megosztható, akkor a bíróság az ingatlant a társtulajdonosok tulajdoni hányada arányában természetben megosztja. Ha az ilyen megosztás nem lehetséges. akkor a bíróság az egész ingatlant egy vagy több társtulajdonosnak ítéli, akiket kötelez a többiek részének kifizetésére, úgy, hogy ezek a tulajdoni részük pénzbeli ellenértékét kapják a már említett 1969. évi 47. számú hirdetményben foglalt értékelési szabályok alapján. Ha a természetben való megosztás nem lehetséges, akkor ez év április 1 -e óta a bíróság különleges méltánylást érdemlő okok fennforgása esetén — nem köteles a tulajdonközösséget megszüntetni, s nem utalja az egész ingatlant egy tulajdonos kizárólagos tulajdonába. Ingóságok vagy ingatlanok cseréjére az adásvételre vonatkozó rendelkezések megfelelően és értelemszerűen alkalmazandók. Amennyiben a csere tárgyát képező dolgok különböző értékűek, akkor a két tárgy értéke közötti különbözet összege ajándékot képez. Az ajándékozás lényegileg szintén szerződés, amelynek az érvényességéhez a megajándékozott beleegyezése szükséges. Az ajándékozásnál rendszerint egyidejűleg kerül sor az ajándék átadására. Ha ez nem történik meg, akkor ajándékozási ígéretről van szó, amelynek érvényességéhez írásbeli forma szükséges. Az olyan ajándékozási szerződés vagy ígéret, amely szerint az ajándék átadására csak az ajándékozó halála után kerülne sor, érvénytelen. Halála esetére mindenki csak végrendelettel rendelkezhetik a vagyonával, ami bizonyos formaságokhoz van kötve (saját kezűleg írt és aláírt okirat, vagy közjegyzői jegyzőkönyv). Ingatlan kisajátítása csak az 1976. évi 50. számú építési törvény, esetleg más külön törvények alapján lehetséges, mégpedig a törvényekben meghatározott célokra (közcélok, közérdekű építkezések, létesítmények, lakásépítkezés stb. céljára). A kisajátított ingatlanért kártalanítás jár. Válasz Gy. K.-nak. Ha nem állapodtak meg az autó-alkatrészek vételárában, nem keletkezett érvényes adásvételi szerződés. Ha utólag sem egyeznének meg, akkor csak az alkatrészek természetébeni viszszaadását követelhetik, illetve ha ez már nem volna lehetséges, akkor ezeknek ellenértékét akár kártérítés, akár ú. n. jogtalan anyagi előny címén a Polgári Törvénykönyv 420. és további, valamint a 451. és további szakaszai alapján. Ezeknek az igényeknek bírósági érvényesítése ez év április 1 -e óta kétéves elévülési határidőhöz van kötve. Válasz V. Z.-nek. A nagyanyái örökségből származó kertből két testvére tulajdoni részét megvette, így az egész ingatlan társtulajdonosa lett, de az egész kertet használja. Sem a társtulajdonosok, sem a szomszéd telek tulajdonosai nem sajátíthatják ki a maga részét. A társtulajdonosok csak a Polgári Törvénykönyv 142. szakasza alapján kérhetik a bíróságon a tulajdonközösség megszüntetését, ami az ingatlan nagysága, fekvése, gazdasági kihasználhatósága és a társtulajdonosok tulajdoni hányadai arányában természetbeni felosztással történhetik. Csak ha ez nem lehetséges, akkor kerülhet sor arra, hogy az egész ingatlant valamelyik társtulajdonos kapja. Ennél a bíróságnak a célszerűségi szempontokat kell figyelembe vennie, valamint azt, hogy az ingatlant a társadalom érdekeivel összhangban lehessen kihasználni. A tulajdonközösség megszüntetésénél a kölcsönös anyagi igényeket is ki kell elégíteni, illetve rendezni kell. Válasz P. l.-nénak. A szerződéstől való visszalépés esetén a vételárelőleg a vevőnek visszajárt. A bírósági perben a pervesztes félnek meg kell fizetnie a bírósági illetéket is, ami 4 százalékot tesz ki. 50 000,— Kčs-nál ennek összege 2000,— Kčs. Dr. B. G. 17
