A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-12 / 33. szám

Következő számunk tartalmából: Keszeli Béla: DRÁGA GÉPSOR - KIHASZNÁLATLANUL HAZAI TÁJAKON - A Hét képes versenye Illés Endre: EZÜSTLÁNC Keszeli Ferenc: TARLÓSZÉLEN Hajdú András: BUKAREST Zs. Nagy Lajos: RENDETLEN NAPLÓ Címlapunkon Peter Šimončík felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon: 336'686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Krát Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p.,Ko­šice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad mindén postahivatal és levélkézbesí­tő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poscho­die. tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. A MŰVELŐDÉS - KORPARANCS Fülünkben még visszacseng a tavalyi „viszontlátásra", tenyerünkben érezzük a baráti jobb szorítását, amellyel a múlt évi táborbontás után búcsút vettünk egymástól — s íme újra köszöntőt mondhatunk: a 7. művelődési tábort üdvözölhetjük az Ipoly-vidék központjá­ban, Ipolyságon (Šahy). Bár korunkat gyorsnak, rohanónak „becézzük", eb­ben az esetben nem valamiféle felgyor­sult óraszerkezet okozza a látszati csa­lást; a múlt évi hasznos és kedves, kellemes és maradandó órák, napok láncsora nem engedte könnyen felejte­ni a táborban hallott új ismereteket, az újralátott és újakként megismert arco­kat, dalokat, de egyben sürgette, köze­lebb hozta a következő találkozót, a 7. művelődési tábort. A „tábor” szóhoz sok különböző jel­zőt kapcsoltak már a- régebbi korok s a közelmúlt is. Talán soha ilyen nemes és időszerű jelző nem díszítette ezt a szót: Táborozva is művelődni! — ez nem csak sajátos jelenség, nagyszerű tett is, hiszen korunkban a művelődés — kor­parancs. Messze magunk mögött tudjuk azo­kat az időket, amikor a tanulás, a műve­lődés csak kiváltságosok kiváltsága volt, osztálykülönbségek kifejezője. A dolgozók széles rétegei számára az is­kolák kapuit, a művelődés lehetőségét a dolgozók februári győzelme nyitotta meg harmincöt évvel ezelőtt. Ez a törté­nelmi esemény a kezdete a lenini nem­zetiségi politika érvényesülésének ha­zánkban, ami számunkra a magyar nemzetiségi kultúránk ápolását és to­vábbfejlesztését is jelenti. Nem csak a gyermekek indultak el akkor az újonnan Csinos, pirospozsgás arcú asszony sü­­rög-forog a Detva étterem asztalai kö­zött. Az ember jól ismeri az éttermek hangulatát, ínycsiklandó illatait. Első pil­lantásra azt próbálja felmérni: van-e üres hely, tiszta-e az asztal. Azután az ételkínálatot veszi szemügyre. Nos, Losoncon (Lučenec) járva mi is így tettünk, amikor betértünk a fent említett étterembe. Miután a padlózat, az asztalok, de még a helyiség levegője is csábítóan üde és tiszta volt, bizakod­va fordultunk a mosolygós fiatalasz­­szonyhoz. — Mit kínál az utazásban, munkában megéhezett, fáradt embernek? — Tízféle főtt ételből lehet választani — mondja Bondáné Kutrucz Irén. — Magyargulyás, székelygulyás, sertés- és marhahús keltgombóccal, tenmészete­megnyilt népi iskolákba, hanem a ga­­lambösz fejű parasztemberek, munká­sok, többgyermekes anyák is padba ültek, hogy elsajátítsák a társadalmi rend építéséhez szükséges alapvető is­mereteket. Akkor kezdődött el életünk­ben az a folyamat, amelyet V. I. Lenin egy 1919-iki értekezleten így jelölt meg: „A pártmunkában már kidolgoz­tuk a tömegekre való széles hatás mód­szereit, szükséges azonban összekap­csolni őket a kulturális népnevelés, ne­vezetesen az iskolai nevelés, de különö­sen az iskolán kívüli nevelés módsze­reivel". Ebből a népnevelő munkából, a kommunista párt művelődéspolitikájá­nak megvalósításából szövetségünk, a CSEMADOK kivette részét, s ezen az úton halad napjainkban is. A nagyütemű tudományos és műsza­ki haladás, a nyersanyagforrások gyors kimerülése, dráguló kitermelése, a két politikai világrendszer közti ellentétek kiéleződése az utóbbi években merő­ben új helyzetet teremtett, s ez befolyá­solja, sőt meghatározza a művelődéssel kapcsolatban támasztott igényeket is. A tudomány egykori szerepét elhagyva bevonul a laboratóriumokból a terme­lő-csarnokokba és közvetlenül hivatott befolyásolni a termelékenységet. Ebből a folyamatból nem maradhat ki a fő tényező, az ember, aki a termelés létre­hozója, de egyben az egyre hatéko­nyabb munka, a jobb ellátottság célja is. Ez teszi szükségessé, hogy az egyko­ri kedvtelésre épülő művelődés helyére a céltudatos és állandó művelődés lép­jen, mert csak az ily módon felkészült ember képes ellátni a reá háruló kor­szerű feladatokat. Csehszlovákia Kom­sen kirántott hús is kapható. Mégis inkább az éttermünk specialitásaira, a baromfiételekre hívom fel a figyelmü­ket. Azt szívből ajánlom. — A pulton „csak" grillcsirkét látok. Mi van még? — Zúzapörkölt, csirkepaprikás, liba­májas rizottó, aprólékleves és tyúkhús­leves. — A nyitvatartás ideje alatt mindig ilyen gazdag a választék? — Ha ennyire nem is, de mindig akad valami finomság. — Mivel kezdik a napot? — Én már öt órára itt vagyok, bár csak fél héttől nyitunk. Addigra elő kell készítenem mindent. — Mi ez a minden? — Elsősorban is rendbe teszem a pultot. Bekapcsolom a melegpultot. munista Pártjának Központi Bizottsága júniusi ülésén újonnan és egyértelműen meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket csak a tudomány gyakorlati érvényesítésével, a dolgozók sokoldalú felkészültségével lehet eredményesen valóra váltani. A CSEMADOK Központi Bizottsága által szervezett idei művelődési tábor is hozzájárulás az iskolán kívüli nevelés­hez, a művelődési célok megvalósításá­hoz. Megnevezése előtt ugyan csak zsenge gyermekkort kifejező sorszám áll, elmondhatjuk, hogy tartalmában, célkitűzéseiben a rendezvény az osz­tályharcok idejéből származó, haladó hagyományokat követ s ezek szellemé­ben egyben új hagyományokat is alkot. A fő cél a nemzetiségi önismeret elmé­lyítése, amelynek szerves és elválaszt­hatatlan tartozéka a többi nemzet és nemzetiség életével, kultúrájával való ismerkedés és közeledés. A táborozás hogy majd az ételt forrón tároljam, a hűtőpultra bekészítem a csak hűtve finom üdítő italokat és a sört, bekap­csolom a presszógépet. Mindent körül­járok, megnézem elég tiszták-e a mos­dók, az asztalok. Fél hétkor már jöhet­nek a vendégek, készenlétben állok a pult mögött. — Mit tud nekik adni? — Korán reggel csak sonkás tojást, tojásrántottát, kaszinótojást és a hideg saláták különböző változatait tudjuk kí­nálni. Fél kilencre azonban már meleg ételt készít a szakácsnőnk. Nagyon ügyes szakácsnőnk van. Tíz órától már az előbb felsorolt választék teljes mér­tékben kapható. Ma is már tizenegy órakor beüzentem a konyhába, hogy ne főzzön többfélét, előbb várjuk meg mi­lyen lesz a kereslet, a meglévőt adjuk el. — Mikorra fogy el a készlet? — Úgy két óra felé ritkulnak az ebé­delni akaró vendégek, addigra kiürül a tárolópult. HANGULATOS ÉTTEREM 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom