A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-05 / 32. szám
A HÉT galériája Krön Jenő: A Kovács utcai 14. ház udvara (ceruzarajz. 1926). A Kelet-szlovákiai Galéria tulajdona, Kassa (Košice). Fotó: Bíró Béla KKWJEM7 A 20-as években Kassa (Košice) a szociális beállítottságú képzőművészet központja volt. Ennek az irányzatnak az alakulásában Kron Jenő (1882—1972) grafikus fontos szerepet töltött be. Kassára a véletlen vetette, igaz ugyan, hogy a keletszlovákiai Szobráncon (Sobrance) született, de fiatalkorát Budapesten töltötte, ahol litográfusnak tanult. A Magyar Tanácsköztársaságban való részvételéért annak bukása után menekülnie kellett. Útban Románia felé Kassán állapodott meg, s itt grafikai magániskolát nyitott, mely országos, viszonylatban is színvonalasnak számított. A haladó szellemű szlovákiai művészet olyan neves egyéniségei kerültek ki belőle, mint amilyenek például Koloman Sokol és Jakoby Gyula, vagy amilyenek Bauer Szilárd és Collinásy György voltak. Növendékeibe — a nagybányai festőiskolában megismert európai avantgárd művészeti irányzatok iránti érdeklődését plántálta. A magyar képzőművészetből a Nyolcak elnevezésű konstruktivista csoport volt példaképe. Kron Jenőt kezdettől fogva a szociális szemszögű grafika vonzotta. Budapesten már 1912-ben kiadott egy — a vasgyári munkások munkáját ábrázoló — maratássorozatot. A „tiszta emberiség", mint „az új, ideális világ képviselőjének" proletkulti gondolata későbbi alkotásaiban még inkább kikristályosodott. Az alkotó szellem (1924—1925) és a Nap fia (1927) című kőnyomatsorozataiban ennek a tartalomnak a kubista expresszionizmus és a futurizmus formai eszközei felelnek meg. Kron tehát a szocialista eszme és eszmény legfrissebb formai nyelven való tolmácsolására törekedett, akárcsak a Szovjetunióban 1917 után fellépő haladó művészek ... Ehhez a szellemhez későbbi műveiben is hű maradt. Az új. szocialista ember típusát műveiben — a magyar konstruktivistákhoz hasonlóan (pl. Pór Bertalan, Uitz Béla st.) — általánosított, minden individuális vonástól mentes figurák jelenítik meg. Ezek testi, erkölcsi és szellemi erejében a művész mélyen hisz. Erős (1924—1937) című maratás —, Új ember (1924 körül) című kőnyomatsorozata, valamint A munka apoteózisa (1925 körül) és Szimfónia (1948) című alkotásai is mind ezt a meggyőződést tükrözik. Kron Jenő 1928-ban — anyagi nehézségek miatt — kénytelen volt magánjellegű grafikai iskoláját bezárni. Olaszországba, a bátyjához költözött. Csaknem 30 évig Milánóban élt, ahol grafikusként működött. 1956-ban visszatért Magyarországra. 1972-ben, 90 éves korában hunyt el. A. GÁLY TAMARA 24
