A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-05 / 32. szám

Tudomány-technika HÁROMSZOBÁS CSALÁDI HÁZ A most bemutatásra kerülő háromszobás családi ház fő teherviselő falai a telek hosszanti irányában helyezkednek el úgy, hogy az egyik térfélben (nyugat) kap helyet a tágas lakószoba, a konyha, az éléskamra és a kerti előtér, a másikban pedig a két hálószoba, a közlekedő, a fürdőszoba, és a WC, a pincelejáró, illetve a főbejárattal összekötött belépő. Amennyiben a belépőben elhelyezett beépített szekrény nélkülözhető, úgy a WC innen közvetlenül is nyitható. A konyha kétoldali toióajtóval kapcsolódik a lakószobában elhelyezett étkezőterü­lethez, míg a lakószoba további területe a család pihenését és kulturális igényeit szolgálja. -­Esztétikai megfontolásból ajánljuk a nyeregtetőt és a két balkont, ami kedvezően biztosítja a „fény és árnyék" homlokzati arányait. A főhomlokzat déli irányú, így a bejárati ajtó a keleti oldalon helyezkedik el. Tetőfedő anyagként ajánljuk a jól kiégetett hullámcserepet. KURUCZ NÁNDOR ALAGÚT A GIBRALTÁRI SZOROS ALATT Az immár évszázados álom a jelek szerint megvalósul: alagúttal kötik össze az egy­mástól 14 kilométernyire levő európai és afrikai kontinenst a gibraltári szoros alatt. Egy nemrégiben megrendezett madridi konferencián ismertették a részletes terve­ket: az alagút építési ideje körülbelül öt év, építési költsége mintegy kétmilliárd dollár, és legkésőbb évtizedünk végére elkészül­het. A Marokkó és Spanyolország között létrejött kormányközti egyezmény szabad utat ad a „herkules"-terv megvalósításának. A korábbi tanulmánytervek híd, alagút vagy felfüggesztett csövek létesítését javasolták a két földrész között. A madridi értekezlet az alagút mellett döntött, és ebben a dön­tésben része van annak is, hogy időközben Japánban 23 kilométer hosszúságú vasúti alagutat építettek két sziget között — min­den nagyobb nehézség nélkül. A közvetlen személy- és teherforgalom megteremtésén kívül az új alagútban nagy mennyiségű föld­gázt is juttathatnának Európába a gazdag algériai földgázmezőkről. KÉSŐN JÁR, LASSAN TANUL Azok a gyermekek, akik későn kezdenek járni és beszélni lassú tanulók is — ezt a meghökkentő összefüggést bizonyítják új­­zélandi orvosok legújabb vizsgálatai. A ha­gyományos intelligencia-teszttel 1037 hét­éves gyermek IQ-ját határozták meg az új-zélandi Dunedin városában, összevetve az eredményt a mamák feljegyzésével, hogy mikor kezdett el gyermekük járni és beszél­ni. A 18 hónapos korukon túl járni és beszélni kezdő gyermekek 66,7 százaléká­nak IQ-ja volt kevesebb 89 pontnál (az átlag 100 pont), a normális gyermekeknek csak 3 százaléka ért el ilyen eredményt. Az átla­gosnál kisebb IQ-jú gyermekeknek kivétel nélkül nehézségeik voltak az olvasásban. Meglepő módon, a késői beszélni kezdés nem függött össze alacsony intelligenciával vagy olvasási nehézségekkel, csak a késői járni kezdés. A kutatók szerint a késői járni kezdés lappangó problémákra utal, és korai felismeréssel, majd beavatkozással mege­lőzhetik a később már nevelési, oktatási gondokat okozó problémákat. A „MEGCSAPOLT" ÁRAPÁLY 1985 végéig felépül a Szovjetunió második tengeri árapály-erőműve a Kola-félszigeten. Egy 40 megawattos tengeri erőmű kísérleti példánya lesz, és a Fehér-tengeren, továbbá az Ohotszki-tengeren felépítendő óriás ár­apály-erőművek technológiájának kialakítá­sára szolgál. A Szovjetunió első kisméretű tengeri árapály-erőműve immár 14 éve mű­ködik a Kola-félsziget egyik tengeröblében. Az elmúlt csaknem másfél évtizedben bebi­zonyosodott, hogy a tengeri árapály-erőmü­vek más erőművekkel kombinálva működ­hetnek a leggazdaságosabban, vagyis nem­csak a tengeri dagályt hasznosítják tároló­­medencéjük feltöltésére, hanem a hőerőmű­vek és más erőművek tartalék kapacitását is. A jövő árapály-erőművei tehát az országos energetikai hálózat szerves részei lesznek, és elősegítik a különböző típusú erőművek leg­gazdaságosabb hasznosítását. HAJÓZÁS A SZIMULÁTORBAN A Szovjetunió tengerhajózási minisztériumá­nak leningrádi kiképző központjában öt pa­rancsnoki hídszimulátort helyeztek üzembe a jövendő hajóskapitányok kiképzésére. A számítógéppel vezérelt, előre programozha­tó berendezéssel a Boszporusz vagy a La Manche-csatorna forgalmas hajózóútvona­lainak és a rossz időjárási körülményeknek megfelelő viszonyokat lehet mesterségesen létrehozni. A jövendő kapitánynak az a fela­data, hogy a megfelelő úton végigvezesse hajóját összeütközés vagy zátonyra futás nélkül, így felkészülve felelősségteljes mun­kájára. KANNIBÁL CÁPAEMBRIÓK Meghökkentő élményben volt része Stewart Springer biológusnak, az amerikai Gainsville egyetem cápakutatójának. Egy nőstény tig­riscápát felboncolva, a petevezeték felnyitá­sakor egy cápaembrió mart bele a kezébe. A boncolás során mindkét petevezetékben egy-egy 23 centiméter hosszú élő cápaköly­­köt talált. A cápák szaporodását tüzetesen tanulmányozva megállapította, hogy a cápa­ivadék már az anyaméhben felfalja testvére­inek tucatjait. Egy-egy homoki tigriscápa élete során körülbelül 25 ezer, borsó nagy­ságú petét hoz létre. 15—20 pete jut szaka­szosan a petevezetékbe, ahol megterméke­nyülnek és megkezdődik a fejlődésük. Már ebben a korai fejlődési szakaszban kezdik felfalni egymást, és a két petevezetékben csak a legerősebb két embrió marad élet­ben. CSEHSZLOVÁK VERSENYAUTÓ A plzeói Metalex szövetkezet Formula Easter MTX—1—06 típusú versenyautója teljesen új konstrukció. Kitünően fekszik a pályán, mert a súlypontja rendkívül alacsonyan van. Elöl és hátul állítható aerodinamikai stabili­záló „szárnyakat” kapott. A mintapéldányba 1300 köbcentiméteres VÁZ (Lada) motort építettek be, de tervezik 65 kW teljesítmé­nyű Zasztava motor beépítését is. A 420 kilogramm tömegű versenykocsi 200 km/óra csúcssebességet érhet el. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom