A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-05 / 32. szám

kz International Hera d Tribune a gazdasági ilet gyógyulásának jeleiként értékeli az lukciókon megnyilvánuló vásárlási kedvet, i rendkívüli magas álakat, s úgy véli: vége recessziónak, legalábbis a műtárgy-keres­­;edelemben. Rekordáron kelt el New York­­lan Renoir fiatal lányt ábrázoló portréja. ■TfTTtHtT: i ŕ m ■ *ľ?TrrŕT fr fcYÁ* Fi kfí I» 1 •] r- Ui 1 oB.'V-í I»1 iFil 1 Í»W*I* Fi V kW [• IV 7: ■ • 3ífT* IEG IMÜB : Ví» sár VOJTECH MATUŠINEC Vojtech Matušinec maga építette mű­terme tulajdonképpen egy történelmi arcképcsarnok, amelyben a Nagymorva Birodalom történelmi egyéniségeinek fantázia-felidézte alakjai dominálnak. A szobrászművészről azonban egyáltalán nem mondhatjuk, hogy kizárólag a múltnak s a múltban él, hiszen jelenünk problémái legalább olyan mértékben foglalkoztatják, mint szűkebb pátriájá­nak történelme (Nyitrán született, 1917-ben). A Csallóközi Múzeumban rendezett tavalyi kiállításán úgy mutat­kozott be a közönségnek, mint a legko­molyabb emberi kapcsolatok, a népek barátsága, a történelem és a tudomá­nyos-technikai forradalom által egya­ránt inspirált, a békéért szót emelő képzőművész. Nem is csodálkozhatunk hát azon, hogy a nukleáris háború ellen kiáltó expresszív dombormüvet, a „Hi­rosima — Nagaszaki" című sajátos mó­don komponált műalkotást a prágai Béke Világtalálkozónak ajándékozta, il­letve felajánlotta a találkozó céljaira. Hirosima és Nagaszaki tragédiája, a halálfejarcú nukleáris gomba nem csu­pán történelem, hanem napjainkban is fenyegető rém, az emberiség és csodá­latos planétánk pusztulásának iszony­tató lehetősége. Művész számára ma­napság nem lehet időszerűbb feladat, mint állást foglalni az élet mellett: fi­gyelmeztetni a veszélyre, nemet mon­dani a „végítélet" szüntelenül fenyege­tő lehetőségére. Vojtech Matušinec legszebb művei (a „Hirosima — Naga­szaki", az „Anyaság", a „Szerelmesek", az ENSZ tulajdonában levő s a szerve­zet New York-i székházában látható „Az örökéletű ember") ennek az aktu­ális állásfoglalásnak a jegyében szület­tek. Művészete mindenekelőtt ezért megragadó, ezért életerős, ezért kor­szerű művészet. VARGA ERZSÉBET MŰTERMÉBEN A szobrászművész — saját portréjával. A Fatime portrét Matušinec tanítványa, a közelmúltban szobrászművésszé avatott Mag Gyula készítet­te 1977-ben Anyaság • Fotó: PrandI Sándor 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom