A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-05 / 32. szám
Hallottuk' olvastukláttuk Innenonnan KÖNYV Jászi Oszkár: A Habsburg-Monarchia felbomlása Értékes és fölötte keresett művet jelentetett meg Zinner Judít fordításában és Hanák Péter történész előszavával a budapesti Gondolat Kiadó. Jászi Oszkár könyve, A Habsburg-Monarchia felbomlása több, mint ötven éve, 1929-ben jelent meg Chicagóban angol nyelven. E könyv, amely különleges szerepet tölt be az Osztrák-Magyar Birodalom felbomlásának megokolásában, annak idején nagy port vert fel különösen Horthy Magyarországában. Jászi ugyanis a lehető legobjektívebben és szenvedélyektől mentes higgadtsággal vázolta fel azokat a történelmi, gazdasági, politikai, társadalmi, nemzetiségi stb. okokat, amelyek Európa második „beteg emberének" kimúlásához vezettek. „Ez a könyv Jászi elméleti és gyakorlati tevékenységének csúcspontja, amelyet már első megjelenésekor, 1929-ben nagy lelkesedéssel fogadtak^. ..) A legjobb liberális nevelő olvasmány a közép-európai politikáról; egyetlen hasonló tárgyú könyv sem mélyed olyannyira el az összeomlás okaiban, mint ez a könyörtelen, de megértő analízis, amely a tragédiát keserűség nélkül, de mély érzéssel Írja le" — írták róla Amerikában. Maga a szerző is hasonlóképpen nyilatkozik 1929 tavaszán: „Semmi személyes érdek nem köt már a Dunatájhoz, csak eszményeim. Jelenleg nem létezik számomra külön, elszigetelt magyar probléma, s bár lojalitásom a magam népe iránt töretlen maradt, ugyanolyan együttérzéssel fordulok a Duna-medence összes szenvedő népe felé." Jászi a későbbi tapasztalatokkal és csalódásokkal megterhelve sem a Monarchia vesztét sajnálta, inkább azon kesergett, hogy a Dunamedence utód államaiban nem valósult meg semmi azokból az elképzelésekből, amiben ö annyira bízott. A szerző a centripetális — összetartó — és a centrifugális — széthúzó — erőket dialektikus egységben tárgyalja, figyelembe véve a szociológiai, pszichológiai, vallási, nyelvi stb. különbözőségek szerepét is, és még annyi más kiváltó okot. amely végül a Monarchia bukásához vezetett. A történelmi félmúlt iránt érdeklődök, Jászi könyvében megtalálják azokat a csomópontokat, amelyek köré a szerző egy-egy problémát, problémakört épített fel és mutatott be a hozzáértő történelemtudós és mélyen humanista államférfi ragyogó előadásában. Igaza van Hanák Péternek, aki az előszóban megállapítja: „Jászi könyvét fél évszázad múltán, több kötetnyi szakirodalom súlya alatt sem tartjuk elavultnak ..." (dénes) FILM Agónia A Raszputyin-rejtély máig foglalkoztatja a történészeket, filozófusokat és művészeket egyaránt. A „végnapjait" élő cári Oroszország, II. Miklós cár udvarának muzsik-prófétája a nép legmélyebb rétegeiből bukkant elő és vált a hatalmas birodalom korlátlan urának elsőszámú manipulátorává. Hogy Raszputyin azzá lehessen, akivé lett, ahhoz persze szükségeltetett az adott „történelmi pillanat", tudniillik, hogy az agonizáló feudális rend egy lehetőséget látott benne (Raszputyin személyében), egy összekötő kapcsot a hatalom és a nép között. Az Agónia a szovjet filmművészet kiemelkedő alkotása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére készült, tehát tizenöt évvel ezelőtt. Cselekménye pedig egy évvel a forradalom előtt, 1916-ban játszódik. Valóságfeltáró tisztasága, dramaturgiai, képi ereje teszi igazán jó filmmé. Ahogy mondani szokás: művész-mozivá. Mert valódi mozi. Mentes a visszatetszést kiváltó émelygős pátosztól, jók—kontra—gonoszok-féle, agyonunott sémáktól. Holott maga a téma bőven kínálja az alkalmat mindenre. Elem Klimov rendező azonban nem a kalandokban jócskán bővelkedő kalandor-életút látványos-izgalmas krónikáját kívánta vászonra vinni, hanem annak a társadalomnak a kórképét, amely lehetőséget biztosított Raszputyinnak, hogy a mintegy negyvenöt évig tartó élete alatt olyan döbbenetes karriert fusson be, amilyent befutott. Raszputyin ördögi szélhámos volt, Raszputyin olyan meghatározó élmény mintha Dosztojevszkij találta volna ki. Klimov filmje olyan meghatározó élmény minden mozinéző számára, hogy az általa nyert Raszputyin-kép felér egy vaskos tanulmány figyelmes áttanulmányozásával. Történelmi tablót így érdemes filmre vinni, ahogyan Elem Klimov rendező és alkotó gárdája tette: adni a szemnek, a szívnek és a szellemnek. Egyforma mértékkel, mesterien. Alekszej Petrenko, a címszereplő emlékezetesen szuggesztív alakítást nyújt. A film színes ugyan, de helyenként — s a legjobb helyeken — fekete-fehér jelenetek teszik hitelesebbé. Kiss Péntek József HANGLEMEZ Tony Evans Tony Evans és kitűnő Big Band-je napjainkban nemcsak Nagy-Britanniában, hanem világszerte a népszerű könnyűzene előadóinak élvonalába tartozik immár évek óta. A tartós és átütő siker a kiváló zenekar számos erényével magyarázható. Az együttes kitűnő muzsikusokból áll, akik mesterei hangszereiknek, vezetőjük, Tony Evans pedig egyike a legképzettebb és legtehetségesebb karmestereknek, akik jelenleg a könnyű műfaj területén tevékenykednek. Repertoárjukban élvonalbeli szerzők legnagyobb sikerszámai szerepelnek, s ha hozzátesszük, hogy e sikerszámok rendkívül igényes és színvonalas hangszerelésben szólalnak meg, akkor érthetővé válik, miért tartozik ez a kitűnő zenekar a világ legjobb ilyen jellegű együttesei közé. Tony Evans Big Band-je gyakori vendége a brit televíziónak, hangversenyeikre pedig már hetekkel előtte lehetetlen belépőjegyet szerezni. Magasfokú mesterségbeli tudásuknak, precíz és kifejező játékuknak, Tony Evans nem mindennapi karmesteri kvalitásainak köszönhető, hogy számos tánc- és popdalfesztiválra kapnak kísérözenekarként meghívást. Az együttes számos hangversenykörúton is részt vett, s többek közt olyan kiválóságokat kísért, mint pl. Mary Hopkins, Tom Jones, Gilbert 0. Sulivan és Engelbert Humperdinck. Csak dicséret illeti az Opus hanglemezkiadó vállalatot, amiért a közelmúltban az angliai Téma Records vállalattal közös kiadásban jelentette meg Tony Evans együttesének nagylemezét „Táncolni van kedvem" („ľm in the Mood from Dancing") címmel. A lemez az együttes repertoárjának legismertebb dalaiból tizenkét számot mutat be. A melodikus dallamok jól érzékeltetik a nagyszerű zenekar minden erényét. Kitűnő karmester, magas színvonalú „csapatmunka", a zenekarhoz kitűnően idomuló vokálegyüttes, ötletgazdag és fantáziadús hangszerelés, vérbeli muzsikusok „sztárparádéja" — talán igy jellemezhetnénk röviden az együttes teljesítményét. Sági Tóth Tibor TÁNC Kambodzsa Művészegyüttese Nemrég Bratislavában vendégszerepeit a Kambodzsai Népköztársaság Művészegyüttese, amelyet Pich Tum Kravel, a Tájékoztatási és Kulturális Minisztérium Művészegyüttesének igazgatója vezetett. Az együttes a Pol Pót rezsim bukása (1979. január 7.) után alakult. Még ugyanebben az évben az együttes megkapta a Kambodzsai Népköztársaság Művészegyüttese megtisztelő címet. Az együttesnek megalakulása óta a fővároson kívül, a járási központokban körülbelül 1200 fellépése volt. Műsoruk repertoárja a népdaloktól a klasszikus baletten, vígjátékon, modern zenén, valamint a klasszikus zenén keresztül egészen a kórusénekig terjed. Kambodzsa legelterjedtebb táncformája: az udvari tánc. Hagyományai a régmúlt időkbe nyúlnak vissza. Legfontosabb eleme nem a zene vagy a koreográfia, hanem a legendák és a mondák. E tánc elválaszthatatlan része a zenekari kíséret és a női kórus, amely a történetet elmondja. A hagyományos balett a gesztikulálásra épül. Ezek a mozdulatok a rítusokat tökéletesen kifejezik. Az Ang-kor birodalom virágzása idején (IX—XV. század) a székesegyházak és paloták könyvtáraiban rengeteg táncművészettel foglalkozó irodalom volt, de a Sziám-törzsek betörése után a főváros, Pnom Penh, elpusztult, s vele együtt a táncművészet is. A klasszikus balett később egyszerűsödött és új formát öltött. Ebben a balettben a khmerek ma is egy kéz 32 pozíciójáról beszélnek. * A felszabadulás óta új művészet jött létre: a pantomimjáték. A kambodzsai Művészegyüttes ez idáig már több országban vendégszerepeit, többek között Laoszban, Vietnamban, Lengyelországban, a Szovjetunióban, az NDK-ban és másutt. Csehszlovákiából Bulgáriába, majd Magyarországra utaznak. Köbölkúti József Poroszka, ballagó a neve annak a guru székhez csatlakozó betegágynak, amely egy angol orvos tervezett mozgássérült számára. A szokványos egyszemélyes rr retü ágy középső szakasza a külső fel elmozdítható (lásd a képet), s oda begörd hét a beteg a görszéken. Annak karfája támlája kiemelhető s így a beteget nem k átemelni az ágyra: a székről egyszerű ráfordulhat a fekhelyre. Angol stábbal és amerikai színészekkel szített tévéfilmsorozat John F. Kenni ezernapos elnökségének történetét jele meg. A húsz évvel ezelőtt, 1963. novem 22-én meggyilkolt elnök szerepét az Apó lipszis most című film sztárja. Martin Shi alakítja. Jacqueline Kennedy szerepéber egyelőre ismeretlen Blair Brownt láthal majd a nézők.
