A Hét 1983/1 (28. évolyam, 1-26. szám)

1983-05-20 / 21. szám

á Csemadok életéből A szesztai éneklő csoport (Gazdag József felvétele) SZESZTÁNAK HÁROM TORNYA VAN A három tornyot emlegető népdalt először a hetvenes évek közepén hallottam az akkori­ban megalakult szesztai Menyecskekórus előadásában. Ez a dal is ott szerepelt műso­rukon. amelyet 1979-ben a népdalénekesek Tavaszi szél... versenyének körzeti, majd járási fordulóján s végül országos döntőjén adtak elő. Mégpedig olyan szépen, hogy mindjárt elsők is lettek a hagyományőrző éneklő csoportok kategóriájában. Az 1973-ban megalakult együttesnek ti­zenkét tagja volt, s tíz év múltával ma is ugyanennyien találkoznak minden hétfőn este, hol a kultúrházban, hol az óvodában —- itt főleg, ha hidegre fordul az idő. A kassavi- déki járás egyik legaktívabb CSEMADOK- szervezete dolgozik e kis faluban; a taglét­szám meghaladja a 120-at, s a szervezeti élet fejlesztésére is mindig nagy gondot fordítottak. Szaniszló Irmát, az éneklő csoport vezető­jét kértem meg elevenítse fel azokat az időket, amikor a csoportot megalakították. — A CSEMADOK helyi szervezetének ve­zetőségi ülésén született meg a döntés, hogy éneklő csoportot kell alakítani — emlékezik Szaniszló Irma. — Én ezen az ülésen nem vettem részt, mert valahova el kellett utaz­nom. De másnap már eljöttek hozzánk, hogy menjek és is. Tudták, hogy szeretek énekelni, és hogy sok régi nótát ismerek. Nem kellett kétszer kérni, mentem, ahogy a többiek is. Hát valahogy így kezdődött tíz évvel eze­lőtt... — Tizenkettőn voltak akkor is, mint most. — Igen, de azóta megfiatalodott a cso­port. — Sokan kiestek? — Inkább azt mondanám, hogy kiöreged­tek néhányan, s már nehezen viselték a hosszabb utazást. De maguk helyett menyü­ket, lányukat vagy az unokáikat küldték éne­kelni a csoportba. — Vagyis megmaradt a folytonosság. — így is lehetne mondani. — Első alkalommal 1974-ben jutottak be a Tavaszi szél... országos döntőjébe, s mindjárt elnyerték az első dijat. Azóta min­den döntőn ott voltak, s mindig elsők lettek, kivéve amikor a Csereháti új kenyér című összeállításban egy nagy együttes részeként szerepeltek. Ez az összeállítás akkor a máso­dik díjat kapta. Én azonban most arra volnék kíváncsi, mit énekeltek az első döntőn. — Öt-hat dalból állt ez a csokor, amellyel akkor elsők lettünk. A műsorban szerepelt a „Szép Szeszta falunak drót a kerítése" című, aztán az írem, írem fehér írem kezdetű dal, emlékszem a közönségnek a Nem szeretek vastagnyakú parasztot meg a Három bokor saláta kezdetű tetszett a legjobban. — Április végén ünnepi műsor keretében emlékeztek meg a csoport megalakulásának tizedik évfordulójáról. Milyen lesz ez a mű­sor? — Felújítjuk az első műsorunkat, amiről az imént beszéltem, de úgy, hogy az alapító tagok is szerepelnek majd. Az egykori aktív énekesek talán jobban örülnek az esemény­nek, mint mi. Nagy örömmel járnak ismét a próbákra, s bizony van, amikor még késő este is alig akarnak hazamenni. Tegnap is negyed tizenegyig énekeltek... — Kaptak-e, kértek-e valaha is elsősorban szakmai segítséget, amikor egy-egy nagyobb versenyre készültek? — Nem kaptunk, de nem is kértünk. A dalok nagyobb részét Tamás Ilonától és Tóth Gizellától tanultuk, s persze a többiek is hoztak magukkal otthonról néhány szép népdalt. Énekeltünk, ahogy anyáinktól, nagy­anyáinktól hallottuk... A próbákon pedig kölcsönösen kijavítottuk egymást. — Tavaly ősszel Nagykaposon a kerületi fordulóban ismét elsők lettek, s ez azt jelenti, hogy Zselizen megint részt vehetnek a Tava­szi szél... idei országos döntőjén. — A tizedik évfordulóra rendezett műsor után hozzáfogunk a felkészüléshez. Zselizen új népdalcsokorral fogunk szerepelni. Az ed­digiekből úgy látszik, hogy nagy a konkurren- cia. Nehéz volna előre megmondani, hogy sikerül-e ismét ugyanolyan jó helyezést elér­ni, mint eddig. A Tavaszi szél vizet áraszt országos döntő­jére való készülődés mellett a szesztai ének­lő csoport a himivel együtt az alsólánci helyi szervezet Kukoricafosztó című összeállításá­ban is szerepei. Van tehát elég munka, van lehetőség a szereplésre, bizonyításra a jubi­láló szesztai éneklő csoport számára. GÁL SÁNDOR EREDMÉNYDÚS NAPOK Az idei Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat a város felszabadulása 38. évfordu­lójának és anyanyelvi kultúránk és hagyomá­nyaink ápolásának jegyében rendezte a CSE­MADOK érsekújvári helyi szervezete. A tizennegyedik alkalommal megrendezett ünnepségsorozat tartalmában és színvonalá­ban egyaránt a legrangosabb rendezvénye volt a helyi szervezetnek. Az egyes esemé­nyek látogatottsága is igazolja ezt a megálla­pítást Valamennyi műsor nagy érdeklődést váltott ki a tagság és a lakosság körében, s ez a jó propagációnak és a személyes agitá- ciónak is köszönhető. Külön öröm, hogy az egyes műsorok aktív résztvevői, szereplői vol­tak a város kis- és nagydiákjai, fiataljai. A Czuczor Gergely szobrának megkoszorú­zásával kezdődött ünnepségsorozatot Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke nyitotta meg. Ezután az Ifjú Szívek ének- és zenekara adta elő Emlékezés Kodály Zoltánra című színvonalas és tartalmas műsorát. Felejthe­tetlen élményt nyújtott Vas Ottó ipofysági tanár irodalmi összeállítása. Új műsorával mutatkozott be a vendéglátó újvári helyi szervezet irodalmi köre. A Költők voltak, barátok voltak című összeállítással Babits Mihátyra és Juhász Gyulára emlékeztek, szü­letésük 100. évfordulója alkalmából. A Gyerekek, gyerekek című műsorban a Czuczor Gergely Általános Iskola diákjainak tánccsoportja és kisszínpada mutatkozott be a közönségnek. Az ünnepség egyik kiemelkedő része volt az irodalmi vetélkedő. Grendel Lajos Galeri című művével négy középiskola diákjai ké­szültek fel a versenyre. A hét versenyző csoport alapos felkészültségről, a mű jó értel­mezéséről tett tanúságot. A színvonalas ve­télkedőn az író is részt vett. Szép élményt nyújtott még a nemzetközi társastánc-verseny, a város felszabadulásá­nak emlékére alapított serleget az érsekújvári helyi szervezet Keller Gábor vezette csoportja nyerte el. Fontos része volt a Czuczor Gergely-napok- nak a CSEMADOK KB által rendezett kétna­pos országos szeminárium. Az első napon, március 26-án Petrik József, a CSEMADOK KB titkára megnyitó beszédében az irodahm- népszerűsítés jelentőségéről, a népművelés e formájának időszerűségéről szó/L Dr. Sima Ferenc kandidátus, egyetemi docens: Czu­czor Gergely munkássága s a szótárírás prob­lémái címmel tartott előadást Délután Fónod Zoltán, a Madách Könyv- és Lapkiadó könyv- ajánlata és a könyvterjesztés kérdései című tájékoztató jellegű előadásával kapcsolatban több vita felszólalás hangzott el a kiadói tevé­kenységről, a keresett és a kevés példány- számban megjelenő hazai könyvekről, az MKBK és az MVBK megszűnéséről, a köny­vesboltokban későn vagy egyáltalán nem kapható könyvekről, a leszállított könyvek értékéről stb. Másnap, 27-én Szi/vássy József: Az iroda­lomnépszerűsítés formái és módszerei a csehszlovákiai magyar sajtóban címmel tar­tott előadást A vita keretében sző esett arról is, hogy több kerekasztal-beszélgetésre lenne szükség írók-olvasók-szerkesztők részvételé­vel. DÁNIEL ERZSÉBET az ipolyhídvégi Trevalecz László idei szereplé­sét Mindketten nagyon jó előadók, sokat tanulhattak volna' tőlük a fiatalok. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az idei járási seregszemlén nem voftak tehetséges előadók. Kiváltképp az V. kategória versmondói között alakult ki erős mezőny. De vegyük sorjában az egyes kategóriák szereplőit A IV. kategóriában mindössze két vers­mondó indult A tapasztaltabb csábi Filip Mária lett az első. Valóban nagyon szépen tolmácsolta Tóth Árpád: Elfelejtetted a napot című versét Klacsó Adrianna (Kelenye) első alkalommal indult járási versenyen, és a második helyen végzett. A három prózamon­dó közül az ipoly nyéki Sztankovics Magdolna került az első helyre, megelőzve Vidó Józsefet (Csábi és Badó Valériát (Ipolyvarbój Mint már jeleztem, az V. kategória vers­mondói között erős mezőny alakult ki. Akik indultak — Bálik Judit Garainé Belák Kata­lin, Oroszlány Mária, Tóth Teréz, Szaniszló Judit, Kotoráné Belák Rózsa — valamennyi- en jó szavalók és rendszeres résztvevői a járási versenynek. A zsűri Kotoráné Belák Rózsa előadását jutalmazta a legmagasabb pontszámmal. Gyurcsó István: Európában című versét tolmácsolta rendkívül jó átérzés- sel. Ebből a kategóriából a kerületi verseny másik résztvevője Tóth Teréz (Csábi lett. A harmadik helyen Szaniszló Judit (IpolynyékJ végzett. Az ipolyvarbói Bagdal Eszter volt az V. kategória egyetlen prózamondója. Nem azért került az első helyre, mert egyedül indult, hanem azért, mert valóban színvona­lasan adta elő Asztalos István: Hogyan lett a kakukkból kakukk című elbeszélését. Csáky Károly a bíráló bizottság elnöke így summázta véleményét a vers- és prózamon­dók járási versenyéről: — Lényegében színvonalas járási vetélke­dőnek voltunk szemtanúi.-Különösen az V. kategória versmondói nyújtottak az átlagos­nál jobb teljesítményt Ami a versek kiválasz­tását illeti, a szép szó tolmácsolói bátrabban nyúlhattak volna kortárs magyar költők mű­veihez. És még egy fontos észrevétel. A vers- és prózamondók versenyén csak egyetlenegy szakmunkás fiatal vett részt Ebből adódik az a követelmény, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a szakmunkásképző intézetek fiataljainak. Képek és szöveg; BODZSÁR GYULA 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom