A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-20 / 21. szám
á Csemadok életéből A szesztai éneklő csoport (Gazdag József felvétele) SZESZTÁNAK HÁROM TORNYA VAN A három tornyot emlegető népdalt először a hetvenes évek közepén hallottam az akkoriban megalakult szesztai Menyecskekórus előadásában. Ez a dal is ott szerepelt műsorukon. amelyet 1979-ben a népdalénekesek Tavaszi szél... versenyének körzeti, majd járási fordulóján s végül országos döntőjén adtak elő. Mégpedig olyan szépen, hogy mindjárt elsők is lettek a hagyományőrző éneklő csoportok kategóriájában. Az 1973-ban megalakult együttesnek tizenkét tagja volt, s tíz év múltával ma is ugyanennyien találkoznak minden hétfőn este, hol a kultúrházban, hol az óvodában —itt főleg, ha hidegre fordul az idő. A kassavidéki járás egyik legaktívabb CSEMADOK- szervezete dolgozik e kis faluban; a taglétszám meghaladja a 120-at, s a szervezeti élet fejlesztésére is mindig nagy gondot fordítottak. Szaniszló Irmát, az éneklő csoport vezetőjét kértem meg elevenítse fel azokat az időket, amikor a csoportot megalakították. — A CSEMADOK helyi szervezetének vezetőségi ülésén született meg a döntés, hogy éneklő csoportot kell alakítani — emlékezik Szaniszló Irma. — Én ezen az ülésen nem vettem részt, mert valahova el kellett utaznom. De másnap már eljöttek hozzánk, hogy menjek és is. Tudták, hogy szeretek énekelni, és hogy sok régi nótát ismerek. Nem kellett kétszer kérni, mentem, ahogy a többiek is. Hát valahogy így kezdődött tíz évvel ezelőtt... — Tizenkettőn voltak akkor is, mint most. — Igen, de azóta megfiatalodott a csoport. — Sokan kiestek? — Inkább azt mondanám, hogy kiöregedtek néhányan, s már nehezen viselték a hosszabb utazást. De maguk helyett menyüket, lányukat vagy az unokáikat küldték énekelni a csoportba. — Vagyis megmaradt a folytonosság. — így is lehetne mondani. — Első alkalommal 1974-ben jutottak be a Tavaszi szél... országos döntőjébe, s mindjárt elnyerték az első dijat. Azóta minden döntőn ott voltak, s mindig elsők lettek, kivéve amikor a Csereháti új kenyér című összeállításban egy nagy együttes részeként szerepeltek. Ez az összeállítás akkor a második díjat kapta. Én azonban most arra volnék kíváncsi, mit énekeltek az első döntőn. — Öt-hat dalból állt ez a csokor, amellyel akkor elsők lettünk. A műsorban szerepelt a „Szép Szeszta falunak drót a kerítése" című, aztán az írem, írem fehér írem kezdetű dal, emlékszem a közönségnek a Nem szeretek vastagnyakú parasztot meg a Három bokor saláta kezdetű tetszett a legjobban. — Április végén ünnepi műsor keretében emlékeztek meg a csoport megalakulásának tizedik évfordulójáról. Milyen lesz ez a műsor? — Felújítjuk az első műsorunkat, amiről az imént beszéltem, de úgy, hogy az alapító tagok is szerepelnek majd. Az egykori aktív énekesek talán jobban örülnek az eseménynek, mint mi. Nagy örömmel járnak ismét a próbákra, s bizony van, amikor még késő este is alig akarnak hazamenni. Tegnap is negyed tizenegyig énekeltek... — Kaptak-e, kértek-e valaha is elsősorban szakmai segítséget, amikor egy-egy nagyobb versenyre készültek? — Nem kaptunk, de nem is kértünk. A dalok nagyobb részét Tamás Ilonától és Tóth Gizellától tanultuk, s persze a többiek is hoztak magukkal otthonról néhány szép népdalt. Énekeltünk, ahogy anyáinktól, nagyanyáinktól hallottuk... A próbákon pedig kölcsönösen kijavítottuk egymást. — Tavaly ősszel Nagykaposon a kerületi fordulóban ismét elsők lettek, s ez azt jelenti, hogy Zselizen megint részt vehetnek a Tavaszi szél... idei országos döntőjén. — A tizedik évfordulóra rendezett műsor után hozzáfogunk a felkészüléshez. Zselizen új népdalcsokorral fogunk szerepelni. Az eddigiekből úgy látszik, hogy nagy a konkurrencia. Nehéz volna előre megmondani, hogy sikerül-e ismét ugyanolyan jó helyezést elérni, mint eddig. A Tavaszi szél vizet áraszt országos döntőjére való készülődés mellett a szesztai éneklő csoport a himivel együtt az alsólánci helyi szervezet Kukoricafosztó című összeállításában is szerepei. Van tehát elég munka, van lehetőség a szereplésre, bizonyításra a jubiláló szesztai éneklő csoport számára. GÁL SÁNDOR EREDMÉNYDÚS NAPOK Az idei Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat a város felszabadulása 38. évfordulójának és anyanyelvi kultúránk és hagyományaink ápolásának jegyében rendezte a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete. A tizennegyedik alkalommal megrendezett ünnepségsorozat tartalmában és színvonalában egyaránt a legrangosabb rendezvénye volt a helyi szervezetnek. Az egyes események látogatottsága is igazolja ezt a megállapítást Valamennyi műsor nagy érdeklődést váltott ki a tagság és a lakosság körében, s ez a jó propagációnak és a személyes agitációnak is köszönhető. Külön öröm, hogy az egyes műsorok aktív résztvevői, szereplői voltak a város kis- és nagydiákjai, fiataljai. A Czuczor Gergely szobrának megkoszorúzásával kezdődött ünnepségsorozatot Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke nyitotta meg. Ezután az Ifjú Szívek ének- és zenekara adta elő Emlékezés Kodály Zoltánra című színvonalas és tartalmas műsorát. Felejthetetlen élményt nyújtott Vas Ottó ipofysági tanár irodalmi összeállítása. Új műsorával mutatkozott be a vendéglátó újvári helyi szervezet irodalmi köre. A Költők voltak, barátok voltak című összeállítással Babits Mihátyra és Juhász Gyulára emlékeztek, születésük 100. évfordulója alkalmából. A Gyerekek, gyerekek című műsorban a Czuczor Gergely Általános Iskola diákjainak tánccsoportja és kisszínpada mutatkozott be a közönségnek. Az ünnepség egyik kiemelkedő része volt az irodalmi vetélkedő. Grendel Lajos Galeri című művével négy középiskola diákjai készültek fel a versenyre. A hét versenyző csoport alapos felkészültségről, a mű jó értelmezéséről tett tanúságot. A színvonalas vetélkedőn az író is részt vett. Szép élményt nyújtott még a nemzetközi társastánc-verseny, a város felszabadulásának emlékére alapított serleget az érsekújvári helyi szervezet Keller Gábor vezette csoportja nyerte el. Fontos része volt a Czuczor Gergely-napoknak a CSEMADOK KB által rendezett kétnapos országos szeminárium. Az első napon, március 26-án Petrik József, a CSEMADOK KB titkára megnyitó beszédében az irodahmnépszerűsítés jelentőségéről, a népművelés e formájának időszerűségéről szó/L Dr. Sima Ferenc kandidátus, egyetemi docens: Czuczor Gergely munkássága s a szótárírás problémái címmel tartott előadást Délután Fónod Zoltán, a Madách Könyv- és Lapkiadó könyvajánlata és a könyvterjesztés kérdései című tájékoztató jellegű előadásával kapcsolatban több vita felszólalás hangzott el a kiadói tevékenységről, a keresett és a kevés példányszámban megjelenő hazai könyvekről, az MKBK és az MVBK megszűnéséről, a könyvesboltokban későn vagy egyáltalán nem kapható könyvekről, a leszállított könyvek értékéről stb. Másnap, 27-én Szi/vássy József: Az irodalomnépszerűsítés formái és módszerei a csehszlovákiai magyar sajtóban címmel tartott előadást A vita keretében sző esett arról is, hogy több kerekasztal-beszélgetésre lenne szükség írók-olvasók-szerkesztők részvételével. DÁNIEL ERZSÉBET az ipolyhídvégi Trevalecz László idei szereplését Mindketten nagyon jó előadók, sokat tanulhattak volna' tőlük a fiatalok. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az idei járási seregszemlén nem voftak tehetséges előadók. Kiváltképp az V. kategória versmondói között alakult ki erős mezőny. De vegyük sorjában az egyes kategóriák szereplőit A IV. kategóriában mindössze két versmondó indult A tapasztaltabb csábi Filip Mária lett az első. Valóban nagyon szépen tolmácsolta Tóth Árpád: Elfelejtetted a napot című versét Klacsó Adrianna (Kelenye) első alkalommal indult járási versenyen, és a második helyen végzett. A három prózamondó közül az ipoly nyéki Sztankovics Magdolna került az első helyre, megelőzve Vidó Józsefet (Csábi és Badó Valériát (Ipolyvarbój Mint már jeleztem, az V. kategória versmondói között erős mezőny alakult ki. Akik indultak — Bálik Judit Garainé Belák Katalin, Oroszlány Mária, Tóth Teréz, Szaniszló Judit, Kotoráné Belák Rózsa — valamennyien jó szavalók és rendszeres résztvevői a járási versenynek. A zsűri Kotoráné Belák Rózsa előadását jutalmazta a legmagasabb pontszámmal. Gyurcsó István: Európában című versét tolmácsolta rendkívül jó átérzéssel. Ebből a kategóriából a kerületi verseny másik résztvevője Tóth Teréz (Csábi lett. A harmadik helyen Szaniszló Judit (IpolynyékJ végzett. Az ipolyvarbói Bagdal Eszter volt az V. kategória egyetlen prózamondója. Nem azért került az első helyre, mert egyedül indult, hanem azért, mert valóban színvonalasan adta elő Asztalos István: Hogyan lett a kakukkból kakukk című elbeszélését. Csáky Károly a bíráló bizottság elnöke így summázta véleményét a vers- és prózamondók járási versenyéről: — Lényegében színvonalas járási vetélkedőnek voltunk szemtanúi.-Különösen az V. kategória versmondói nyújtottak az átlagosnál jobb teljesítményt Ami a versek kiválasztását illeti, a szép szó tolmácsolói bátrabban nyúlhattak volna kortárs magyar költők műveihez. És még egy fontos észrevétel. A vers- és prózamondók versenyén csak egyetlenegy szakmunkás fiatal vett részt Ebből adódik az a követelmény, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a szakmunkásképző intézetek fiataljainak. Képek és szöveg; BODZSÁR GYULA 7
