A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-21 / 4. szám
A Csemadok életéből Bény {Bírtál — folklórcsoport Muzsla — folklórcsoport Nagykér (Milanovce) — tánccsoport Szalka — folklórcsoport TERVEZNI, MEGVALÓSÍTANI — Az újvári járás legszélső falujában, Kamocsán születtem 1931-ben — vallja magáról Őszi Irma, a CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) járási bizottságának titkára. Vágparti kis faluban. Ha egy kicsit mozdítanának rajta, már a komáromi járásban lenne. Régen zöldségtermesztéséről volt híres. Ősszel elindultak a szomszédos járásba a zöldséggel megrakott cserekosarak, amelyekben vitték-hozták az árut Oda zöldséggel mentek, vissza gabonával. — Gyermekkoromból a Vasárnapi Újság mellékleteire emlékszem. Volt a falunkban egy trafik, ott árulták. Verseket kerestem bennük, mert szavalni nagyon szerettem. Minden iskolai rendezvényen szereplő voltam. A háborút követő szabad május elsejei ünnepélyen a Szabadság ünnepe című verset szavaltam. Akkor még nem volt hol összejárniuk a fiataloknak, egy morva telepes harmonikája tartotta össze a falu fiatalságát s a csoportosulás az iskolában folytatódott ahol már a fényes-szeles időket éltük, s mozgalmi dalokat énekeltünk. — Majd később a CSEMADOK-ban. — Természetesen. Alapító tag voltam, beválasztottak a vezetőségbe, s szorgalmasan tevékenykedtem a színjátszó csoportban. Újvárba és Komáromba jártunk szerepelni. Mikor hová hívtak bennünket így kerültem a CSEMADOK járási bizottságára irodai munkaerőnek. Biztos bérelszámolói állást hagytam ott lényegesen kisebb fizetésért. Megszakítással másodszor vagyok járási titkár. Összesen tizenhat esztendőt töltöttem ebben a funkcióban. Ma is egyedül vagyok nő a 15 járási, illetve városi titkár között Hátránya az, hogy többet kell dolgoznom az elismerésért. Úgy érzem azonban, hogy járásunkban megbecsülést szereztem a CSEMADOKNAK. — Mire alapozod ezt a föltevésedet ? — Tagja vagyok a Nemzeti Front járási bizottságának, a Nőszövetség járási elnökségének; otthon a hnb polgári ügyeket intéző testületének a munkáját vezetem, s a Vöröskereszt helyi szervezetének titkárává is megválasztottak. S mindezekből már következtetni lehet arra, hogy az együttműködés jó a pártós állami szervekkel, valamint a tömegszervezetekkel. A jnb kulturális osztályának vezetője állandó vendége rendezvényeinknek. Őszi Irma a járás harmincöt helyi szervezetének gondját viseli a szivén. Jelenleg 8020 a CSEMADOK-tagok száma. A járási bizottságnak harminchárom tagja van, az átlagéletkor negyven-ötven év között mozog. Elöregedésnek semmi nyoma. Jónéhány helyi szervezetben zömmel fiatalok dolgoznak. Gyakran irányul rájuk a figyelem. A már hagyományos Czuczor Gergely Kulturális Napok évről évre gazdag programot kínálnak, az újvári helyi szervezet szinte egész szövetségünkben példa arra, hogyan lehet változatosan, vonzóan, érdekesen, sokféle érdeklődést kielégítően műsort tervezni s valósítani. Annyi klub egyetlen dél-szlovákiai kisvárosban sincs, mint Érsekújvárott, s olyan, már nemcsak az országban, de a határain kívül is ismert társastánc<soporttal sem dicsekedhet minden kisváros, mint az övék. S a járási titkár mindenről tud, ami körülötte, illetve valamennyi helyi szervezetében történik. Ahol erre szükség van, ostoroz és ösztönöz, ahol a tanácsát kérik, a tőle megszokott szerénységgel szívesen áll rendelkezésre. — Úgy megyek sok helyre, mintha haza mennék. Igazán azonban ott vagyok otthon. ahol jól folyik a kulturális munka. Ha nagyon fáradt vagyok, az orvos nem tud olyan frissítő gyógyszert ajánlani, amely úgy segítene rajtam, mint például egy jó rendezvény. Az ötvenes években vonaton, autóbuszon jártam a falvakat, mert akkor még csak biciklije volt a titkárságnak. Azon mentem Andódra, Udvarira és a közelebbi községekbe. Mindig ott jelentem meg, ahol éppen szükség volt rám. Mondjam, mennyi gyűlés fért bele a több mint másfél évtized titkári teendőibe ? Mennyi járási bizottsági és elnökségi ülés s évzáró taggyűlés szerte a járásban? S mennyi járási dal- és táncünnepély, CSEMADOK-nap, lázas készülődés járási és országos versenyekre, a szövetség nagy országos rendezvényeire ? Olvasgatom a járási bizottság 1983. évi munkatervét. Szeretnék elérni a 8600 fős taglétszámot Pontosan megjelölik, melyik községben hány új tagot kell szerezni, hogy teljesíthessék a munkatervbe foglalt, a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése által is szorgalmazott feladatot A Nemzeti Front választási programjának a megvalósítása is fontos céljuk. A CSEMADOK tagjai művelődési házakat, utakat járdákat építenek, műemlékeket és parkokat gondoznak társadalmi munkában. Idei járási elnökségi üléseiken huszonegy helyi szervezet munkáját értékelik, fontos feladatuknak tekintik az iskolán kívüli nevelést, a jogi propagandát, a helytörténeti előadásokat további honismereti körök alakítását a munkásmozgalmi hagyományok feltárását és népszerűsítését a honismereti kirándulásokat tizenhámmra tervezett művelődési klubjuk esetében ankétok, közérdekű előadások, beszélgetések, vetélkedők, szórakoztató műsorok szervezését Az erre az évre tervezett iró-oNasó találkozóval, könyvkiállítással és könyvek eladásával, s nem utolsósorban irodalmi estek szervezésével kívánják szolgálni az irodalom és a könyv népszerűsítését Nyelvművelésünk gondja is ott szerepel a munkatervben. Nyelvi vetélkedőt és tíz előadást terveztek erről a témáról. A népművészeti munkának szintén gazdag a programja (népi tánccsoportok, kisszínpadok, bábjátszók, gyermek és felnőtt színjátszók, társastánc-csoportok, gyermek és felnőtt énekkarok járási versenye stb.). Nyolc folklórcsoport munkájával számolnak, néprajzi szoba létrehozásán fáradoznak, s megkezdik a néprajzi gyűjtést községenként. Tizenegy felnőtt, kilenc gyermek s hat társastánc-csoport megalakítását tervezik olyan községekben, ahol erre a feltételek adottak. Az ének-zenei munkát illetően két országos fesztiválról is szó esik (Melódia '83, Csengő Énekszó), hiszen Újvár lesz a színhelyük. Nyolc felnőtt, két iskolai énekkaruk, huszonegy éneklőcsoportjuk, ötvenöt szólóénekesük, nyolc citerazenekaruk és két népi hangszeresük van, s azzal számolnak, hogy több csoportjuk benevez majd az Újvárott megrendezett két országos versenybe. A színjátszó mozgalom tömegesebbé tételét is feladatuknak tekintik. Jelenleg a helyi szervezetek tizennyolc felnőtt, öt iskolai színjátszó, három bábjátszó, öt esztrádcsoportjában és három irodalmi és kisszínpadon folyik szorgalmas munka. Mindez persze tömény kivonata a 83. évi gazdag és konkrét munkatervnek. — Mi most a legnagyobb gondod? — kérdezem Őszi Irmától. — Az évzáró taggyűlések határidőben történő befejezése. S már most gondunk a tízezres taglétszám elérése 1985-ig. Ez a két dolog 6
