A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-24 / 26. szám
A HET galériája WmF. „Csehszlovák Művészek Szindikátusának” tagja lesz és részt vesz a közös kiállításokon: 1925-ben Losoncon és Prágában. Hogy újra taníthasson, diplomáját 1937-ben nosztrifikáltatja Prágában. De 1940-ben Pesterzsébetre helyezik, ahol Budapest bombázásáig marad. A háború végét Slovenská Ľupčán, rokonoknál várja ki, s 1945-ben tér vissza Losoncra, ahol ettől kezdve, 1958-ig, nyugdíjaztatásáig tanít. Közben fest, a szerény kis tanítólakás konyhájában, tanítás után. Ekkor szokott rá a kis méretekre. Ötven évi házasság után 1971-ben vesztette el első feleségét, s ekkor egy időre nagyon magábazárkózott. 1973-ban volt Banská Štiavnicán első önálló kiállítása. Azóta Komárom, Nitra, Losonc és Rimaszombat közönsége gyönyörködhetett képeiben. Utolsó éveit még egy szép házasság tette békéssé, erőt adva neki még a festéshez. 1979 őszén halt meg, közel 90 évesen. Gerö Gusztáv festészete a művész resztezte terveit: 1914-ben behívták katonának s 1915-ben orosz fogságba esett. 1917-ig volt a berezovkai táborban, ahol azonban sokat rajzolt, sőt, a tábori színház részére díszleteket is fest. A NOSZF kitörésekor a tábort felszámolják, a foglyok mehetnek: ki merre lát. De hát a harcban lángoló ország felé nem mertek elindulni; néhány társával kelet felé vette útját, egy darabig Vladivosztokban marad, aztán Japánon és Amerikán keresztül indul hazafelé. 1920-ban érkezik haza, s bevégzi félbeszakadt tanulmányait az Akadémián. 1921-től Losoncon telepszik le, megnősül és tankani kezd a gimnáziumban. Rövidesen azonban ott kell hagynia a katedrát. Elhatározza, hogy szabad pályára lép. Ekkor ismerkedik meg Cseh Lajossal, akivel közösen batik-mühelyt nyitnak és létrehozzák a „művészeti batikot". Kezdeményezésük azonban anyagi nehézségek miatt zátonyra fut. Ekkor, hogy a család megélhetését biztosítsa, tervezői állást vállal a füleki zománcgyárban. Közben a Gerő Gusztáv: Losonc környéke (olaj), a Nógrádi Galéria tulajdona, Losonc (Lučenec). Fotó: Prandl Sándor egyéniségéhez hasonlóan: szerény, csendes, magábaforduló. S ezt nemcsak a kis méretek teszik, hanem a témaválasztás és a megvalósítás módja. Legkedvesebb témái a tájrészletek mellett a fák. Szeret te az erdőt, amelyik mindig megnyugtatta és csodálatba ejtette egységével és sokféleségével, csendjével és életerejével. A fák közt átszürődő fény az értelem világosságát juttatta eszébe. A fák sokasága: az emberek összetartozását. Figurális kompozícióin rendszerint egyszerű, szegény, rossz sorsú embereket ábrázolt. Saját magát is többször festette meg koldusgúnyában, közösséget vállalva a szegénységgel. Gerö Gusztáv művészete még feltárat lan kincs. Életművét a közeljövőben a Nógrádi Galéria fogja rendszerezni. SZ. HALTENBERGER KINGA Gerő Gusztáv Hegybányán született 1889-ben (ma Štiavnické Bane). Mint selmeci diák gyakran állt meg a líceum melletti régiségkereskedő kirakata előtt és szomjas szemekkel itta magába a régi bútorok, festmények, szobrok szépségét, így aztán, miután apja kívánságára Budapesten a Jogi Karon kezdte meg tanulmányait, rövidesen átiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Révész Imre tanítványa lett. Az I. világháború azonban egy időre ke
