A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-10 / 24. szám

A Csemadok életéből REÁLIS CÉLOK A szocialista társadalom építésének egyik törvényszerű kísérő jelensége, hogy a gazda­sági, a tudományos-műszaki feladatok növe­kedésével párhuzamosan fokozódik az ideo­lógiai munka szerepe és jelentősége. Ez a jelenség azzal is magyarázható, hogy a fejlett típusú szocialista társadalomban, annak sa­játos jellegéből adódóan, egyre fokozottabb mértékben kell érvényesülnie a dolgozók szocialista tudatának, a szocialista életstí­lusnak, meggyőződésnek, s ezek a jegyek, tulajdonságok magát a társadalmi termelést is elősegítő és a kulturált szocialista-életmód meghatározó erőkké válnak. Sajátos és fon­tos helyet kap ebben a vonatkozásban a nevelés és a művelődés, mint a kitűzött konkrét célok eléréséért kifejtett tudatos és rendszeres tevékenység, szem előtt tartva azt is, hogy a szocializmus ellenségei min­den foghíjat azonnal igyekeznek „betölteni" ezen a vonalon a maguk káros ideológiájával. Nem véletlen, hogy szövetségünkben rendszeresen foglalkozunk a nevelés és mű­velődés módszerének kérdéskörével, arra tö­rekedve, hogy ezen a területen is érvényre juttassuk a hatékonyság növelésének elvét, egyre újabb ráhatással alakítsuk az emberek tudományos érdeklődését, világnézetét, te­vékeny alkotó és esztétikus viszonyulásukat életünkhöz, a szocialista valósághoz, tudato­sítva egyben hogy ez a társadalom dinami­kus fejlődésének egyik alapfeltétele. A szocialista ember nevelésének elválaszt­hatatlan alkotó eleme a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemé­ben kifejtett módszeres nevelő munka. A határozott és egyértelmű hazafias és inter­nacionalista tudat elengedhetetlenül szüksé­ges tulajdonság a fejlett szocialista társada­lom építése folyamatában. Ez a tudat meg­sokszorozza az emberek erejét az igényes ország- és társadalomépítő feladatok teljesí­tése során. Rendkívül fontos megértetni a dolgozókkal, hogy igazi hazafi csak meggyő­ződött internacionalista lehet. A szocialista hazafiság az az érzés, amely magában fog­lalja és kifejezi az ember viszonyát, ragasz­kodását, népe, nemzete, hazája, a szocialista közösség, a világ haladó forradalmi erői iránt. Csak természetes tehát, hogy a CSKP XVI. kongresszusa s ennek szellemében a CSEMADOK XIII. közgyűlése is nagy figyel­met szentelt a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek internacionalista együttélése kérdésének és hangsúlyozta az ehhez fűződő ideológiai munka hatékonysága fokozásának szükségességét. Elsőrendű feladatunknak tartjuk ebben a vonatkozásban a CSEMADOK tagságának és Csehszlovákia magyar nemzetiségű lakossá­gának a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelését. A történelmi-honismereti mozgalom fel­adatát is az ilyen irányú tevékenységben határoztuk meg, hiszen a szülőföld, a szoci­alista haza, a nép ismerete, szeretete, vala­mint a világ munkásosztályának, dolgozói­nak megismerése és a harcukkal vállalt szolidaritás a közös cél jegyében — ezek elválaszthatatlan fogalmak. A tudományos világnézeti nevelés igénye szempontjából alkalmas és megfelelő mód­szernek bizonyultak a korszerű természettu­domány eredményeiről, a világűr meghódítá­sáért kifejtett küzdelemről, államunk vallás­politikájáról, a vallás és a tudományos ateiz­mus kérdéseiről szervezett előadások. Szá­mos helyen — a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően — kiegészítették ezt a témakört a korszerű környezet- és egészségvédelem tárgykörébe tartozó elő­adásokkal. Mind a politikai-erkölcsi, mind gazdasági szempontból rendkívül időszerű a jogi neve­lés és propaganda, a dolgozók megismerte­tése társadalmi rendszerünk és helyzetünk, kulturális tevékenységünk, népgazdaságunk s nem utolsósorban nemzetiségi létünk szá­mos jogi vonatkozásaival. A jogi nevelés harcot is jelent a korrupció, a csúszópénzes ügykezelés, a harácsolás, a szűk csoportér­dekeknek a társadalmi érdekekkel szembeni előtérbe helyezése, és más kispolgári csöke­­vények, a múlt örökségei ellen. A múlt év novemberében központi szemináriumot ren­deztünk, hogy szakmai-módszertani ismere­tekkel felvértezzük lektorainkat, aktivistáin­kat s rajtuk keresztül fellendítsük a járási jogi szakbizottságok tevékenységét. A szövetség munkájában jelentős szerepe van az irodalomnépszerűsítésnek és a könyvvel való munkának. Ezen a területen a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok koncepciójának a kidolgozása jelentette az előrelépést, s egyben alapul szolgált a többi — helyi vagy járási szintű — hasonló ren­dezvények koncepciójához. A tervezet lé­nyege az, hogy a rendezvénysorozat során felmutassuk kulturális munkánk eredmé­nyeit, beleértve a többi intézménnyel, társa­dalmi szervezettel folytatott együttműködés eredményeit. Valamennyi ilyen rendezvény keretében — a CSEMADOK KB. a Madách Könyvkiadó és a Szlovákiai írószövetség Magyar Tagozata közötti megállapodás ér­telmében — könyvárusítással egybekötött író-olvasó találkozók, szerzői estek is van­nak a műsoron. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy minden megfontolt kezde­ményezés, újítás meghozza a várt sikert. További feladatunknak tekintjük a könyv­­terjesztés terén a műszaki-tudományos és népszerűsítő könyvek közvetítését az olva­sóknak, akiknek egyre jobban növekszik a műszaki irányú érdeklődése. Az új módsze­rek és eljárások, valamint a tapasztalatcsere céljait szolgálják az olyan szemináriumok, amilyet a CSEMADOK Központi Bizottsága legutóbb Érsekújvárod szervezett a Czuczor Gergely Napok keretében. Tavaly decemberben Losoncon rendeztük meg a felnőttoktatás központi szeminá­riumát. Ismételten meggyőződhettünk róla, hogy előadóinkat, lektorainkat foglalkoztat­ják és érdeklik az olyan témák, mint például a szocialista hazafiság és nemzeti tudat, a szocialista életmód, mivel ezeket igényli helyi szervezeteink tagsága is tőlük. Elha­tároztuk. hogy ezzel a kérdéskörrel foglal­kozó kiadványt bocsátunk majd a népműve­lők, aktivisták és tisztségviselők rendelkezé­sére. Szüntelenül fokozódik művelődési klub­jaink jelentősége, terjed működésük ható­sugara. Ezt tapasztaltuk a klubvezetők nyit­­rai szemináriumán is. A találkozón a CSKP művelődéspolitikájának időszerű kérdéseire helyeztük a fő hangsúlyt, s kerestük a to­vábblépés, a fejlődés lehetőségeit. Klub­jaink rendszeres tevékenységének biztosítása azért is fontos kérdés és megoldást igénylő PrandI Sándor telvetele feladat, mert korszerű művelődési formáról és többségükben fiatal tagokról van szó. A közművelődési munka hatékonyságá­nak növelése szempontjából szükségesnek láttuk, hogy fokozatosan kiépítsük és elmé­lyítsük kapcsolatainkat azokkal az állami intézményekkel és társadalmi szervezetek­kel, amelyek a CSEMADOK-hoz hasonló tevékenységet fejtenek ki, tehát ugyanaz a céljuk, küldetésük. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az együttműködés csak gazdagíthatja szövetségünk, tagsá­gunk munkásságát, életét. Azt is megállapí­tottuk, hogy ahol nincs elegendő kezdemé­nyezés, alkotó hozzáállás, a központi szin­ten megkötött együttműködési szerződések nem oldják meg bűvös varázsszerként a problémákat. Célunk az, hogy az együttmű­ködés szellemében elmélyítsük a kapcsola­tainkat a SZISZ, a Parasztszövetség járási szerveivel, a Szlovákiai Szocialista Akadé­miával, de építsük kapcsolatainkat a többi intézménnyel és szervezettel is. tegyük mindezt az eredményesebb munka, a tar­talmasabb, színesebb, vonzóbb nevelő és közművelődési munka érdekében. Ľudovít Pezlár elvtárs a Lenin 113. szüle­tési évfordulója alkalmából megtartott ün­nepségen megállapította: „Ideológiai fron­tunk sokat tett a XVI. kongresszus program­jának helyes magyarázásáért. Nagy érdeme van abban, hogy állampolgáraink e progra­mot magukévá tették és jövőjük távlatainak alapját látják benne. De a társadalmi fejlő­dés jelenlegi szakaszában nem elég csak magyarázni a problémákat. Egyre inkább előtérbe kerül az a feladat, hogy szüntelenül növeljük az ideológiai frontnak a kongresz­­szusi program megvalósításában való rész­vételét." Mindannyian, akik szövetségünk­ben a nevelés és közművelődés nemes feladatát látják el — tisztségviselők, aktivis­ták, lektorok, előadók — megszívleljük eze­ket a szavakat és tevékenyen hozzájárulunk a pártkongresszus programjainak megvaló­sításához. PETRIK JÓZSEF, a CSEMADOK KB titkára A KÖZÖS MUNKA ÖRÖME Nincs Nényének hegye-völgye Volt néki, volt néki még az első köztársaság idején göngyös bokrétája, amit errefelé csak úgy bukrétának neveztek, s a húszas és a harmincas években még rezesbanda is mű­ködött a községben. Lukanényén a húszas években, később is dudás fújta a talpaláva­­lót kicsinyeknek és nagyoknak. Kodály Zol­tán, a nagy magyar zeneszerző és pedagó­gus. 1910—1911-ben gyűjtökörútja során ebben a községben is járt, s az általa akkor lejegyzett dudanóták: Nincs Nényének he­gye-völgye, Kibújt a ház az ablakon. Egész évi fizetésem. Elment farsang, itt hagyott — bizonyítják az előbbieket. Az első világháború utáni években a tehe­tősebbek már cigányzenét fogadtak a lako­dalomba, később ez vált szokássá a tánc­­mulatságokon is. A legénybiró egyik fontos feladata volt a táncmulatságokra zenésze­ket szerezni, az ide- és hazaszállításukról gondoskodni. Akinek nem volt sem lova, sem szekere, annak meg kellett elégednie a lakodalmán akár egy szál zenésszel, hege­dűssel. citerással, vagy később harmonikás­­sal is. Dudája csak egy fafaragó embernek volt a községben, de citerázni többen is megtanultak az Alföldről följáró dinnyések­től. A dinnyések hasábaiakú diatonikus, könnyen elkészíthető citeráiról vettek min­tát és fabrikáltak citerákat a mesterembe­rek, elsősorban a maguk és rokonaik szá­mára. Ekkor jött divatba a tollfosztókban, a fonókban és más hosszú télesti rokoni tere­­feréken a citerázás. Később a CSEMADOK helyi szervezetben a hatvanas évek vége felé élénk népművészeti tevékenység bon­takozott ki. Női és férfi énekcsoport, színját­szó és tánccsoport kezdte meg munkáját. Gazdag kulturális műsorok készültek a helyi szervezet évzáró taggyűléseire, különféle évfordulókra és ünnepélyes alkalmakra. Ez­­idötájt került színpadra az ének és a tánc mellé a citera. Híves Vince, az akkori helyi szervezet elnökének rábeszélésére hárman próbál­koztak együtt játszani: Híves József, Híves János és Híves Vince, s amikor már jól ment nekik a játék, s a közönségnek is tetszett, akkor jöttek még további citerások: Toma-A citerazenekar a nagycsalomijai járási nép­­művészeti fesztiválon híves vince felvétele 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom