A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-03 / 23. szám
Hallottukolvastukláttuk Innenonnan SZÍNHÁZ Lélekcsere (Mai litván drámák) A kötetben szereplő négy drámaíró közül Kazys Saját már ismerheti az olvasó, hiszen 1972-ben az Európa Könyvkiadó öt drámáját jelentette meg egy kötetben Jónás, a próféta címen. Azóta Kazys Saja kinőtte Európát: a „Koldusok szigete" című tragikomédiáját a tengeren túl is játsszák. Saja két művel, a címadó „Lélekcserével" s a „Koldusok szigetével" szerepel a kötetben, mellé sorakozik Romualdas Baltušnikas az „Egy gyenge férfi ábrándjai" című drámával, egy közös mű Grigorij Kanovics és Saulius Šaltenis tollából a „Macska az ajtó mögött" valamint Saulius Šaltenis önálló munkája a „Sicc, halál I" c. groteszk játék. Milyen hát a mai litván dráma? Változatos, lenyűgöző, magával ragadó, tudatosan építkező. A Szovjetunió egyetlen más nemzeti (nemzetiségi) drámairodalmával össze nem téveszthető, nem komolykodó, nem áltársadalmi, hanem sajátos iróniájú, összességében is egyéni hangvételű; úgy litván, hogy az egész világra tekint. Ha az öt drámából ki kellene választanunk a legjobbat, sokáig vitázhatnánk fölöttük, én némi kockázatot vállalva mégis Saulius Šaltenis groteszk játékára, a Sicc haláll-ra hívnám föl a figyelmet. Valóban játék, valóban groteszk, teli megvalósítható színpadi ötlettel, a jó értelemben vett geg sziporkázó derűjével. Egy fiatalember belső és közéleti kálváriájának lehetünk a tanúi, aki úgy áll bosszút a környezetében lévő eleveneken és holtakon, hogy a megtakarított pénzén minden várakozás ellenére egy tehenet vásárol. Egy mai fiatalemberről van szó, akinek elege van már a társadalmi normákból, a szokványból. Lázadása annyira szimpatikus, hogy az eröltetettségnek még csak a gyanúját sem tudjuk fölmutatni, s úgy drukkolunk Andrius lázadásának, akár valaha a népmesék legkisebbik fiújának. Olvasva is szép élményt nyújtott a „Lélekcsere" öt drámája, szívesen látnám bármelyiket színpadon. Szívesen látnám hazai magyar színpadon. Soóky László KIÁLLÍTÁS Színházi emlékek A Karolinum, a prágai Károly Egyetem földszinti termeiben,-a Tyl Színház kétszáz évvel ezelőtti megnyitására emlékezve rendeztek kiállítást. Dr. Marcel Deyl a kiállítás forgatókönyvének írója és rendezője úgy csoportosította a múzeumi értékű, gazdag anyagot, hogy szemléletessé tegye: mind a különféle nemzeti kultúrák közelhozása tekintetében, mind a cseh nemzeti színjátszás fejlődésének vonatkozásában jelentős volt a Tyl Színház kétszáz éves működése. Ilyen módon az egykori és a rekonstruált kosztümök, színpadi életképek, illusztrált színházi jelenetek, forgatókönyvek, kéziratok, partitúrák, plakátok, műsorfüzetek, fényképek és egyéb tárgyi emlékek valójában színháztörténeti tényeket idéztek elénk. Az első előadás, Lessing „Emilia Galotti" című drámájának bemutatásától kezdve napjainkig. A legimpozánsabban elrendezett gyűjtemény Mozart Don Jüanját idézte. Okkal, mert hiszen az ősbemutatót az egykori Nemesi Színházban rendezték meg, s az operát Mozart a prágai közönségnek ajánlotta. Meghatóban és kegyeletes tisztelettel tekintették meg a látogatók Josef Kajetán Tyl óriásira felnagyított kéziratát, a „Kde domov múj" c. dal, a későbbi himnusz szövegét. Sietősen is legalább két és fél, három óra kell a kiállítás megtekintésére, olyan gazdag és változatos az anyag. Nem hiányoznak a magyar vonatkozású emlékek sem. Erkel Hunyadi Lászlójának énekkari számait, illetve az előadást meghirdető plakát 1847-ből; 1879-ből Goldmark Károly „Sába királynője" című, 4 felvonásos operájának — amit a szerző maga vezényelt — partitúrája és színpadképe, Liszt Ferenc prágai koncertjének meghirdetése stb. Az újabbak közül említésre méltók a budapesti Nemzeti Színház 1967-ben történt vendégszerepléséről készített fényképfelvételek. Egyébként a kiállítás június közepéig tekinthető meg, s a helyszínen megvásárolható František Černý „Tylovo divadlo" című, gazdagon illusztrált könyve is. Hajdú András KÖNYV Buda Ferenc: Holt számból búzaszál „Tartozásaimat ez a vers le nem törlesztheti. De ha másra nem, arra talán alkalmas, hogy tisztelegjek vele hóban láboló kisiskolásaim, a korán munkába fogottak, a ma is látástól vakulásig gürcölök, nagycsalád-nevelők, elárvult öregek: a tanyavilágban élő felebarátaim előtt" — írja a költő a kötet s az egész Buda-életmű legjelentősebb verse, a „Tanya-hazám" jegyzetében. Különös sors a most hosszú idő után úira megszólaló Buda Ferenc sorsa. A ma negyvenhét esztendős költő a hatvanas évek elején tűnt fel a magyar költészetben s a Juhász Ferenc—Nagy László utáni nemzedék legjelentősebb indulását könyvelhette el személyében a kritika. „Füvek példája" című, 1963-ban megjelent bemutatkozó kötete valóban esemény volt a magyar költészetben. De a második kötetre („Ébresszen aranysíp") hét teljes esztendőt kellett várni, aztán mintha teljesen eltűnt volna a hajdani nagyreményű ifjú: 1970 óta mindössze egy műfordítás-kötetet jelentetett meg „Varázsének" címmel 1973-ban. S most, kerek húsz esztendővel az indulás után, itt a harmadik kötet. S ez is vékony ugyancsak, alig 17 vers összesen. Igaz, nem akármilyen versek. Kiérlelt, jelentős írás valamennyi. „Vitoriatollaim vassá, /váltam ördöggé, farkassá./ /Fejvágó kasza, jaj, fekete,/ arcod és arcom árvul bele” — olvassuk a nyilván Nagy Lászlónak hódoló „Arcunk"-ban. S Nagy Lászlóhoz szólnak a Farkasréti temetőben, 1978. február 6-án írott (elmondott?) „Elmondhatatlan szavak" is: „Árváid állnak körül, Legelső Csillag. A vak sors, a sötét erők sortüze ezúttal is tévedhetetlenül célba talált... Örökségeden, a befelé határtalan Szabadság szikkadt kenyerén megosztozunk: maradjon elfogyhatatlan étkünk. Pirinyó morzsád is édesebb mindannál, amit a jóllakottak terített asztala kínál." S Nagy László mellett a másik előd-jóbarát is kap búcsúztatót (Kormos Pistának kései levél). De a kötet központi verse, ahogy már említettem, a „Tanya-hazám" című hoszszabb kompozíció, az újabb magyar líra egyik nagy költeménye. S mellette még két „rövid remekmű"; a címadó „Holt számból búzaszál" című tizenhat soros vers és a „Mese”. Buda Ferenc költészete továbbra is jelentős költészet. Három kevésszavú kötete jelentős értéke a mai magyar lírának. Bízzunk benne, hogy a „Holt számból búzaszál" című kötetet a jövőben sűrűbben követik majd az újabb Buda Ferenc-művek. FOLYÓIRAT A kegyencnő és a pap Misima Jukio elbeszélése a Nagyvilág idei negyedik számában jelent meg Gergely Ágnes szép fordításában. Egy öreg buddhista papról szól, aki egész életében aszkétaként készült a Nyugati Paradicsomnak nevezett életen túli világba. Egy tavaszi napon azonban, amikor remetelakából kimozdulva lesétált a tóhoz és belefogott a Nyugati Paradicsom megpillantását ígérő vízi elmélkedésbe, megállt közelében egy ökörvontatású hintó, amelynek a tulajdonosa maga a „nagy császári ágyas" volt. A kegyencnő a sigai tavaszi tájra volt kíváncsi, s a hintó függönyét felemelve még egy búcsúpillantást vetett a tóra. A főpap akarva-akaratlan odanézett, és nem tudta levenni a szemét a csodálatosan szép udvarhölgyröl, aki állta a tekintetét, mert érthetetlen volt számára az öreg aszkéta bámészkodása. A hintó már régen tovagördült, de a főpap földbe gyökerezett lábbal állt a helyén. Ez az a pont, amelyre szerkezetileg az elbeszélés fölépül. Misima Jukio nagyszerűen érzékelteti, mire vállalkozott a főpap, amikor egészen fiatalon szent fogadalmát megtette, és hadat üzent a húsnak (testi örömöknek), hogy cserébe a jövendő világot kapja. Tíz gyönyörűség elérésén keresztül vezet az út a Nyugati Paradicsomba, ahol smaragdból van a föld, s rajta keresztül-kasul aranykordonnal szegélyezett utak; a remetelakba visszavonuló főpapnak már-már minden sikerült, amikor a sigai tó partjánál megjelent a hintó, elmozdult a függöny, s a kegyencnő képében egyszerre iszonyatos erővel és bosszúval tört rá a külvilág, amely még egy ilyen öreg, törékeny, tökéletes nyugalomban halálára készülő főpapon is győzedelmeskedik. Mesterien finom, árnyalt lélekrajz jön a drámai helyzet bekövetkezte után. Az öreg pap Buddha képe előtt térdepelve is a hintóbeli női arcot látja, s vége szakad fönséges nyugalmának. Olyan lesz a viselkedése mások szemében, mint az eszelősé. A nagy császári ágyas persze megtudja, hogy a sigai főpapot elkápráztatta a szépsége, kedvéért talán még a jövendő világot is oda akarná dobni, s szemében sokkal inkább férfinak látszik, mint az udvarszerte ismert nemesurak. S mikor a szánalmas látványt nyújtó remete megjelenik a palota előtt, hogy a hintóbeli arcot látva egyszer s mindenkorra megszabaduljon a Nyugati Paradicsom elérését veszélyeztető szerelemtől, a kegyencnő ablakához hivatja, s kinyújtja a kezét. De annál, hogy a pap homlokához és arcához szorítja a finom kezet, nem történik több. Itt fejeződik be a felejthetetlen élményt nyújtó írás. Mács József Dinamikusan fejlődik a Kamcsatka-félsziget nagy részét elfoglaló Korják Nemzetiségi Körzet. A halászat és a rénszarvastenyésztés mellett fejlesztik a zöldségtermesztést is. Az elmúlt években több mint háromszáz ipari létesítményt és kultúrházat adtak át, százötvenezer négyzetméter lakóterületet építettek. A század elején kihalásra ítélt korjákoknak több mint negyven iskolájuk és ötszáz pedagógusuk van, fiaik, lányaik a középiskola befejeztével felvételi nélkül tanulhatnak tovább a szovjet főiskolákon. Négyhónapos szovjetunióbeli turnén vett részt a bratislavai Autoródeó húsztagú csoportja. A csoport egyetlen női tagja, Emília Košová, aki egyben az első csehszlovák női kaszkadőr is. A fürdőruhashow színbe lye: Jamaica egzotikus, növényekben gazdag tengerpartja. A ma nőkén Amerika legnépsze rübb fotó modellje: Cheryl Ti, ► egs. R