A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-03 / 23. szám
A Csemadok életéből AZ ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁL ELÉ Az ember ízlése nem vele született képesség. A szép megértését — az életben és a művészetben egyaránt — az emberek egész életük folyamán kora gyermekségüktől kezdve állandóan tanulják! M. KAGAN Még néhány nap és Szlovákia minden tájáról megindulnak a fellépők, a szórakozni vágyók Zselizre, a ma már gazdag és szép hagyományoknak örvendő népművészeti fesztiválra. Fiatalok és idősebbek sietnek népdalénekeseink és népi táncosaink találkozójára, hogy elhozzák az újjávarázsolt környezetbe szívüknek egy darabját, szűkebb hazájuk féltve őrzött és nagy tiszteletben tartott népművészeti kincsét. Hozzák, hogy gyönyörködtes------------■senek, és maguk is gyönyörködjenek más tájak tiszta, forrásából merített művészetében. Annak aki még személyesen nem tapasztalta, akit még nem kerített a zselizi Országos Népművészeti Fesztivál forró hangulata hatalmába, talán fellengzősnek tűnhetnek e bevezető gondolatok, de aki egyszer már belekóstolt ebbe a szív mélyéről fakadó hagyomány. népi művészet teremtette hangulatba, még bizonyosan folytatná a megkezdett gondolatsort. Szemnek és szívnek gyönyörködtető ez a nem nosztalgiából fakadó őszinte ragaszkodás a hagyományokhoz, a népi művészetekhez. Örömteli, s nem is véletlen ez a ragaszkodás, hiszen már „az antagonisztikus osztálytársadalmakban is a művészet népisége a népművészetben jelent meg a maga összességében, már akkor is a nép lépett fel a művészet közvetlen létrehozójaként és közvetlen élvezőjeként is, mert a népművészetben közvetlenül fejeződik ki a néptömegek ideológiája és pszichológiája, művészileg átgondolt formát öltött saját élettevékenységük, és a valóban népi tartalom igazi népi eszközökkel, a népnek érthető formákkal realizálódott" — mondja erről M. Kagan, a Leningrádi Állami Egyetem Esztétikai Tanszékének professzora. Természetes tehát, hogy a szocialista társadalomban, a népi hatalom megvalósulásának idején még inkább biztosítani kell a népművészet fejlődését, a hagyományok ápolását. Annál is inkább fontos ez, mert a népművészet a nyelvhez hasonlóan összefogó kapocs az emberek között, jó ízlésre és egymás megbecsülésére nevel bennünket, nemre, nemzetiségre és állampolgárságra való tekintet nélkül. A népművészet azzal, hogy mély szellemi örömöket nyújt, formálja alkotóképességüket és továbbfejleszti az emberekben az emberi tulajdonságokat: tökéletesíti az embert és a társadalmakat. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága ebben az évben hazánk nagy eseménye, a februári győzelem 35. évfordulója jegyében szervezi meg a csehszlovákiai magyar dolgozók népművészeti fesztiválját. Fontos és nem véletlen e kötődés sem, hiszen 1948 februárja nemzetiségünk életének és sorsának fontos határköve nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is. Az idén immár huszonnyolcadszor rendezzük meg Zselizen az Országos Népművészeti Fesztivált, amely folklórkincsünk feltárása és ápolása terén kifejtett áldozatkész, odaadó munkálkodás kicsúcsosodása. A zselizi Schubert-park az egykori hübérurak féltett birtoka, most két napon át szívből fakadó népdaloktól munkában és játékban edzett táncos lábak dobbanásától lesz hangos. Az idei fesztivált a gyermek tánccsoportok versenye jellemzi, külön érdekessége, hogy a Tavaszi szél vizet áraszt... verseny országos döntőjét is az ONF keretében bonyolítjuk le. Fesztivál és verseny, amelyiken a gyermek- és felnőtt tánccsoportokon kívül a Tavaszi szél vizet áraszt... országos verseny 460 szereplője is tanúbizonyságot tesz tudásból, művészetszeretetből a környékről és hazánk távolabbi tájairól összegyűlt nézősereg előtt. Minden előjel arra utal — ezt sejtették az elődöntőkön nyújtott teljesítmények —, hogy nagyszabású, szinpompás seregszemle részesei leszünk. Hiszen a színpadra vitt sokszínű és sokféle népviselet, a feltárt és feldolgozott népi hagyomány szemet gyönyörködtető látvány. Folklórkincsünk ápolása, megőrzése küldetés, feladat mindnyájunk számára, akik szeretjük szülőföldünket és anyanyelvűnket, népdalaink, népi játékaink és táncaink varázsát. S végezetül felhasználva a képeslapunk adta lehetőséget a Csehszlovákiai Magyar EGY JÁRÁSI FESZTIVÁL TAPASZTALATAI A Lévai (Levice) járásban az idén rendezték meg első Ízben a CSEMADOK helyi szervezetek színjátszó csoportjainak járási seregszemléjét A döntőt a járás három helységében, Kétyen (Kvetná), Léván és Nagytúron (Veľké Túrovce) tartották meg. A válogató bizottság a három legsikeresebb produkciót javasolta a döntőbe: a garamszentgyörgyi Pur nad Hronom) helyi szervezet színjátszó csoportját Tóth Miklós: Kutyaszorító című vígjátékával, az ipolyfödémesi helyi szervezet színjátszó csoportját Vörösmarty Mihály—Görgei Gábor: Handabasa avagy a fátyol titkai című darabjával és az ipolyszakállasi helyi szervezet csoportját Siposs Jenő: Bumeráng című háromfelvonásos komédiájával. Emellett a Járási Népművelési Központ a CSEMADOK járási bizottságával karöltve szombaton délelőtt szakmai előadást rendeztek a járás műkedvelő csoportjai rendezőinek számára; ennek keretében az érdeklődők a szakmai előadáson kívül két kiselőadást is megtekinthettek. Az ipolyfödémesi helyi szervezet képviseletében Molnár László lépett a közönség elé: Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből adott elő részleteket majd a málasi helyi szervezet tagja, Juhász János Ady-összeállrtását tekinthette meg a közönség. Örvendetes tényként említhetjük, hogy a versenyelőadások színvonala jóval meghaladta a válogatáskor vagy előkészületkor látott produkciókét. Ugyanakkor a verseny feltárta a fogyatékosságokat is. Közöttük első helyen a rendszeres tevékenység hiányát kell említeni. A csoportok a legtöbbször alkalmilag társulnak valamely igénytelen, másutt már kipróbált és bevált darab előadására. Dramaturgiai munkáról a látott produkciók esetében nem beszélhetünk, biztató viszont, hogy rendezői elképzeléseknek már nemcsak a nyomait fedezhettük fel, hanem néhány esetben viszonylag következetes megvalósítását is. A díszletek szintén tükrözték ezt az átgondoltságot; néhány kifogásolható részlettől eltekintve általában jónak mondhatók. A színészek teljesítményéről szólva már több kifogást emelhetünk: a sok kezdő színjátszó szerepeltetése általában rányomta bélyegét teljesítményükre. A szép színpadi beszéd — sajnos — ez esetben is megoldatlan kérdés maradt. Az értékelő bizottság döntése alapján a versenyben az első dijat a garamszentgyörgyi csoportnak ítélte oda, a második helyen az ipolyfödémesi, a harmadikon az ipolyszakállasi csoport végzett. Különdíjban a következő résztvevők részesültek: a Csető házaspár (Garamszentgyörgy), a legjobb rendezésért Tolnai Géza (Garamszentgyörgy) a legjobb férfi alakításért, az ipolyfödémesi csoport a legjobb díszletért, Visehradszky Ildikó (Ipolyszakállas) a legjobb női alakításért Kovács Nándorné (Garamszentgyörgy) a legszebb színpadi beszédért. CSÁKY PÁL Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága nevében ezúton is szeretettel és tisztelettel meghívok mindenkit a XXVIII. Országos Népművészeti Fesztiválra. LUKÁCS TIBOR a CSEMADOK KB vezető titkára PRANDL SÁNDOR FELVÉTELEI 6
