A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-27 / 22. szám
A HET galériája MOUSSON JÓZSEF TIVADAR A népi élet tarkasága, a népviseletek, a népszokások, a népi építkezés, a vásárok zsúfolt, színes forgataga művésze; ink közül Gyurkovits Ferencet kivéve talán senkit sem ihletett meg olyannyira, mint Mousson József Tivadart (1887—1946), aki a Pécs melletti Högyészt, szülőföldjét felcserélte a zempléni táj és népélet szépségével, és 1911-ben Nagymihályban telepedett le. Vállalta e vidék gazdasági elmaradottságából adódó nehézségeket, a kifejezetten feudális viszonyokat. Mousson József Tivadar a szekszárdi gimnázium elvégzése után Baján a tanítóképzőben tanult tovább. Rajzkészségére már kisdiák korában felfigyeltek. Édesapja támogatásával, — aki kántor-tanító volt, s felismerte fia tehetségét —, 1905-ben Budapestre érkezett a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Balló Ede tanítványa lett 1909-ig. 1911 -ben a nagybányai müvésztelepen dolgozott, amelyet ekkor Ferenczy Károly vezetett. Az akadémián szerzett mesterségbeli tudását, dinamikus rajzkészségét Nagybányán továbbfejlesztette a napfénytől átitatott színélménynyel. Mousson számára a nagy festői témát Zemplén vidéke és népének élete jelentette. Itt bontakozott ki egyéni értelmezésű impresszionista festészete, s Mousson József Tivadar: Vásár Nagymihályban (1920 körűi, olaj) A Dunamenti Múzeum tulajdona, Komárom (Komárno) Fotó: Bíró Béla itt kapott biztos alapot a megélhetéshez, hiszen Nagymihályban 1911-ben rajztanári állást kínáltak fel számára a polgári iskolában, amelyet el is fogadott. 1919-ig működött mint pedagógus. A rajztanítás mellett német nyelvet is oktatott. Tanítói szerepkörét kimerítőnek érezte, — erről tudósít az Almanach Zemplina, Michalovce 1958 c. kiadványa, amelyben Mousson vallomásait rögzítették. Tanítói állásának megszűnésétől kezdve önálló művészként dolgozott. Nagymihályi letelepedése után többször járt Olaszországban s az itt készült képein is még nyoma maradt a romantikus tájfelfogásnak, az impresszionista láttatást csak a motívum néhány színén tudta elérni. 1911-től formálódott festészetében a természet fényviszonyainak élményéből a plein air. . Pályafutásában az 1920—1930 közötti időszak a legtermékenyebb, ekkor bontakozott ki festészete a legteljesebben. Korábbi, szürke árnyalatokra épülő kompozícióit, amelyeken a táji élmény pusztán a hangulat színeffektusának megfogalmazására szorítkozott, felváltotta a valőrökre épített széles ecsetkezelésű festésmód. Színskálája kivilágosodott, élénkebb lett. Festészetében a húszas évek elejétől jelennek meg a piaci zsánerképek, amelyek megjelenítésénél eljut az impreszszionista festészet lényegéhez, a látvány dekoratív megfogalmazásához, friss, erőteljes színharmónia megteremtésével képein. Mousson festészete a harmincas évek végén hanyatlást mutat. Az egyre növekvő anyagi gondok rákényszerítették, hogy a megrendelők igényét elégítse ki, — korábbi képeinek nagyméretű változatait készítette számukra. Művészi válsága egybeesett egészségi állapotának gyengülésével, — fél oldalára megbénult. A negyvenes évek elején újra önmagára talált, s bár betegen, de festeni kezdett. 1944-ben Trencsénben, fiánál telepedett le, ahol 1946 novemberében érte utol a halál. Mousson József Tivadar festészetében a zempléni táj sokszínűségét, és népének viszontagságos, de a civilizációs ártalmaktól mentes, tiszta, öntörvényszerű életét örökítette meg nagy szeretettel, az impresszionista festésmód saját maga által kimunkált, egyéni kifejezési eszközeivel. FARKAS VERONIKA
