A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-13 / 20. szám

A HET galériája

BERECZ GYULA: JÓKAI MOR SZOBRA (BRONZ, 1937). KOMAROM (KOMÁRNO). FOTÓ: ABSOLON

B

E

u

m

m

m

n

m

a

A szobrász tevékenységét befolyásolja és meghatározza a rendelkezésére álló anyag: a fa, a kő, a bronz, amelyhez a motívum negatív formáját gipszbe készíti el, majd kiönti. Újabban gyakran használják a könnyű fajsúlyú epoxidot, amelyet különböző színekkel patináznak. A szobrászat műfaján belül megkülönböztetünk kisplasztikát, plakettet, büsztöt, mellszobrot vagy derékban.

térdben vágott és egész alakos kompozíciókat, köztéri szobrokat és ez utóbbi válfaját az emlékmü-szobrászatot.

A képzőművészeti műfajok közül mindig is a szobrászat volt leginkább függvénye az adott kor gazdaságpolitikájának. Az első világháborút kővető időszak gazdasági nehézségei nemigen kedveztek a szobrászat felvirágzásának. S mégis a különböző intézmények, társaságok, egyesületek és a magánemberek adományából elkészült ennek az időszaknak és az egyetemes szobrászatnak is egyik kiemelkedő alkotása Jókai Mór bronzszobra, amelyet a nagy regényíró, mesemondó szülővárosában Komáromban az akkori Kultúrpalota, jelenleg a Dunamenti Múzeum épülete .előtt állítottak fel s lepleztek le 1937- ben. Alkotója Berecz Gyula (Komárom, 1894. okt. 20. — Budapest, 1951, okt. 7.), akinek e monumentális szobor életének fő müve. A talapzatot Berecz Gyula tervei alapján haraszti mészkőből Komáromi Viktor készítette el.

Berecz Gyula művészeti tanulmányait Budapesten az Iparművészeti Főiskola ötvös-szakán kezdte Orbán Antal és Simay Imre mellett. Erről az időszakáról így vall:... „Ötvösmunkáimon már akkor érezhetők voltak a szobrászi hatások. Előszeretettel alkalmaztam a figurális kompozíciókat díszítő elem gyanánt, míg az ornamentikát főként térkitöltő alapnak használtam. 1923-ban rendezett olaszországi iparművészeti világkiállításon még ötvösművészeti munkákkal vettem részt. A Iparművészeti Főiskola az első díjat hozta el onnan, mely alkalommal a szereplő névtelen munkások közt, nekem is jutott a koszorú egy leveléből." (Komáromi Lapok, 1927. április 16.)

A Képzőművészeti Főiskolán Rigele Alajos majd Pátzai Pál volt mestere. Hazatérve Komáromba 1925-től kapcsolódott be aktívabban a város képzőművészeti tevékenységébe. Művei szerepeltek a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya által szervezett összes kiállításon. A Kultúrpalotában két műterem működött. Egyikben Nagy Mártonnal együtt dolgozott. A Jókai Egyesület vezetősége a fiatal, tehetséges művészeknek ösztöndíjat biztosított néhány hónapra. Elsőként Berecz Gyula és Nagy Márton kapta meg, s Olaszországba utaztak. A reneszánsz művészet harmóniája, mély humanizmusa nagy hatással volt Berecz Gyulára értékítéletének, művészi hitvallásának kialakulásában, még akkor is ha ekkortájt a barokk mozgalmas formavilága kötötte le figyelmét.

Berecz Gyula művészetét dokumentáló művek közül figyelemre méltók az első világháborúban elhúnytak emlékművei, amelyek a húszas évek végén és a harmincas évek folyamán készültek. Ilyen a Megyercsen, Udvardon, Keszegfalun, és Komáromban a Szt. András templomban felállított emlékmű. Ez utóbbit 1931-ben készítette el. Valamennyi emlékművén, valamint szülei sírjára megformált női figuráin, amely egyik leglíraibb alkotása — e müvek formai kivitelén a szecesszió tanulságainak nyomait fedezhetjük fel, sőt a realista szemléletmódot is. E művek magukon viselik alkotójuk együttérzését, mély emberi humanizmusát. A fájdalmat nagy kifejező gesztusokkal ábrázolja s így állít emléket az elesett hősöknek, az embernek.

Nagy szobrászi egyéniségről tanúskodnak mellszobrai a negyvenes évek elejéből, amelyeket a városháza számára mintázott meg. E kissé idealizált szobrokban sikerült Berecznek megközelítenie az ábrázolt személyek karakterét, amint ezt a Feszty Árpád, Konkoly Tege Miklós és Harmos Károly mellszobra jelzi. A Harmos portré kivételével valamennyi szobor a Dunamenti Múzeumba került.

Berecz Gyula 1948-ig élt Komáromban. Később Budapest külvárosában telepedett le. E tehetséges szobrász megélhetését nem önálló szobrászi munkásságával teremtette meg. Művészi tevékenysége mégis meghatározó jelentőséggel bír, mégha csak néhány műve maradt is meg az utókor számára, de ezek jelentős müvek, — jelzik a kort, s benne a művészt.

FARKAS VERONIKA