A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-13 / 20. szám
Az egykori Új Könyvtár olvasóterme Berlin mindig a nagy ellentétek városa volt, ma is sok arca van: klasszikus és modern, szigorú és humoros, harcos és békés, könnyen felejtő és merészen emlékeztető. Nekem tetszik, mert csakis önmagához hasonlítható. Most emlékeztet, s jómagam Ny. I. Lapin tanulmánya alapján a város egykori diákja. Kari Marx nyomában járva próbálom az eddiginél jobban megismerni. Ugyanis, a fiatal Marxot, aki Trierben, szülővárosában érettségizett, a bonni egyetemről 1836 közepén az édesapja átíratta a berlini egyetemre, amely közismert volt szigoráról és diákjainak szabályos életrendjéről. S az ifjú Kari Marx itt, ebben a városban lett érett férfi, filozófus, társadalmi harcos. Igaz, ami igaz: nehéz elképzelni Marxot, aki tanulva párviadalt vív a szellem óriásaival és szabad idejében szerelmes verseket ír. Ám nem lehetetlen. Próbáljuk meg! A tizennyolc éves ifjú Gottlieb Köhler halász és vendéglős Alt-Stralau 25. szám alatti házában lakott egy ideig. Azóta persze a házat lebontották, helyén kis emlékligetet létesítettek. Közepén homokkőből készített emlékmű áll, rajta a csokornyakkendős ifjú dombormívű profilja, ahogyan a kortárs szobrász, Hans Kiess a fiatal Marxot elképzeli. Egyéni, sajátos módon. De nézzük meg az egykori diák tanulmányi feljegyzéseit, füzetbe gyűjtött szerelmes verseit. Ezeket, más korabeli kiadványokkal egyetemben, a Német Állami Könyvtár (Deutsche Staatsbibliothek), az egykori Új Könyvtár (Neue Bibliothek) ősnyomtatványtárában őrzik. Ez pedig az Unter den Lindenen, vagyis „A hársak alatt" elnevezésű úton található. Járt errefelé Marx? Minden bizonnyal. Ezt a barokk formájú épületet ugyan később emelték, de helyén ott állt a ház, melynek földszinti helyiségeit királyi istállóként használták, emeletén pedig a Tudományos Akadémia működött. Az Új Könyvtár szökőkúttal ékes, franciás díszudvarán megpihenek. Az Új Könyvtár szökőkúttal ékes, franciás díszudvara Az ősnyomtatványtár féltett kötete: a Marx szerkesztette Rdeinische Zeitung bekötött példányai K—4. pifc * $1 c u e WttifMriíUttfc politifd}-őlumi)»iifd)r 11 mir, retiflírt von WHWn«] Äarl VÖítfinV írftf* — ínituat tSSO. tiniben, C. JMumn, (Hcrnw. am bur ň éc P* Cfmmiflífii hn A C#. III*. feljegyzéseimet böngészem: Mit fontos megnézni ? Az egyik tárlóban nyolc tanulmányi füzet. Ahány, annyi szellemóriás, Arisztotelész, Spinoza, Leibniz, Hume és mások életművének vázlata. Természetesen, kritikai megjegyzésekkel. Három füzet, tele versekkel a „drága, örökké szeretett Jennynek", mert hiszen a későbbi, hű feleség, Jenny von Westphalen akkor már Marx titkos jegyese volt. Tandori Dezső lefordította ezeket a verseket, íme az egyiknek, talán a legszebbnek néhány sora: Minden versem panasz, hogy megértsed. Mindje a keblén hordozna téged. Hisz rólad vall minden szótagom, Te lobbansz fel minden dallamon. Igen, a dallamok ..., de Marx a bölcsész doktori címet is Berlinben szerezte meg. Vajon mi vall erről? Megtalálom? Megmutatják? Meglátom? Európa egyik legnagyobb könyvtára a Deutsche Statsbibliothek, közel 5 millió kötet az állománya. Hárommillió volt a háború éveiben, s ezeket bányákban helyezték biztonságba. Tizenegy olvasótermének egyikében máskor is szokás időnként bemutatni példányokat a legértékesebb ősnyomtatványok, kéziratok közül. Marx-év az idei a Német Demokratikus Köztársaságban, tehát nyilvánosan bemutatják a füzeteket, megnézhetem. És lám, itt látható Bachman professzornak, a jénai egyetem egyik akkori tanárának véleményezése a fiatal Marx disszertációjáról: „Egyaránt tanúskodik szellemről, éleselméjűségről és olvasottságról, ezért a jelöltet a doktori fokozatra kiválóan érdemesnek ítélem." Ennek alapján, 1841. április 15-én, vizsga nélkül meg is kapta a filozófia doktora címet. Érdekes és Marxszal kapcsolatos Bruno Bauernak Hegel tanítása című, 1842-ben Lipcsében kiadott könyve is, mert a szerző ebben méltatja a Doktorklub szerepét. Tizenkilenc évesen, a berlini egyetem másodéves hallgatójaként Marx is a klub tagja volt. A bemutatón végigkalauzoló dr. Manfred Stötzer magyarázza : — Ez a Doktorklub nem volt formális tagsággal rendelkező, szabályszerű szervezet, inkább erős baráti és eszmei szálak, az ifjúhegeliánusok ideológiai elképzelései fűzték össze tagjait. Akit befogadtak maguk közé, annak nem csekély tehetséggel megáldottnak kellett lennie. Szokásos találkozóhelyük a kis Hippel-kávéház volt (a második világháború idején lebombázták). És persze 16
